Házirend
A Gróf Batthyány Lajos Alapítványi Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Házirendje
1. A HÁZIREND JOGSZABÁLYI ALAPJAI
2011.
1. A HÁZIREND JOGSZABÁLYI ALAPJAI
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény.
A nevelési – oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet.
A nemdohányzók védelméről szóló 1999. évi XLII. törvény.
A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény.
A Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény.
A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet.
A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendszeréről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet.
11/1994 MKM rendelet (a tanulók távolmaradása, mulasztása, tandíj befizetése, tanulók véleménynyilvánítása, tanulók jutalmazásának elvei és formái, fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei, védő és óvó előírások stb).
Ktv. 40.§ (8. bek.) a tanulók értékeinek őrzéséről.
2. PREAMBULUM
Az iskola igazgatója, minden tanára és dolgozója szeretettel köszönt minden diákot iskolánkban. Kívánjuk, hogy az itt eltöltött idő során tudásban és emberi értékekben, élményekben egyaránt gyarapodjál! A házirendben csak azokat a kívánalmakat írjuk le, és azok betartását kérjük, amelyek a mindennapi munkánkat szabályozzák. A házirend betartását azért kérjük, mert ahol több ember él és dolgozik együtt, ott fontos a közösség érdekeit szem előtt tartani. Nem azért kell az előírásokat elfogadni, mert ellenőrizzük, vagy büntetjük azok be nem tartását, hanem azért, mert a tanulás és együttélés fegyelme a TE érdeked is, ezt önként vállaltad akkor, amikor hozzánk jelentkeztél.
A házirend összefoglalja kötelességeidet és jogaidat.
A gyermeknek/ tanulónak – életkorától függetlenül – alapvető emberi jogai vannak, ezek az úgynevezett alkotmányos jogok, melyeket a házirendnek nem tételesen kell szabályoznia, de az iskolának úgy kell működnie, a tanulóknak úgy kell viselkednie, hogy e jogok érvényesülni tudjanak.
Feladatunk biztosítani, hogy iskolánkban biztonságos és egészséges környezetben nevelkedjél. Ennek során tiszteletben tartjuk személyiségedet, emberi méltóságodat. Kötelességünk, hogy testi és lelki védelmet biztosítsunk számodra, megóvjunk a fizikai és a lelki erőszaktól. Iskolánk minden dolgozója vallja, hogy a tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, embertelen megalázó büntetésnek, bánásmódnak.
Pedagógusaink arra törekszenek, hogy a pedagógiai programunkkal összhangban minden tanulónkat az érdeklődési körének és adottságainak megfelelő nevelésben – oktatásban részesítsünk.
Tiszteletben tartjuk személyiségi, önrendelkezés jogaidat, cselekvési szabadságodat, a családi élethez és a magánélethez való jogodat mindaddig, amíg az nem veszélyezteti tanulótársaid és az iskola többi dolgozója hasonló jogait.
Tiszteletben tartjuk vallási, világnézeti vagy más meggyőződésedet, nemzeti vagy etnikai önazonosságodat, elfogadjuk ennek kifejezésre juttatását azzal a feltétellel, hogy az más jogszabályba nem ütközik, és nem sértik mások e jogait, társaid tanuláshoz való jogát.
E jogaidban csak a közösségi élet zavartalanságát biztosító, a pedagógiai munkával, annak megszervezésével szükségszerűen összefüggő mértékben szeretnénk korlátozni.
3. ÁLTALÁNOS ELVÁRÁSOK A DIÁKSÁGTÓL
Legfőbb iskolai kötelezettségük a tanulás. Igyekezzenek feladataikat a legjobb képességük szerint teljesíteni.
Tanárainkkal együtt dolgozva törekedjenek iskolánk hírnevének öregbítésére, gyarapítására.
Viselkedésük legyen kulturált, a napszaknak megfelelően köszöntsék az iskola felnőtt dolgozóit.
A tanuló tartsa tiszteletben iskola tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait.
4. ISKOLÁNK MUNKARENDJE
4.1. Munkarend
A tanév helyi rendjét alapvetően az aktuális Oktatási Minisztérium rendelete (továbbiakban OM rendelet) szabja meg, ez határozza meg döntően a szünidők időtartamát, a tanítás nélküli munkanapokat, ünnepeket. A szülői értekezletek, fogadóórák és az osztálykirándulások napjait, az iskolai hagyományok megünneplésének módját, a nyári táborok idejét ezen belül mi alakítjuk ki.
A tanítási napokon 10 perccel az órarendben előírt első foglalkozás előtt kell megérkezni az iskolába.
A csengetési rend:
0. 07:10 - 07:55
1. 08:00 - 08:45
2. 08:55 - 09:40
3. 09:55 - 10:40
4. 10:50 – 11:35
5. 11:45 - 12:30
6. 12:40 - 13:25
7. 13:30 - 14:15
8. 14:20 – 15:05
Becsengetéskor az osztályteremben vagy a szaktanterem előtt kell tartózkodni.
A tanteremben az ülésrendet az osztályfőnök, a géptermekben a szaktanár határozza meg.
A nappali tagozatos tanulók legkorábban 7 órától jöhetnek be az iskolába, amennyiben van nulladik órájuk, egyéb esetben fél nyolctól.
A tanítási idő alatt a nem nagykorú tanulók az iskola területét csak az osztályfőnök, illetve az igazgató írásos engedélyével hagyhatják el, mivel az iskolába lépéstől kezdve annak jogszerű elhagyásáig a nevelőtestület, ill. az iskola valamennyi alkalmazottja felügyeletet gyakorol a tanulók testi épségének, erkölcsi védelmének megóvása érdekében.
Tanítási napokon a nappali tagozatos tanulók 18 óráig tartózkodhatnak bent az iskolában. A tanítási órák befejeződése után az osztálytermeket tanári engedéllyel, a szaktantermeket pedig tanári felügyelet mellett használhatják. Iskolai rendezvények alkalmával tanári felügyelet mellett tartózkodhatnak bent az épületben a tanulók.
Az esti munkarend szerint tanulóknak péntek délután 1430-tól 2000-ig és szombaton egész nap 900-1800-ig vannak óráik.
4.2. A hetesek feladatai
A heteseket az osztályfőnök jelöli ki, és nevüket beírja a napló megfelelő rovatába. A hetesek a hiányzókat – a napközbeni esetleges változásokkal együtt – jelentsék a tanároknak. Gondoskodjanak a terem tisztaságáról és szellőztetéséről. Amennyiben a szaktanár a becsengetés után 5 perccel nem érkezik meg az órára, a hetes jelentse azt a titkárságon. Az utolsó tanítási óra után a szaktanár és a hetesek felügyelete mellett a tanulók a tantermekben felteszik a székeket, a szaktantermekben pedig becsúsztatják székeiket az asztal lapja alá, rendben hagyják a tantermet, a szemetet a szeméttárolóba rakják, a táblát letörlik, a villanyt leoltják, és az ablakokat becsukják. A tantermi padokban és a fogasokon füzetet, könyvet, egyéb felszerelést nem hagyhatnak a tanulók. Ezt a tűzvédelmi előírások is tiltják.
A tantermek berendezési és felszerelési tárgyaiban észlelt kárt, hiányosságot, meghibásodást a hetesek azonnal jelezzék az osztályfőnöknek, az iskolatitkárnak, ill. a gondnoknak, akik intézkednek a problémák megoldásában. A talált tárgyakat adják le a titkárságon.
4.3. Az iskolai öltözék
A tanulók megjelenése legyen kulturált, tiszta, gondozott, az iskolához illő!
A tornafelszerelést a testnevelő tanárok ismertetik.
Ünnepi alkalmakkor a tanulók öltözete sötét alj vagy nadrág és fehér blúz, vagy ing.
5. A TANULÓI JOGOK GYAKORLÁSA
A tanulói jogok:
- emberi-állampolgári,
- gyermeki jogok, valamint
- speciális tanulói jogok.
A Házirend a tanulói jogviszonyból következő speciális jogokat és kötelezettségeket foglalja össze.
A tanuló úgy érvényesítheti jogait, hogy eközben másokat jogsérelem ne érjen.
5.1. A tanulói jogviszony
A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait a beíratás napjától kezdve gyakorolhatja. A tanuló e jogviszonya a beírás napjától az érettségi/szakmai képesítő bizonyítvány megszerzéséig tart, amennyiben a záróvizsgákat iskolánkban teszi le.
5.2. Az információhoz jutás
A tanulónak joga van jogai megismeréséhez, ennek érdekében a megfelelő információk megszerzéséhez. Ezek a következők: Közoktatási törvény, Szakképzési törvény, az érettségi és a szakmai vizsga vizsgaszabályzatai, OM rendeletek az iskola működéséről, az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata, az iskola Pedagógiai Programja, az iskola Intézményi Minőségirányítási Programja, a Házirend.
E dokumentumok írott és elektronikus formában minden tanuló részére hozzáférhetőek az alábbi helyeken: igazgatói iroda, titkárság, iskolai honlap. Az iskola tanulói és a szülők a Házirendet az iskolába történő beiratkozáskor megismerik, tudomásul veszik, és ezt aláírásukkal igazolják. A törvények és rendeletek értelmezéséhez a tanulók és a szülők segítséget kaphatnak az igazgatótól, a nevelőtestület tagjaitól, amennyiben erre szükség van. Igényüket egyénileg, ill. kollektívan bejelenthetik, s előre egyeztetett időben- maximum 8 napon belül -megkapják a válaszokat a felmerült kérdésekre.
5.3. A kérdezés
A tanulónak egyénileg és a közösséget képviselve joga van kérdést intézni az iskola vezetőihez és pedagógusaihoz, s arra legkésőbb a megkereséstől számított 30 napon belül érdemi választ kapni. Kérdéseit szóban, szükség esetén írásban teheti fel. Először osztályfőnökéhez, szaktanárához forduljon, s ha úgy érzi, hogy kérdéseire nem kap érdemi választ, akkor az iskola igazgatóját keresheti fel.
5.4. A véleménynyilvánítás
A tanulónak egyénileg és a közösséget képviselve joga van - az emberi méltóság tiszteletben tartásával - véleményt nyilvánítani az őt érintő kérdésekről, elsősorban tanulmányi, ill. az iskolai közéleti ügyekben.
Ennek lehetséges formái: az osztályfőnökkel, a szaktanárokkal való beszélgetések,
a félévi és az év végi osztályozó vizsgák előtti osztályfőnöki órák, rendkívüli osztály- és diákközgyűlések. A vélemény-nyilvánítás jogának gyakorlását segítik még a következő fórumok: közvélemény-kutatás, kérdőíves felmérés, véleménygyűjtő láda. Jobbító javaslatait írásban is beadhatja a diákönkormányzat munkáját segítő tanárnak, szaktanárainak, osztályfőnökének és az iskolavezetésnek.
A tanulók egyéni és a diákközösségek közösségi véleménynyilvánításának egyéb lehetőségei:
diákönkormányzati (DÖK) megbeszélések,
Küldöttség menesztése az igazgatóhoz.
A véleményezési jog gyakorlása szempontjából a tanulók alábbi közösségei minősülnek a tanulók nagyobb közösségének:
osztályközösség (képviselői az ODB tagok az osztálytitkár vezetésével),
diákkörök (képviselőjük a diákvezető),
Amennyiben a fenti közösségeket érintő bármilyen kérdésben döntés születik, akkor a Diákönkormányzat véleményét ki kell kérni. Vélt vagy valós sérelmek esetén az iskolai Panaszkezelő rendszer szerint járhatnak el. A rendszer alapelve az, hogy minél egyszerűbben, konfliktusmentesen oldják meg a vitás kérdéseket, ugyanakkor a felmerült problémára érdemi választ kapjanak. A rendszer szintjei:
A problémát azon a szinten kell tisztázni, ahol az felmerült (diák-diák, tanár-diák stb.)
Az osztályszintű problémát az ODB titkár jelzi az osztályfőnöknek. Mind az egyéni, mind az osztályszintű problémával az osztályfőnökhöz kell fordulni. Az osztályfőnök egyeztet, közvetít a szaktanár, ill., ha szükségesnek érzi, az igazgató felé. Határidő: 8 nap.
A probléma felvetésének szintjei:
Osztály,
Évfolyam,
A felmerült problémákat írásban jelzik a közösségek. Az írásos panasz az igazgatóhoz, és az ő közvetítésén keresztül a nevelőtestülethez jut el. Az ügyben az igazgató, ill. a nevelőtestület hoz döntést. Határidő: 30 nap.
Amennyiben a fenti eljárások nem vezetnek eredményre, további jogorvoslati (eljárást megindító) lehetőségeik vannak (Kt. 83. §)
Felülbírálati és/vagy
Törvényességi kérelem benyújtása az iskola fenntartójához (válaszadási határidő: 30 nap.)
5.5. Tantárgyválasztás
Az iskola helyi tanterve határozza meg azt, hogy melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken az adott évfolyam adott osztályainak valamennyi tanulója köteles részt venni, illetve azokat a választásra felkínált tantárgyak közül kötelezően választva, a helyi tantervben meghatározott óraszámban részt kell vennie. A tanulók, ill. a tanulók szülei az iskolába történő beiratkozásuk előtt erről írásbeli tájékoztatást kapnak. A szülő és a tanuló írásbeli nyilatkozata alapján ezek az órák részére kötelező tanórai foglalkozásnak minősülnek. (A tanuló, ill. törvényes képviselője ezt az aláírt nyilatkozatot a beiratkozáskor magával hozza, melyen a szükséges szövegrészt aláhúzta. Ezzel nyilatkozik arról, hogy milyen nem kötelező tanórai foglalkozásokon vállalja a részvételt, s ettől ez kötelező foglalkozássá minősül számára.) E nyilatkozatokat az osztályfőnökök őrzik.
5.6. Tanórán kívüli foglalkozások
A tanulónak joga, hogy részt vegyen a szakkörökön, melyeket a tanulók érdeklődési körének és igényének megfelelően szervezünk. Az ezekre való jelentkezésüket a tanulók szeptember 10-ig jelzik az osztályfőnöknek. Az igényeket az igazgató összegyűjti, és a tantárgyfelosztásba beépíti. Az iskola vezetése az iskola éves helyi programjának összeállításában figyelembe veszi.
A tanítási idő után a tanuló részt vehet a géptermi ügyelet alatt a géptermi foglalkozásokon. A tanuló részt vehet szaktárgyi korrepetáláson, tanulmányi versenyekre való felkészítéseken. Ezeket szaktanáraival egyezteti.
A tanulók kisebb-nagyobb csoportja diákköröket hozhat létre. Javaslataikat – a diákkör éves programjával együtt - a tanév elején a diákönkormányzatot segítő tanáron, ill. a szabadidő-szervezőn keresztül továbbítja a vezetőség felé. (Min. létszáma 10 fő.) Amennyiben a program megvalósítása jogszabályokba, rendeletekbe nem ütközik, az igazgató támogatja a diákkör megalakulását, részükre helyiséget biztosít.
5.7. A tandíj, a térítési díj, kedvezmények
A nappali tagozaton:
A tanulónak szociális rászorultsága esetén joga van az ingyenes tankönyvellátáshoz. Normatív kedvezmény iránti igényét a 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet 5. számú melléklete szerinti igénylőlapon nyújthatja be november 15-ig.
A normatív kedvezményre nem jogosult tanulók is részesülhetnek szociális támogatásban az iskola költségvetése adta keretek között. Ilyen igényüket a tanulók az osztályfőnök felé jelezzék írásos formában, melyet az osztályfőnökök véleményezés után adnak át az igazgatónak, aki 8 napon belül dönt a benyújtott kérvények rangsorolásáról, elbírálásáról. Az elbírálás szempontjai: a tanuló rászorultságának mértéke, a tanuló tanulmányi eredménye milyensége a képességeihez mérten, az osztály- és az iskolaközösséghez való viszonya.
A nappali tagozatos tanulók tandíjat, illetve alapítványi hozzájárulás fizethetnek. Ennek összegéről minden évben az iskola vezetés dönt a fenntartó jóváhagyásával. A tandíj és az alapítványi hozzájárulás összegét havi részletekben minden hónap 15-ig fizetik be a tanulók.
A tanulók családjuk, ill. saját nehéz anyagi helyzetükre, valamint jó tanulmányi előmenetelükre (4,5 vagy e feletti) való hivatkozással kérhetik a díjak mérséklését vagy annak teljes elengedését. Azt ezt tartalmazó kérvényeiket a két félév első hónapjában nyújthatják be az igazgatónak, aki az osztályfőnök véleményét megkérdezve dönt a kérelem tárgyában.
A tandíj, ill. a térítési díj arányos része fizethető vissza annak a tanulónak, aki tanulmányait önhibáján kívüli okból kényszerül megszakítani az adott tanévben. A visszafizetésre vonatkozó kérvényeiket az igazgatónak nyújthatják be, aki dönt e tárgyban.
5.8. A diákönkormányzat
Az iskola tanulói a közös tevékenységeik megszervezésére Diákönkormányzatot hozhatnak létre osztály- és iskolai szinten. (ODB, IDB.)
Az IDB-ben minden osztály képviselteti magát egy fővel, az osztály diákbizottsági titkárával, akit a tanulók maguk közül választanak.
Az IDB tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi lényeges kérdésre kiterjed. Az IDB - a nevelőtestület véleményének kikérésével - dönt saját működéséről, az IDB működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásának módjáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint a tájékoztatási rendszer szerkesztősége tanulói vezetőjének, munkatársainak megbízásáról.
Az IDB feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola termeit, feltéve, hogy ezzel nem korlátozza az iskola tanítási időbeni működését.
Az IDB a tanév első hetében javaslatot tesz az igazgatóval történt előzetes egyeztetés után egy tanítás nélküli munkanap meghatározására, hogy az beépíthető legyen az iskola éves programjába. E nap programját az IDB munkáját segítő tanárral együtt állítja össze. A nevelőtestület által véleményezett és jónak talált program megvalósítása kapcsán felmerülő költségekhez a fenntartó támogatást adhat. Az IDB vezetője kezdeményezheti a diákközgyűlés összehívását a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint.
(Az IDB működési szabályzata a Házirend melléklete.)
Az iskolai diákönkormányzatot véleményezési és egyetértési jog illeti meg az iskola Pedagógiai Programja, Szervezeti és Működési Szabályzata tanulókat érintő kérdései, Minőségirányítási Programja és a Házirendje elkészítésében, elfogadásában.
5.9. Független vizsgabizottság
A tanuló joga, hogy osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. A tanuló – kiskorú tanuló szülője aláírásával – a félév, ill. a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig adhatja be ilyen irányú kérelmét írásban az iskola igazgatójának, aki ennek ismeretében megteszi a szükséges intézkedéseket az OKÉV felé.
5.10. Mentességek
A sajátos nevelési igényű tanulók (Kt. 30.§. (9) bek.) kérhetik mentességüket egyes tantárgyak, tantárgyrészek értékelése és minősítése alól a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján. Ezt a szakértői véleményt csatolják a kérvényükhöz, melyet az igazgatónak nyújthatnak be. Az igazgató erről határozatot hoz, melyet megküld a tanulónak/szülőnek, az osztályfőnöknek, aki ezt az illetékes szaktanárnak is bemutatja, majd az osztálynaplóba bevezeti. Ez a mentesítés a gyakorlati képzésre nem vonatkozik. Az iskola tanulói kérhetik mentességüket egyes tantárgyak, tantárgyrészek értékelése és minősítése alól az előzetes iskolai vagy egyéb végzettségük alapján. a mentességet az iskola igazgatójához benyújtott kérelem alapján 8 napon belül az iskolavezetés adhatja meg írásban.
5.11. A tanulók rendszeres tájékoztatása
A tanulónak joga van a rendszeres tájékoztatáshoz. A tájékoztatás elsősorban az őt érintő kérdéseket öleli fel. A tájékoztatás forrásai: az iskola Pedagógiai Programja és Szervezeti és Működési Szabályzata őt érintő részei, a Házirend, a tanév rendje és munkaprogramja. Ezek olvashatóak az iskola honlapján is. A havi munkaprogramot az osztályfőnök ismerteti a tanulókkal. Tanulmányi előmenetelének értékelése a szaktanárok feladata, az érdemjegyek és az osztályzatok megállapítását a Pedagógiai Program írja le. Magatartása és szorgalma osztályzatának megállapítása az ODB és az osztályfőnök javaslata alapján a nevelőtestületi osztályozó értekezletek feladat félévkor és a tanév végén.
5.12. A magántanuló, vendégtanuló
A tanulónak joga, hogy magántanuló legyen, ill. kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését. Ezt a tanuló, vagy szülője írásban kérvényezheti az igazgatótól, aki a tanuló vagy szülő döntését nem vizsgálhatja felül. Az igazgató 8 napon belül dönt e tárgyban. Ha az igazgató úgy ítéli meg, hogy a magántanulói jogviszony a tanulónak hátrányos, köteles értesíteni erről a tanuló lakóhelye/tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzatot, aki ezek után a jegyző dönt arról, hogy a tanuló milyen módon tegyen eleget tanulmányi kötelezettségének. A magántanuló bejárhat az iskolai tanórákra. Az igazgató minden ilyen esetben tájékoztatja a szülőt és a tanulót a magántanulói jogviszonnyal járó hátrányokról is, ill. a tanuló esetleges beszámolási kötelezettségeiről, az osztályozó vizsgával kapcsolatos kérdésekről.
5.13. A rendszeres egészségügyi felügyelet
A tanuló joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyelethez jusson. Ezt az iskolában az iskolaorvos biztosítja, akit szükség esetén a tanulók felkereshetnek a rendelőintézetben. Ha a képzés alapfeltétele szakmai alkalmassági vizsgálat, azt szintén az iskolaorvos végzi el.
6. A TANULÓ KÖTELEZETTSÉGEINEK GYAKORLÁSA
6.1. A tanórákon való részvétel
A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen a kötelező és a választott tanórai és a szakmai gyakorlati foglalkozásokon, rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással képességeihez mérten eleget tegyen a tanulmányi kötelezettségeinek.
6.2. A testi épség védelme
A tanuló köteles vigyázni maga és társai, az iskola valamennyi dolgozója testi épségére.
(Az intézményi védő, óvó előírások, magatartási és balesetmegelőzési szabályok, az esetleges balesetek, a bombariadók és a tűzriadók esetén követendő eljárások a Házirend részét képezik.) E szabályzatokat a tanulókkal a tanév első osztályfőnöki óráján az osztályfőnökök ismertetik, a magasabb évfolyamokon átismételtetik a tanulókkal. Ezek tudomásul vételét és betartását a tanulók aláírásukkal igazolják és vállalják.
6.3. A berendezési tárgyak védelme
A tanuló köteles a rábízott, az oktatás során használt eszközökért, felszerelési, berendezési tárgyakért felelősséget vállalni, azok épségét megóvni. Köteles a teremhasználati rendet betartani. Köteles vigyázni az iskola minden helyiségének tisztaságára, beleértve a mellékhelyiségeket is!
6.4. Az iskolába járás rendje
A tanuló köteles betartani az iskolába járás rendjét. Köteles betartani az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, a gyakorlati képzés rendjét, az ehhez kapcsolódó helyiségek használati rendjét, szabályait.
6.5. A mulasztások igazolása
A tanuló köteles minden mulasztását igazolni. A hiányzást igazolnia az iskolába jövetele első napján, legkésőbb öt napon belül kell.
A hiányzások elbírálása:
Hiányzik az, aki nincs jelen az órán.
Az előzetesen engedélyezett távolmaradást igazoltnak kell tekinteni.
Ha a távolmaradást nem igazolja a szülő vagy a tanuló a megadott határidő leteltéig, az igazolatlannak minősül.
A szülő illetve a nagykorú tanuló egy tanévben legfeljebb 3 tanítási nap hiányzást igazolhat.
„Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor, ill. ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a 10 órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. Ha a tanuló egy tanítási évben 10 óránál igazolatlanul többet mulaszt, az iskola igazgatója értesíti a gyermek lakóhelye szerint illetékes jegyzőt.”11/1994. (VI.8.) MKM rendelet és módosításai 20§. (3-4) bekezdés.
Az iskola által alkalmazott fegyelmező intézkedések igazolatlan mulasztások esetén:
1 igazolatlan óra osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetés
10 igazolatlan óra osztályfőnöki intő (írásban) és írásbeli értesítés kiküldése
20 igazolatlan óra igazgatói intő (írásban) és írásbeli értesítés kiküldése
30 igazolatlan órát meghaladó igazolatlan hiányzás nem tanköteles tanuló kizárását vonja maga után. és írásbeli értesítés kiküldése
A tanóráról való késés:
A késés időtartamát a szaktanár a tanuló neve mellé beírja a haladási naplóba.
Ennek igazolt vagy igazolatlan voltáról az osztályfőnök dönt. Negyvenöt percnyi igazolatlan késés minősül egy igazolatlan órának. A késő tanuló a tanóráról nem zárható ki, de ha késve megy be a tanítási órára, igyekezzék annak menetét a legkevésbé megzavarni.
Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen
a) a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszban az elméleti tanítási órák 30%-át,
b) egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át meghaladja, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.
Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja.”.(11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet és módosításai 20§. (6) bekezdés.)
Ha a tanuló országos tanulmányi verseny első fordulóján indul, a délelőtti tanítás alól felmentést kap, hogy pihenten vehessen részt a versenyen. A további forduló, ill. a döntő napja előtt egy, legfeljebb két napos mulasztása igazoltnak minősül, ha erre a szaktanár és az osztályfőnök együttesen engedélyt ad.
6.6. A tanuló kártérítési felelőssége:
A Kt.77. § (1) bekezdése értelmében "ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési - oktatási intézménynek, illetve a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a Magyar Köztársaság Polgári törvénykönyvének szabályai szerint kell helytállnia.
A (2) bekezdés: az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kártérítés mértéke nem haladhatja meg
a) gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - egy havi összegének ötven százalékát,
b) ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - öt havi összegét."
A tanuló köteles az általa okozott kárt, a károkozás körülményeit az osztályfőnöke tudomására hozni, aki ennek ismeretében teszi meg a szükséges intézkedést az igazgató felé, aki a gazdasági hivatallal egyeztetve szabja ki a kártérítés összegét és módját.
7. A JUTALMAZÁS ÉS A FEGYELMEZÉS ELVEI, FORMÁI
7.1. A tanulók jutalmazásának elvei és formái
Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, példamutató közösségi magatartást tanúsít, vagy hozzájárul az iskola jó hírnevének öregbítéséhez, az iskola dicséretben részesíti, jutalmazza.
Az iskola jutalmazhatja azt a tanulót is, aki:
országos vagy regionális közismereti vagy szakmai tanulmányi versenyen kimagasló teljesítményt nyújt,
eredményes kulturális tevékenységet folytat,
kimagasló sportteljesítményt ér el, megfelel a "Jó tanuló, jó sportoló" mozgalom előírásainak,
az iskolai közösség életében tartósan jó szervező és vezető tevékenységet végez.
A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.
Írásbeli dicséretek:
szaktanári,
osztályfőnöki,
igazgatói,
nevelőtestületi.
Az egész évben kiemelkedő teljesítményt nyújtók írásbeli dicséretét a bizonyítványba és a tanuló törzslapjára is rá kell vezetni. Ezek a tanulók a tanév végén oklevéllel, könyvvel is jutalmazhatók. A jutalmak odaítéléséről a nevelőtestület és az ODB javaslatai alapján az osztályfőnök dönt.
Az intézményi szinten is kiemelkedő teljesítményt nyújtók jutalmazása az iskolai tanulóközösség előtt történik az iskolai ünnepélyek alkalmával.
7.2. A tanulók fegyelmezésének elvei és formái
A kötelességüket és a rendet enyhébb formában megszegők, az iskolai Házirend előírásait megsértők (pl. igazolatlanul mulasztók, késők, az engedély nélkül dohányzók, a géptermi rendet megszegők, a tanáraikat és társaikat sértő magatartást tanúsítók, az iskola berendezési tárgyait megrongálók, a hetesi vagy egyéb feladataikat nem teljesítők) a következő fegyelmezési intézkedésben részesíthetők:
kedvezmények, megbízások korlátozása vagy megvonása,
szaktanári figyelmeztetés szóban és írásban,
osztályfőnöki figyelmeztetés szóban és írásban,
osztályfőnöki intés írásban,
igazgatói intés írásban,
igazgatói megrovás utolsó figyelmeztetéssel (írásban).
A fegyelmező intézkedések tekintettel vannak a vétségek gyakoriságára, ismétlődésük esetén a fokozatosság elve érvényesül.
Ha a tanuló súlyos fegyelemsértést követ el, a fokozatosság elvét nem kell alkalmazni, már első alkalommal is igazgatói intésben részesíthető.
A fegyelmező intézkedést az osztálynaplóba és a tanuló szülője tájékoztatását szolgálva a tanuló ellenőrző könyvébe is be kell jegyezni.
A fegyelmet gyakran vagy súlyosan megsértő nem nagykorú tanulók szüleit be kell hívatni az iskolába!
Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás lefolytatását a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet és módosításai 5. számú melléklete szabályozza.
A fegyelmi büntetés lehet:
a) megrovás;
b) szigorú megrovás;
c) meghatározott kedvezmények, jutattások csökkentése, ill. megvonása;
d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába;
e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától;
f) kizárás az iskolából.
7.3. A tanköteles tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése
Magatartás Példás (5) Jó (4) Változó (3) Rossz (2)
1. Aktivitás a közösségi munkában, példamutatás Magától vállal feladatokat, jól elvégzi azokat, a közösséget szervezi. Ösztönzésre vállal feladatokat. Egy-egy alkalommal vesz részt valamilyen munkában. Negatív,
romboló
2. Hatása a közösségre Pozitív, irányító, vállalja önmagát, kezdeményező. Passzív, de egyetértő. Visszahúzó, de nem ártalmas. Negatív hangadó.
3. A házirend betartása Betartja, és társait is erre ösztönzi. Betartja. Részben tartja be. Sokat vét ellene.
4. Viselkedés, hangnem, beszédstílus Kifogástalan
(társaival szemben is). Ingadozó, bizonytalan, de irányítható. Udvariatlan, nyegle. Durva, goromba.
5. Fegyelmezettség Nagyfokú. Megfelelő. Gyenge. Fegyelmezetlen.
6. Fegyelmezési fokozata van-e? Nincs, dicsérete van. Osztályfőnöki, szaktanári figyelmeztetője van. Osztályfőnöki intő. Igazgatói intő, megrovás.
Szorgalom Példás (5) Jó (4) Változó (3) Hanyag (2)
1. Általános tanulmányi munkájának színvonala Igényes, céltudatos, önálló belátáson alapul. Állandóan jó színvonalú, de igyekezete nem kiemelkedő. Ingadozó, külső tényezőktől függő, néha hajlik a hanyagságra. Hanyag, érdektelen.
2. Munkavégzés:
-órára készülés,
-óra alatti munka,
-otthoni munka,
Rendszeres, kitartó, pontos, mindent feladatot elvégez. Rendszeres, ösztönzésre dolgozik. Rendszertelen, függ a várható számonkéréstől,
önállótlan. Megbízhatatlan,
nem tanul otthon,
nem dolgozik az órákon.
3. Vállal-e tanórán kívüli feladatokat (kiselőadás, verseny stb.)? Igen, szívesen, jól meg is oldja azokat. Keveset, csak rábeszélésre. Ritkán. Nem.
Az igazolatlan hiányzás és a magatartás értékelés összefüggései:
Példás: nincs igazolatlan óra,
Jó: 1-4 igazolatlan óra,
Változó: 5-9 igazolatlan óra,
Rossz: 10 igazolatlan órától.
8. A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS A HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE
a) Az iskola épületét címtáblával kell ellátni, és nemzeti ünnepeken fel kell lobogózni. Ez az iskolagondnok feladata.
Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős:
a közösségi tulajdon védelméért, állagának megóvásáért,
az iskola rendjének, tisztaságának megóvásáért,
az energia takarékos felhasználásáért,
a géptermek és az osztálytermek berendezési tárgyaiért,
a tűz- és balesetvédelmi, az iskolai védő, óvó előírásainak betartásáért, a bombariadó esetén követendők betartásáért.
b) A tanulók az iskola létesítményeit csak tanári felügyelet mellett használhatják. A géptermekben csak tanári felügyelet mellett tartózkodhatnak. A géptermek, a tantermek használati rendjét részletesen az iskolai házirend tartalmazza.
c) Az iskola tulajdonát képező berendezéseket, felszereléseket, eszközöket az iskola dolgozói csak igazgatói engedéllyel és szállítólevéllel vihetik el.
d) Vagyonvédelmi okok miatt az üres tantermeket, a géptermeket (a fogadó órákon kívüli időben) zárni kell.
Az oktatás osztálytermekben, szaktantermekben és számítógéptermekben folyik, az utóbbiakba a tanuló csak akkor léphet be, ha a tanár már megérkezett.
Az iskolaorvosi rendelést az előírt vizsgálatokon kívül csak az óraközi szünetekben és a rendelési időben vehetik igénybe a tanulók. Baleset vagy rosszullét esetén az iskolatitkárt kell értesíteni, aki azonnal intézkedik.
A számítógépes termekben a diákok csak tanári felügyelet mellett tartózkodhatnak. A géptermekben étkezni, italt fogyasztani, illetve zárt csomagolás nélkül élelmiszert bevinni tilos.
A közös használatú gépek fix lemezegységein (winchester) csak az iskola rendszergazdája által telepített, valamint az órai munkához szükséges munkafájlok lehetnek. A saját állományok tárolására a hálózati kiszolgáló szerverek szolgálnak.
Tilos más felhasználó tevékenységének zavarása, illetéktelen jogosultságok (felhasználói azonosító (jelszó)) illetékteleneknek való átadása. A tanuló nem kísérelheti meg a számára nem engedélyezett erőforrások, szolgáltatások, jogosultságok, kvóták megszerzését.
A tanuló köteles együttműködni az üzemeltető személyzettel (rendszergazda, teremfelelős stb.). Az üzemeltető személyzet utasításait még ellenkező véleménye esetén is végre kell hajtania.
A számítógépeket csak rendeltetésszerűen szabad használni. Tilos az eszközök megbontása, átkonfigurálása, a szoftver és hardver elemek megrongálása, működőképességük veszélyeztetése. Minden tanuló felelős azért a konfigurációért, amellyel a tanítási órán vagy azon kívül dolgozik. Ha a tanuló az óra kezdetekor valamilyen hibát, rongálást észlel, azonnal köteles azt jelenteni a szaktanárnak.
A személyiséget - egyéni, politikai, faji, vallási szempontból - vagy más, közerkölcsöt sértő tartalmú fájlok sem a közös használatú-, sem a hálózati "saját" könyvtárakban nem lehetnek.
A géptermi rend hivatott biztosítani mindenki számára a megfelelő munkafeltételeket, így az itt leírtak betartása kötelező.
9. AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK
A balesetvédelmi oktatás célja az emberek testi épségének, egészségének megóvása, a veszélyforrások kiküszöbölése, a balesetek elhárítása, s ha mégis bekövetkeznék a baleset, a következmények lehetőség szerint történő csökkentése.
A balesetvédelmi oktatás a törvényi előírásnak megfelelően a tanév első napján történik, valamint a tanulókat tájékoztatjuk a szükséges teendőkről bombariadó és tűzriadó esetén, melyek a mellékletben megtalálhatók.
10. GYERMEKJÓLÉT, EGÉSZSÉGÜGY
Szükség esetén tanköteles tanulóknál az iskola együttműködik a gyermekjóléti szolgáltatókkal, az ifjúságvédelmi szervekkel és a lakóhely szerint illetékes jegyzővel.
11. AZ ISKOLAI ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA
A hagyományok ápolásának tartalmi vonatkozásai:
Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint a felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg.
Az iskola hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei:
nemzeti ünnepek alkalmával rendezett ünnepi osztályfőnöki órák és iskolai ünnepélyek, valamint a velük kapcsolatos dekorációs versenyek, fotópályázatok,
sportnap,
karácsonyi ünnepség,
Batthyány – nap,
tanévnyitó- és záró ünnepségek.
A hagyományok ápolásának külsőségei:
A nemzeti és az iskolazászló, illetve a tanulók ünnepi öltözéke.
12. A TANULÓI ADATOK KEZELÉSE
A tanulóról nyilvántartható személyi adatok: a tanuló neve, oktatási azonosítója,születési helye és ideje, állampolgársága, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, TAJ száma, adóazonosító jele. Nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és az erre jogosító okirat megnevezése, száma. A tanuló szülőjének neve, állandó és ideiglenes lakóhelyének címe, telefonszáma.
A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok: felvételével kapcsolatos adatok, magatartásának, szorgalmának és tudása értékelésére és minősítésére vonatkozó adatok, vizsgaeredmények. Az esetleges fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, felmentések, mentesítések adatai, az ezekről hozott határozatok. A tanuló diákigazolványának sorszáma, a tanulói balesetekre vonatkozó adatok.
A tanulót normatív kedvezmények igénybe vételére vonatkozó adatok, amelyekből megállapítható a kedvezményekre való jogosultsága.
Továbbítható adatok:
A fenntartó alapítvány, a bíróság, a rendőrség, ügyészség, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat.
A sajátos nevelési igényre, beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeitől a nevelési-oktatási intézménynek, illetve vissza.
A magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az adott osztályon, nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, iskolaváltás esetén az új iskolának.
A diákigazolvány - jogszabályban meghatározott – kezelője részére az annak kiállításához szükséges adatok.
Az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézmények számára szükséges adatok.
A családvédelemmel foglalkozó intézmények, szervezetek részére a tanuló veszélyeztetettségérnek feltárása, megszűntetése céljából.
Az állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványokat nyilvántartó szervezeteknek a bizonyítványok sorszáma és törzslapszáma adatai.
Az adatok továbbítására az iskola igazgatója, illetve bizonyos esetekben az általa meghatalmazott személy jogosult.
Önkéntes adatszolgáltatás esetén a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező.
Adatkezelés:
A pedagógust és a nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottat titoktartási kötelezettség terheli a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, információt illetően, amelyről hivatásának gyakorlása kapcsán szerzett tudomást. E kötelezettség határidő nélküli. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezletre, a nevelőtestület tagjainak egymásközti, a tanuló érdekében végzett megbeszélésekre. A titoktartási kötelezettség alól a szülővel történő közlés esetében a tanuló, másokkal való közlés esetében a tanuló és a szülő írásban felmentést adhat. (E kötelezettség nem terjed ki a törvény alapján kezelhető és továbbítható adatokra.)
13. EGYÉB TUDNIVALÓK
A tanulók adminisztratív ügyeiket (iskolalátogatási igazolások, engedélyek stb.) az iskolatitkárnál intézhetik a nagyszünetben.
Minden iskolán kívüli rendszeres tevékenységhez, mint pl. sportolás, nyári munkavállalás, előzetes osztályfőnöki, ill. igazgatói engedély szükséges.
A tanulók ne hozzanak magukkal az iskolába nagy összegű pénzt, értékes tárgyakat, mert azok megőrzéséért az iskola nem tud felelősséget vállalni. A tanuló ne hozza be az iskolába a saját számítógépét, videokameráját, digitális fényképezőgépét. (Amennyiben ez elkerülhetetlen, a tanuló 730-tól leadhatja a Titkárságon, ahol azt a páncélszekrényben az adott tanítási nap végéig, 1530-ig megőrzik.)
A mobil telefonok használata a tanítási órákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon, az érettségi és a szakmai vizsgákon tilos!
Az iskola épületében tilos a dohányzás, a szerencsejáték, a szeszesital fogyasztása, és a kábítószerek terjesztése és fogyasztása pedig mindig és mindenhol tilos!
14. A HÁZIRENDDEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK
Nyilvánosságra hozatala a hatálybalépés napján megtörténik. A hatályba lépés dátuma az iskola fenntartójának jóváhagyó nyilatkozata.
A Házirend megismerhetőségének folyamatosságát biztosítjuk:
Minden tanév elején osztálykeretek között ismertetjük.
Nyomtatott és elektronikus formában olvasható az iskolatitkárnál, az igazgatónál és a honlapon.
A Házirendet szükség esetén felülvizsgáljuk, módosítjuk, kiegészítjük. A kiegészítésekről jegyzőkönyv készül, melyet csatolunk a Házirendhez. Ettől kezdődően a Házirend a Kiegészítésekkel együtt érvényes.
A Házirend elfogadásának rendje:
A Házirend elkészítéséért az igazgató felel.
Elfogadásáról dönt a nevelőtestület.
Egyetértési jogot gyakorol előzetesen és utólagosan a Diákönkormányzat és a Szülői Szervezet. Az egyetértési jog gyakorlásáról írásos dokumentum készül.
A Házirend a fenntartó jóváhagyását követően válik érvényessé.
A Házirend belső jogszabály, melynek maradéktalan betartása az iskola minden tanulójának és dolgozójának közös érdeke, mert ez a feltétele az iskolában folyó munka eredményességének.
A házirend az iskola nevelőtestülete általi elfogadása napján, 2011. augusztus 30-án lép hatályba.
Hatvan, 2011.augusztus 31.
DemeEdina igazgató
A nevelőtestület véleményezte és elfogadta:
Hatvan, 2011. augusztus 30.
A szülői közösség véleményezte és egyetértését adta:
Hatvan, 2011. augusztus 31.
A diákönkormányzat véleményezte és egyetértését adta:
Hatvan, 2011. augusztus 31.
Az Házirendben foglaltakat a fenntartó Tudáscentrum a Társadalmi Esélyegyenlőségért Oktatási és Kulturális Alapítvány Kuratóriuma 2011 augusztusi ülésén megtárgyalta és jóváhagyta.