GBLSZ a Gróf Batthyány Lajos Alapítványi Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola honlapja

Pedagógiai program

A Gróf Batthyány Lajos Alapítványi Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Programja

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezetés 4
AZ ISKOLA BEMUTATÁSA 4
Képzési kínálat 6
I. Nevelési program 21
Az iskolában folyó nevelő- oktató munka pedagógia alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 21
Pedagógiai alapelvek: 21
A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI ÉS FELADATAI 22
Eszközök és eljárások: 25
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 25
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 26
A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység 26
A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység 27
Gyermek- és ifjúságvédelem 28
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása 29
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 29
A szülő, a tanuló, az iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 30
Szülői értekezlet: 30
Fogadóóra: 31
Iskolaszék: 31
Diákönkormányzat: 31
Az iskolai egészség nevelési program 31
Egészség, egészségfejlesztés, egészségnevelés fogalma 31
Alapelvek 32
HELYZETKÉP 33
Iskolai környezeti nevelési program 35
A környezeti nevelés színterei iskolánkban 35
Alapelvek, jövőkép, célok 37
A pedagógiai programunk végrehajtásához szükséges, a nevelő—oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 39
Tárgyi feltételek: 40
Személyi feltételek: 41
II. Helyi tanterv 43
Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelményei 43
Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 43
Az iskolába való felvétel, átvétel és a magasabb évfolyamára lépés feltételei 44
Az iskolába való felvétel: 44
A más iskolából érkező tanuló átvétele: 45
A magasabb évfolyamra lépés: 45
Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének-, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékelésének és minősítésének követelményei és formái 45
A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei és formái 46
Magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei 47
Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 48
Az iskolai szóbeli és írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya 49
A tanulók fizikai állapotának mérése és módszerei 51
Általános ajánlások 51
A FIZIKAI ÁLLAPOT MÉRÉSÉRE SZOLGÁLÓ TESZTEK 52
III. Szakmai Program 57
1.) Logisztikai ügyintéző 57
2.) Marketing- és reklámügyintéző 63
3.) Kereskedelmi ügyintéző 67
4.) Külkereskedelmi üzletkötő 72
5.) Vállalkozási ügyintéző 77
6.) Informatikai rendszergazda – IT kereskedő 82
7.) Gazdasági informatikus 87
8.) Irodai asszisztens 91
9.) Protokollügyintéző 96
10.) Utazás ügyintéző 100
11.)Banki szakügyintéző 104
12.)Kereskedelmi szakmenedzser 112
13.)Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző 117
14.)Reklámszervező szakmenedzser 122
15.)Vendéglátó szakmenedzser 127
IV. EGYEBEK 133
A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések 133
A pedagógiai program érvényességi ideje 133
A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 133
A pedagógiai program módosítása 134
A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 134
A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása 135

Bevezetés
A társadalmi változásokat követően Magyarországon is újra megkezdhették működésüket a nem állami oktatási intézmények: az egyháziak mellett létrejöttek alapítványi és magániskolák. Részben ennek a pluralizálódásnak, részben az időközben oktatásirányításban is végbement változásoknak köszönhetően, az állami-önkormányzati iskolák is igyekeznek megújulni, lépést tartani a társadalom elvárásaival. Ez a tendencia figyelhető meg városunkban illetve térségünkben is.
Az iskola alapításakor olyan intézmény megalkotása, dinamikus fejlesztése volt a cél, amely kultúrát közvetít az itt zajló oktató-nevelő munka segítségével. A kultúra számunkra egyaránt jelent ismereteket, érzelmi műveltséget, szociális érzékenységet és szolidaritást, viselkedéskultúrát, a humán, a reál és az informatikai ismeretek egyensúlyát, a magas szintű szakmai ismereteket és szakmai kultúrát.
A kultúrát ugyanakkor élő, változó folyamatnak tartjuk, amelyet minden tantárgy képvisel, és amelyben tanár és diák egyaránt érdekeltek a megismerni és megismertetni akarásban. Az így értelmezett egyenrangúság feltételezi a másik ember, a környezet méltóságának tiszteletben tartását. Figyelmet fordítunk az alkotmányos kereteken belül - a vélemények, gondolatok, egyéni állásfoglalások szabad megnyilvánulására.

AZ ISKOLA BEMUTATÁSA
A Gróf Batthyány Lajos Alapítványi Szakközépiskola és Szakiskola többcélú közoktatási intézmény.
Az iskola 2004-ban alakult 10 osztályt végzettek szakiskolájaként, valamint érettségizettek szakközépiskolájaként. 2008-tól felzárkóztató oktatás és felnőttoktatás kereteiben érettségire előkészítő oktatás is folyik intézményünkben.

Gimnázium:
A gimnáziumban az általános műveltséget megalapozó, azt bővítő és megerősítő nevelő-oktató tevékenység folyik. Alapfeladata az érettségi vizsgára, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére, vagy a munkába lépésre felkészítő nevelés és oktatás. A gimnázium lehetővé teszi a tanulók különböző irányultságú érdeklődésének kielégítését, képességeik fejlesztését, a helyi sajátosságoknak, igényeknek, hagyományoknak megfelelően.

Szakközépiskola:
A szakközépiskolában az alapfokú oktatást továbbfejlesztő szakmai műveltséget megalapozó nevelés-oktatás folyik. A képzésben résztvevők tanulmányaik befejezésével érettségi vizsgát tehetnek, felkészülnek a felsőfokú tanulmányok megkezdésére, a szakma-választásra, illetve a munkába állásra.

Szakiskola:
A szakiskola 9-10. évfolyamán alapvetően az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás folyik. Ezt az iskola helyi döntésének megfelelően kiegészíti pályaorientációval, szakmai előkészítéssel és alapozással.
A szakiskola 10. évfolyamának befejezése után a tanulók alapműveltségi vizsgát tehetnek. Ez az iskola belső vizsgája, a tanulóknak a kötelező érettségi tantárgyakból és informatikából kell vizsgát tenni, amennyiben érettségit adó képzésben kívánnak továbbtanulni. Ennek birtokában továbbléphetnek a szakközépiskola, gimnázium, következő évfolyamára. Amennyiben szükséges egy-egy adott tantárgyból különbözeti vizsga letételével, illetve szakképzési évfolyamba léphetnek.

Felzárkóztató oktatás:
Azok a tanulók, akik a tanköteles kor végéig nem szerzik meg az általános iskolai végzettséget a szakiskolában nappali rendszerben működő felzárkóztató oktatásban vehetnek részt.
A felzárkóztató oktatás elvégzéséről kiállított iskolai bizonyítvány a szakképzési évfolyamba lépésre, meghatározott szakmák esetében továbbá az általános iskolában az 5-8. évfolyamig, illetve szakiskolában a 9-10. évfolyamon osztályozó vizsga letételére jogosít.

Felnőtt oktatás:
A Közoktatási törvény a felnőtt oktatást a tanuló elfoglaltságához igazodó iskolai nevelésként és oktatásként szabályozza. Azok vehetnek részt, akik már nem tankötelesek, nappali rendszerű oktatásban nem tudnak, vagy nem akarnak részt venni.
Az adott szakirányokon belül a társadalmi-, és a tanulói igények, az európai szellemiség, valamint a fenntartói törekvések összhangja folyamatos bővítést, változást eredményezhet az elkövetkező években, ezért iskolánk nyitott a kihívásokra és folyamatosan meg kíván felelni az elvárásoknak. Intézményünk érzékenyen reagál a végbemenő változásokra, oktató-nevelő tevékenységünket szolgálatnak és szolgáltatásnak tekintjük.
Célul tűztük ki többek között a hátrányos helyzetben lévők segítését, az elévült tudás aktualizálását, modernizálását, ezáltal a hátrányos helyzet csökkentését (felnőtt közoktatás és szakképzés) iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli képzések keretében.
Célunk továbbá a magas szintű, konvertálható szaktudás biztosítása a választott szakterületeken, napjaink és a látható jövő diktálta, valamint a jogszabályokban megfogalmazott igények, az európaiság szellemében.
Képzési kínálat
Szakközépiskola (TEÁOR 8531) és szakiskola (TEÁOR 8532); felsőfokú oktatás (TEÁOR 8542) valamint a felnőtt- és egyéb oktatás (TEÁOR 8559) elméleti és gyakorlati képzését valósítja meg. Gimnáziumi alapképzés levelező és esti tagozaton 9-12. évfolyamon. ( TEÁOR 8531)

Alaptevékenysége:
853114 Gimnáziumi felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam)
853211 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon
853214 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás
853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon
853224 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás
853231 Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon
853234 Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés
854211 Felsőfokú szakképzés
Iskolarendszeren belül:
Egy adott tanévben az indítani kívánt képzések pontos meghatározása - a piaci viszonyoknak megfelelően - az iskolavezetés feladata, melyet az Éves Munkatervben kell meghatározni.
Szakképzési évfolyamok:
a) A szakiskolai képzés lehetőséget biztosít az általános iskolát be nem fejezettek részére felzárkóztató oktatás megszervezéséhez.
b) A felnőttképzési formák között kívánjuk megvalósítani:
- tanfolyami szakképzést és átképzést
- a szakképzettségre épülő szakközépiskolai /technikus/ képzést
- az érettségihez kötött munkakörök betöltéséhez szükséges szakképzést
- az érettségire és felsőfokú tanulmányokra felkészítő gimnáziumi és szakközépiskolai képzést
c) A 10 osztályra épülően:
o Irodai asszisztens (OKJ 33 346 01 1000 00 00)
d) Érettségire épülően:
o Logisztikai ügyintéző (OKJ 54 345 02 0000 00 00)
o Marketing- és reklámügyintéző (OKJ 52 342 01 0000 00 00)
o Kereskedelmi ügyintéző (OKJ 52 341 04 0000 00 00)
o Protokollügyintéző (OKJ 54 812 02 0010 54 01)
o Utazásügyintéző (OKJ 54 812 02 0010 54 02)
o Külkereskedelmi ügyintéző (OKJ 54 341 01 0000 00 00)
o Vállalkozási ügyintéző (OKJ 52 344 02 0000 00 00)
o IT kereskedő (OKJ 54 481 03 0010 54 04)
o Gazdasági informatikus (OKJ 54 481 04 0010 54 01)

e) Érettségire épülő felsőfokú szakképzés:
o Banki szakügyintéző (55 343 01 0010 55 01)
o Kereskedelmi szakmenedzser (55 345 01 0010 55 02)
o Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző (55 345 01 0010 55 05)
o Reklámszervező szakmenedzser (55 345 01 0010 55 06)
o Vendéglátó szakmenedzser (55 812 01 0010 55 02)

Minden képzési formában nappali, esti és levelező tagozat.

Iskolarendszeren kívül:
Az Borsod–Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja által a 10-0077-05 nyilvántartási számon engedélyezett felnőttképzési tevékenységek és szolgáltatások:
SZÉKHELYEN: Iskolarendszeren kívüli képzések
Ssz. azonosító Képzés megnevezése
1. 00000091 Előzetes tudásszint felmérés Szolgáltatás
2. 00000094 Elhelyezkedési tanácsadás Szolgáltatás
3. OKJ 315210910000000 Gépi forgácsoló
4. OKJ 315210901003101 Esztergályos
5. OKJ 315210901003102 Fogazó
6. OKJ 315210901003103 Fűrészipari szerszámélező
7. OKJ 315210901003104 Köszörűs
8. OKJ 315210901003105 Marós
9. OKJ 315210200000000 CNC-forgácsoló
10. 20013000 angol KER B1 - küszöbszint
(hagyományos alapfokú nyelvtudásnak megfelelő)
11. 20014000 angol KER B2 - középszint
(hagyományos középfokú nyelvtudásnak megfelelő)
12. 20183000 német KER B1 - küszöbszint
(hagyományos alapfokú nyelvtudásnak megfelelő)
13. 20184000 német KER B2 - középszint
(hagyományos középfokú nyelvtudásnak megfelelő)
14. OKJ 335820110000000 Ács, állványozó
15. OKJ 335820310000000 Burkoló
16. OKJ 335430110000000 Bútorasztalos
17. OKJ 315820400000000 Építményszigetelő
18. OKJ 315820810000000 Épületasztalos
19. OKJ 335820410000000 Festő, mázoló és tapétázó
20. OKJ 545200100000000 Gépipari minőségellenőr
21. OKJ 315211010000000 Géplakatos
22. OKJ 315211100000000 Hegesztő
23. OKJ 333410100000000 Kereskedő, boltvezető
24. OKJ 318150100000000 Kéz- és lábápoló, műkörömépítő
25. OKJ 315821510000000 Kőműves
26. OKJ 543430300000000 Közbeszerzési referens
27. OKJ 543450200000000 Logisztikai ügyintéző
28. OKJ 523420100000000 Marketing- és reklámügyintéző
29. OKJ 525200100000000 Műszaki termékminősítő
30. OKJ 513410100000000 Műszakicikk-kereskedő
31. OKJ 318120100000000 Panziós, falusi vendéglátó
32. OKJ 338110210000000 Pincér
33. OKJ 338110310000000 Szakács
34. OKJ 548120300000000 Szállodai portás, recepciós
35. OKJ 523470200000000 Személyes ügyfélszolgálati asszisztens
36. OKJ 318140100000000 Takarító
37. OKJ 543430500000000 Társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó
38. OKJ 313410300000000 Töltőállomás-kezelő
39. OKJ 315821900000000 Üveges és képkeretező
40. OKJ 335220410000000 Villanyszerelő
41. OKJ 315820900103104 Vízvezeték- és vízkészülék-szerelő
42. OKJ 315820900103103 Központifűtés- és csőhálózat-szerelő
43. OKJ 547610200105401 Gyermekotthoni asszisztens
44. OKJ 547610201003301 Gyermek- és ifjúsági felügyelő
45. OKJ 315220200103104 Kazánkezelő (2-12 tonna között)
46. OKJ 315220201003101 Ipari olaj- és gáztüzelő-berendezés kezelője
47. OKJ 315220201003102 Kisteljesítményű kazán fűtője (max. 2 tonna)
48. OKJ 333460101003102 Gépíró, szövegszerkesztő
49. OKJ 543460100105402 Iskolatitkár
50. OKJ 313410100103102 Élelmiszer- és vegyiáru eladó
51. OKJ 313410100103103 Műszakicikk eladó
52. OKJ 313410100103104 Porcelán- és edényáru-eladó
53. OKJ 313410100103105 Ruházati eladó
54. OKJ 313410100103106 Zöldség-gyümölcs eladó
55. OKJ 523410501005202 Élelmiszer- és vegyiáru- kereskedő
56. OKJ 523410501005203 Ruházati kereskedő
57. OKJ 523410500015401 Kereskedelmi bolthálózat szervező
58. OKJ 333410300103301 Építőanyag-kereskedő
59. OKJ 333410300103302 Épületgépészeti anyag- és alkatrész-kereskedő
60. OKJ 333410300103303 Járműalkatrész-kereskedő
61. OKJ 333410300103304 Villamossági anyag- és alkatrész-kereskedő
62. OKJ 333410301003101 Épületgépészeti anyag- és alkatrészeladó
63. OKJ 333410301003102 Gépészeti anyag- és alkatrészeladó
64. OKJ 333410301003103 Járműalkatrész-eladó
65. OKJ 333410301003104 Telepi építőanyag-eladó
66. OKJ 333410301003105 Villamossági anyag- és alkatrészeladó
67. OKJ 528110201003101 Étkezdés
68. OKJ 528110201003102 Vendéglátó eladó
69. OKJ 528110200015201 Vendéglátásszervező
70. OKJ 315821401003101 Kőfaragó, épületszobrász
71. OKJ 547620100015402 Mentálhigiénés asszisztens
72. 00000226 7-8. osztályos felzárkóztató képzés
73. 00000241 8. osztály elvégzésére felkészítő képzés
74. 00000252 9.-10. osztályos felzárkóztató képzés
75. OKJ 547610201003101 Házi időszakos gyermekgondozó
76. OKJ 547610200105402 Kisgyermekgondozó, -nevelő
77. OKJ 337610100000000 Nevelőszülő
78. OKJ 337620100103301 Fogyatékosok gondozója
79. OKJ 547620100105401 Rehabilitációs nevelő segítő
80. OKJ 547620100105402 Szociális asszisztens
81. OKJ 547620100105403 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző
82. OKJ 547620100015401 Foglalkoztatásszervező
83. OKJ 547620100015403 Szociokulturális animátor
84. OKJ 547620200105401 Gerontológiai gondozó
85 OKJ 547620200105402 Pszichiátriai gondozó
86. OKJ 547620200105403 Szenvedélybeteg-gondozó
87. OKJ 547620200105404 Szociális gondozó, szervező
88. OKJ 315440100000000 Bányászati gépkezelő
89. OKJ 315440101003101 Bányászati szállítóberendezés kezelője
90. OKJ 315440101003102 Szilárdásvány-kitermelőgép kezelője
91. OKJ 525220500105201 Létesítményi energetikus
92. OKJ 525220500105202 Megújuló energiaforrás energetikus
93. OKJ 545250100000000 Építő- és anyagmozgató-gépész technikus
94. OKJ 545250101005201 Emelőgép-ügyintéző
95. OKJ 315210300000000 Építő- és szállítógép-szerelő
96. OKJ 545820100000000 Épületgépész technikus
97. OKJ 315820901003101 Duguláselhárító
98. OKJ 315820901003102 Karbantartó, csőszerelő
99. OKJ 315820901003103 Műanyagcső-szerelő
100. OKJ 315820901003104 Tűzvédelmi eszköz- és rendszerszerelő, karbantartó
101. OKJ 315820900103101 Energiahasznosító berendezés szerelője
102. OKJ 315820900103102 Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő
103. OKJ 335210300000000 Felvonószerelő
104. OKJ 335210301003101 Felvonó karbantartó-szerelő
105. OKJ 335210301003102 Mozgólépcső karbantartó-szerelő
106. OKJ 335210301003104 Szórakoztatóipari berendezés-üzemeltető
107. OKJ 315210500000000 Fémipari megmunkálógépsor és berendezés-üzemeltető
108. OKJ 315210501002101 Darabológép-kezelő
109. OKJ 315210501003101 Fémipari megmunkálógép-kezelő
110. OKJ 315210501003102 Fémnyomó
111. OKJ 315210801002103 Iparitermék-bontó
112. OKJ 315211001003101 Gépbeállító
113. OKJ 315211101003102 Egyéb eljárás szerinti hegesztő
114. OKJ 315211101003103 Fogyóelektródás hegesztő
115. OKJ 315211101003104 Gázhegesztő
116. OKJ 315211101003105 Hegesztő-vágó gép kezelője
117. OKJ 315211101003106 Volframelektródás hegesztő
118. OKJ 335220200000000 Hűtő- és klímaberendezés-szerelő, karbantartó
119. OKJ 315211500000000 Késes, köszörűs, kulcsmásoló
120. OKJ 315211501003101 Gépi gravírozó
121. OKJ 315211501003102 Kulcsmásoló
122. OKJ 315211600000000 Kohászati anyagelőkészítő
123. OKJ 315211601002101 Fémhulladék-előkészítő
124. OKJ 335210400000000 Korrózió elleni védőbevonat készítője
125. OKJ 335210401003101 Festőberendezés kezelője
126. OKJ 335210401003102 Galvanizáló
127. OKJ 335210401003103 Szervesbevonat-készítő
128. OKJ 335210401003104 Tűzihorganyzó
129. OKJ 315220300000000 Légtechnikai rendszerszerelő
130. OKJ 315220301003101 Kéményszerelő
131. OKJ 315220301003102 Légtechnikai hálózat szerelő
132. OKJ 315212100000000 Olvasztár
133. OKJ 315212101003101 Folyamatos öntő
134. OKJ 315212301003101 Kokilla- és nyomásos öntő
135. OKJ 315212301003102 Öntőforma-készítő
136. OKJ 315212301002101 Öntvény- és bugatisztító
137. OKJ 315212301003103 Precíziós öntő
138. OKJ 315212410000000 Szerkezetlakatos
139. OKJ 315212501003101 Lemezlakatos
140. OKJ 335210800000000 Szerszámkészítő
141. OKJ 335240110000000 Vegyi- és kalorikusgép szerelő és karbantartó
142. OKJ 315440200000000 Elektrolakatos és villamossági szerelő
143. OKJ 335210110000000 Elektromechanikai műszerész
144. OKJ 315220100000000 Elektromos gép- és készülékszerelő
145. OKJ 335220100000000 Elektronikai műszerész
146. OKJ 335220101003101 Szórakoztatóelektronikai műszerész
147. OKJ 515210100000000 Másoló- és irodagép műszerész
148. OKJ 525230300000000 Mechatronikai műszerész
149. OKJ 525230300015401 Mechatronikai technikus
150. OKJ 335220401002101 Kábelszerelő
151. OKJ 335220400013301 Elektromos alállomás üzemeltető
152. OKJ 335220400013302 Érintésvédelmi, erősáramú berendezés
szabványossági felülvizsgáló
153. OKJ 335220400013303 FAM szerelő (a feszülség megjelölésével)
154. OKJ 335220400013304 Villámvédelmi felülvizsgáló
155. OKJ 525210200000000 Műanyag-feldolgozó
156. OKJ 525210201003101 Egyéb műanyagtermék gyártó
157. OKJ 525210201003102 Fröccsöntőgép-kezelő
158. OKJ 525210201003103 Hőre keményedő műanyagok feldolgozója
159. OKJ 525210201003104 Műanyag hegesztő, hőformázó
160. OKJ 525210201003105 Műanyagextruder-kezelő
161. OKJ 335820101002101 Állványozó
162. OKJ 335820200000000 Belsőépítési szerkezet- és burkolatszerelő
163. OKJ 335820201003101 Árnyékolástechnikai szerelő
164. OKJ 335820201002101 Szárazépítő
165. OKJ 335820201002101 Szárazépítő
166. OKJ 335820301003101 Hidegburkoló
168. OKJ 335820301003102 Melegburkoló
169. OKJ 335820301003103 Parkettás
170. OKJ 315820200000000 Csővezetéképítő
171. OKJ 315820300000000 Építményszerkezet-szerelő
172. OKJ 315820301002101 Darukötöző
173. OKJ 315820401003101 Hő- és hangszigetelő
174. OKJ 315820401003102 Vízszigetelő
175. OKJ 315820500000000 Építményzsaluzat-szerelő
176. OKJ 315820501002101 Zsaluzóács
177. OKJ 545430100000000 Építőanyagipari technikus
178. OKJ 315820710000000 Épület- és építménybádogos
179. OKJ 545430100015401 Építőanyagipari minőségellenőr
180. OKJ 335820401002101 Mázoló, lakkozó
181. OKJ 335820401002102 Plakátragasztó
182. OKJ 335820401003101 Szobafestő
183. OKJ 335820401003102 Tapétázó
184. OKJ 335820400013301 Műemléki díszítő, festő
185. OKJ 315821100000000 Ingatlanfenntartó, karbantartó
186. OKJ 315821100013301 Sportterem- és sportlétesítmény-üzemeltető
187. OKJ 315821300000000 Kályhás
188. OKJ 315821301003101 Cserépkályha-készítő
189. OKJ 315821301003102 Kandallóépítő
190. OKJ 315821400000000 Kőfaragó, műköves és épületszobrász
191. OKJ 315821401003102 Műkőkészítő
192. OKJ 315821401003103 Sírkőkészítő
193. OKJ 315821400013301 Műemléki díszítőszobrász
194. OKJ 315821501002101 Beton- és vasbetonkészítő
195. OKJ 315821501003101 Építési kisgépkezelő
196. OKJ 315821501002102 Építményvakoló kőműves
197. OKJ 315821501002103 Épületfalazó kőműves
198. OKJ 315821501003102 Gépi vakoló
199. OKJ 315821500013301 Kőműves - Műemléki helyreállító
200. OKJ 315821700000000 Tetőfedő
201. OKJ 315821901002101 Képkeretező
202. OKJ 335420110000000 Bőrdíszműves
203. OKJ 335420101002101 Táskajavító
204. OKJ 335420210000000 Cipész, cipőkészítő, cipőjavító
205. OKJ 335420201003101 Cipőfelsőrész-készítő
206. OKJ 335420201002101 Cipőösszeállító
207. OKJ 335420200013301 Ortopédiai cipész
208. OKJ 335420501002101 Fehérnemű-készítő
209. OKJ 335420501002102 Lakástextil-készítő
210. OKJ 335420501002103 Munkaruha- és védőruha-készítő
211. OKJ 335420501002104 Textiltermék-összeállító
212. OKJ 335420500103301 Csecsemő- és gyermekruha-készítő
213. OKJ 335420500103302 Férfi szabó
214. OKJ 335420500103303 Női szabó
215. OKJ 335430101002101 Asztalosipari szerelő
216. OKJ 335430101003101 Fa- és bútoripari gépkezelő
217. OKJ 335430101002102 Faesztergályos
218. OKJ 335430101003102 Fatermékgyártó
219. OKJ 335430100013301 Műbútorasztalos
220. OKJ 315820801003101 Famegmunkáló
221. OKJ 315820801002101 Fűrészipari gépkezelő
222. OKJ 335420410000000 Kárpitos
223. OKJ 335420401003101 Bútorkárpitos
224. OKJ 335420400013301 Járműkárpitos
225. OKJ 543450300000000 Munkaerőpiaci szervező, elemző
226. OKJ 543450301005201 Munkaerőpiaci szolgáltató, ügyintéző
227. OKJ 543450600000000 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő
228. OKJ 543450601005201 Személyügyi ügyintéző
229. OKJ 543430501005201 Bérügyintéző
230. OKJ 543430501005202 Társadalombiztosítási ügyintéző
231. OKJ 523470100000000 Ellenőrzési és minőségbiztosítási munkatárs
232. OKJ 523470100015201 Minőségbiztosítási auditor
233. OKJ 543470100105401 Emberi erőforrás ügyfélkapcsolati szakügyintéző
234. OKJ 543470100105402 IT helpdesk ügyfélkapcsolati szakügyintéző
235. OKJ 543470100105403 Távközlési ügyfélkapcsolati szakügyintéző
236. OKJ 543470100105404 Üzleti kommunikációs szakügyintéző
237. OKJ 333460110000000 Irodai asszisztens
238. OKJ 333460101003101 Gépíró
239. OKJ 333460100015202 Jegyzőkönyvvezető
240. OKJ 523470300000000 Telefonos és elektronikus ügyfélkapcsolati asszisztens
241. OKJ 523470301003101 Számítógépes adatrögzítő
242. OKJ 523470301003102 Telefonkezelő, ügyféltájékoztató
243. OKJ 523470301005201 Telemarketing asszisztens
244. OKJ 543470200000000 Ügyfélkapcsolati vezető
245. OKJ 543460100105401 Idegennyelvi titkár
246. OKJ 543460100105403 Ügyintéző titkár
247. OKJ 313410100103101 Bútor- és lakástextil-eladó
248. OKJ 523410410000000 Kereskedelmi ügyintéző
249. OKJ 523410400015201 Külgazdasági ügyintéző
250. OKJ 523410510000000 Kereskedő
251. OKJ 523410501005201 Bútor- és lakástextil- kereskedő
252. OKJ 523410501005203 Ruházati kereskedő
253. OKJ 543410100000000 Külkereskedelmi üzletkötő
254. OKJ 527250100000000 Látszerész és fotócikk-kereskedő
255. OKJ 543450201003101 Anyagbeszerző
256. OKJ 543450201003102 Áruterítő
257. OKJ 543450201005201 Veszélyesáru ügyintéző
258. OKJ 543450200015401 Nemzetközi szállítmányozási ügyintéző
259. OKJ 523420101005201 Hirdetési ügyintéző
260. OKJ 333410200000000 Mintabolti értékesítő, szolgáltatásértékesítő
261. OKJ 333410201003101 Bolti pénztáros
262. OKJ 333410201003301 E-kereskedő
263. OKJ 333410201003102 Kereskedelmi és szolgáltatási ügynök
264. OKJ 333410201003103 Szerencsejáték-értékesítő
265. OKJ 513410301003301 Kisgép- és műszakicikk- kölcsönző
266. OKJ 523410900000000 Piacfelügyelő
267. OKJ 523420200000000 PR ügyintéző
268. OKJ 313410200000000 Raktáros
269. OKJ 313410201002101 Áruösszeállító
270. OKJ 313410201002102 Raktárkezelő
271. OKJ 313410201003101 Színházi kellékes
272. OKJ 313410301003101 Gázcseretelep-kezelő
273. OKJ 313410400000000 Vegyesiparcikk-kereskedő
274. OKJ 313410401003101 Agrokémiai és növényvédelmi kereskedő
275. OKJ 313410401003102 Gyógynövénykereskedő
276. OKJ 313410401003103 Piaci, vásári kereskedő
277. OKJ 313410401003104 Sportszer- és játékkereskedő
278. OKJ 338110100000000 Cukrász
279. OKJ 528110100000000 Élelmezésvezető
280. OKJ 528120100000000 Hostess
281. OKJ 548120110000000 Idegenvezető
282. OKJ 318120101003101 Mezőgazdasági gazdaasszony
283. OKJ 318120101002101 Szállodai szobaasszony
284. OKJ 338110200013301 Mixer
285. OKJ 548120200105201 Protokollügyintéző
286. OKJ 548120200105202 Utazásügyintéző
287. OKJ 548120200015401 Rendezvény- és konferenciaszervező
288. OKJ 548120200015402 Utazásszervező menedzser
289. OKJ 338110301003101 Gyorséttermi- és ételeladó
290. OKJ 338110301002101 Konyhai kisegítő
291. OKJ 338110300013301 Diétás szakács
292. OKJ 528110200000000 Vendéglős
293. OKJ 613130100000000 Érdekérvényesítő (lobbi) szakreferens
294. OKJ 318530400000000 Köztisztasági munkagép- és járműkezelő
295. OKJ 318530401003101 Településtisztasági szippantógépkezelő
296. OKJ 318140101003101 Takarítógép-kezelő
297. OKJ 315212000103101 Állattenyésztési gépüzemeltető, gépkarbantartó
298. OKJ 318610100013101 Bankőr
299. OKJ 318610110000000 Biztonsági őr
300. OKJ 548610100000000 Biztonságszervező I.
301. OKJ 548610101003301 Biztonságszervező II.
302. OKJ 318610210000000 Biztonságtechnikai szerelő, kezelő
303. OKJ 318610201002101 Biztonságtechnika-kezelő
304. OKJ 318610301003101 Díjbeszedő-leolvasó
305. OKJ 318610201003101 Elektronikus vagyonvédelmi rendszerszerelő
306. OKJ 318610100013102 Fegyveres biztonsági őr
307. OKJ 315211900103101 Fejő- és tejkezelőgép kezelője
308. OKJ 335410501002101 Gyorspékségi sütő és eladó
309. OKJ 335410601002101 Gyümölcsfeldolgozó
310. OKJ 318610100013103 Kutyás őr
311. OKJ 318610100013104 Kutyavezető - biztonsági őr
312. OKJ 528610400000000 Magánnyomozó
313. OKJ 318610201003102 Mechanikus vagyonvédelmi rendszerszerelő
314. OKJ 315211900103105 Meliorációs, kert- és parképítőgép kezelő
315. OKJ 335410501002102 Mézeskalács-készítő
316. OKJ 315211900103106 Mezőgazdasági erő- és munkagépkezelő
317. OKJ 335210600103301 Mezőgazdasági munkagépjavító
318. OKJ 315211900103107 Mezőgazdasági rakodógép kezelő
319. OKJ 315211900103110 Önjáró betakarítógép kezelője
320. OKJ 318610300000000 Parkolóőr
321. OKJ 335210600103302 Patkolókovács
322. OKJ 335410400000000 Pék
323. OKJ 335410510000000 Pék-cukrász
324. OKJ 318610100013105 Pénzszállító
325. OKJ 318610100013106 Rendezvénybiztosító
326. OKJ 335410501002103 Sütőipari munkás
327. OKJ 335410501002104 Száraztésztagyártó
328. OKJ 318610101003101 Testőr
329. OKJ 546250101003101 Vadász, vadtenyésztő
330. OKJ 546250100000000 Vadgazdálkodási technikus
331. OKJ 318610101003102 Vagyonőr
332. OKJ 335410601002105 Zöldségfeldolgozó
333. OKJ 315821900000000 Vízkútfúró
334. 00020711 Honvédelmi alapismeretek
335. OKJ 316230101003103 Fakitermelő
336. OKJ 316230101002103 Motorfűrész-kezelő
337. OKJ 336210201003101 Aranykalászos gazda
338. OKJ 546210201003101 Mezőgazdasági vállalkozó
339. OKJ 546210401003102 Növényvédő és méregraktár-kezelő
340. OKJ 316220100103103 Szőlőtermesztő
341. OKJ 315212000103101 Állattenyésztési gépüzemeltető, gépkarbantartó
342. OKJ 315212000103104 Növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó
343. OKJ 546250101003101 Vadász, vadtenyésztő
344. OKJ 316210400000000 Lótartó és -tenyésztő
345. OKJ 316210400013101 Belovagló
346. OKJ 526210101003101 Bioállat-tartó és tenyésztő
347. OKJ 526210101003103 Bionövény-termesztő
348. OKJ 526210101003301 Ökogazda
349. OKJ 311400100000000 Óvodai dajka
350. OKJ 337620100103302 Szociális gondozó és ápoló
351. 460020 Számítástechnikai alapképzés
352. 460020 Hatékony munka MS Office programokkal
353. OKJ 541400100000000 Gyógypedagógiai asszisztens
354. OKJ 544820200105402 Közösségi informatikai szolgáltató
355. OKJ 548510100000000 Települési környezetvédelmi technikus
356. OKJ 523440200000000 Vállalkozási ügyintéző
357. 520020 Kisgépkezelő
358. 780020 Értékesítési tanfolyam
359. 520020 Munkavédelmi képviselő
360. 890020 Honvédelmi alapismeretek
361. 20014192 Angol 7000 KER szintekhez nem illeszkedő,
KER szintek rendszerében nem elhelyezhető,
speciális, egyéni igényeket kielégítő, funkcionális
képzés - külföldön munkát vállalók részére nyelvi
felkészítés (Szakmai idegen nyelv (vendéglátás)
362. OKJ 315821810000000 Útépítő
363. OKJ 316220101002104 Kerti munkás
364. OKJ 315220200103103 Kazángépész (12 tonna felett)
365. OKJ 335240101003101 Ipari olaj- és gáztüzelő berend. szerelője, üzembehelyezője
366. OKJ 525220900000000 Gáz- és tüzeléstechnikai műszerész
367. OKJ 315220200103101 Hőközpont és -hálózatkezelő
368. OKJ 315220200103102 Hűtéstechnikai berendezéskezelő
369. OKJ 315220201002101 Kompresszorkezelő
370. OKJ 338150110000000 Fodrász
371. OKJ 528150100000000 Kozmetikus
372. OKJ 548620100000000 Munkavédelmi technikus
373. OKJ 315210501002102 Fémtömegcikkgyártó
374. OKJ 315212300000000 Öntő
375. OKJ 315212401003101 Lemezlakatos
376. OKJ 335210801003101 Szikraforgácsoló
377. OKJ 525230301003101 Mechatronikai szerelő
378. OKJ 513410101003301 Kisgép- és műszakicikk-kölcsönző
379. OKJ 318530300000000 Fürdőüzemi gépész
380. OKJ 318530301003101 Fürdőüzemi gépkezelő
381. OKJ 338140200000000 Vegytisztító, kelmefestő, mosodás
382. OKJ 544820100105401 Adatbázistervező
383. OKJ 544820100105402 Adatelemző
384. OKJ 544810301005201 Számítástechnikai szoftverüzemeltető
385. OKJ 544810300105401 Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető
386. OKJ 544810300105404 IT kereskedő
387. OKJ 544810400105401 Gazdasági informatikus
388. OKJ 316210101002101 Állattartó-telepi munkás
389. OKJ 315410101002101 Baromfifeldolgozó
390. OKJ 335410101003101 Cukorkagyártó
391. OKJ 335410101003102 Csokoládétermék-gyártó
392. OKJ 335410100000000 Édesipari termékgyártó
393. OKJ 316230101003101 Erdészeti növényvédő
394. OKJ 336210201002101 Ezüstkalászos gazda
395. OKJ 335410201003102 Gyümölcspálinka-gyártó
396. OKJ 316220100103102 Gyümölcstermesztő
397. OKJ 316210100103103 Haszonállat-gondozó
398. OKJ 335410101003103 Kávé- és pótkávégyártó
399. OKJ 336210201002102 Mezőgazdasági munkás
400. OKJ 546220101002101 Parkgondozó
401. OKJ 332150201003101 Virágbolti eladó
402. OKJ 332150201003102 Virágkötő
403. OKJ 316220100103104 Zöldségtermesztő
404. OKJ 546210200105401 Agrárrendész
405. OKJ 315410101003101 Bolti hentes
406. OKJ 336210100000000 Borász
407. OKJ 315410101002103 Csontozó munkás
408. OKJ 315210100013301 Dieseladagoló-javító
409. OKJ 316230101002101 Erdei melléktermékgyűjtő és -hasznosító
410. OKJ 315210401003101 Erdészeti felkészítőgép kezelője
411. OKJ 315210100103101 Erdészeti gépszerelő, gépjavító
412. OKJ 315210401003102 Erdészeti kötélpálya kezelője
413. OKJ 315210401003103 Erdészeti közelítőgép kezelője
414. OKJ 315210401003104 Erdészeti rakodógép kezelője
415. OKJ 316230110000000 Erdészeti szakmunkás
416. OKJ 315210400000000 Erdőgazdasági gépkezelő
417. OKJ 316230101002102 Erdőművelő
418. OKJ 315210100013302 Erő- és munkagépjavító
419. OKJ 336210210000000 Gazda
420. OKJ 315210100013303 Hidraulika-javító
421. OKJ 315210100013304 Járműelektromos szerelő
422. OKJ 546220101003301 Kertépítő
423. OKJ 315211900103103 Kertészeti gépkezelő
424. OKJ 315210100103102 Kertészeti gépszerelő, gépjavító
425. OKJ 546220101003102 Kertfenntartó
426. OKJ 316230100013301 Lakott-területi fakitermelő
427. OKJ 315210100103103 Mezőgazdasági gépszerelő, gépjavító
428. OKJ 546210200105402 Mezőgazdasági technikus
429. OKJ 336210101002101 Pincemunkás
430. OKJ 336210100013301 Somelier (borpincér)
431. OKJ 335410201003105 Szikvízgyártó
432. OKJ 546220101003103 Temetőkertész
433. OKJ 315210401003105 Többfunkciós fakitermelőgép kezelője
434. OKJ 315410101002105 Vágóhídi munkás
435. OKJ 546210200105403 Vidékfejlesztési technikus
436. OKJ 336210100015101 Vincellér
437. OKJ 332150201003301 Virágdekoratőr
438. OKJ 332150201003302 Virágkereskedő
439. OKJ 332150200000000 Virágkötő, -berendező, virágkereskedő
440. OKJ 318530100000000 Csatornamű-kezelő
441. OKJ 318530101002101 Csatornakarbantartó
442. OKJ 318530101003101 Csatornaüzemi gépkezelő
443. OKJ 318510100000000 Hulladékfelvásárló
444. OKJ 338530100000000 Hulladéktelep-kezelő
445. OKJ 338530101003101 Elektronikai hulladékválogató, -feldolgozó
446. OKJ 338530101003102 Hulladékfeldolgozógép-kezelő
447. OKJ 338530101002101 Hulladékgyűjtő és -szállító
448. OKJ 338530101002102 Hulladékválogató és -feldolgozó
449. OKJ 318530610000000 Vízműkezelő
450. OKJ 318530601003101 Hidroforkezelő
451. OKJ 318530601003102 Vízgépkezelő
452. OKJ 521400100000000 Pedagógiai asszisztens
453. OKJ 613450100106101 Közművelődési menedzser
454. OKJ 613450100106102 Kulturális menedzser
455. OKJ 523450200000000 Közművelődési szakember II.
456. OKJ 523450201005201 Kulturális rendezvényszervező
457. OKJ 523450200015401 Közösségfejlesztő
458. OKJ 522140100000000 Lakberendező
459. OKJ 312150201002101 Kosárfonó
460. OKJ 312150200103101 Csipkekészítő
461. OKJ 312150200103102 Fajátékkészítő
462. OKJ 312150200103103 Faműves
463. OKJ 312150200103104 Fazekas
464. OKJ 312150200103105 Gyékény-, szalma-, és csuhéjtárgykészítő
465. OKJ 312150200103106 Kézi és gépi hímző
466. OKJ 312150200103107 Kosárfonó és fonottbútor-készítő
467. OKJ 312150200103108 Szőnyegszövő
468. OKJ 312150200103109 Takács
469. OKJ 312150200015401 Népi játék és kismesterségek oktatója
(a tevékenységi kör megjelölésével)
470. OKJ 522130400000000 Rendezvénytechnikus
471. OKJ 543220100000000 Segédkönyvtáros
472. OKJ 543220101005201 Könyvtári asszisztens
473. OKJ 543220200000000 Segédlevéltáros
474. OKJ 543220201005201 Levéltári kezelő, iratkezelő, irattáros
475. OKJ 545210400000000 Színháztechnikus, szcenikus
476. OKJ 545210401005201 Hangosító
477. OKJ 545210401005202 Színpadmester
478. OKJ 545210401005203 Világítástechnikus
479. OKJ 523450400105201 Hanglemez-bemutató
480. OKJ 523450400105202 Szórakoztató táncos
481. OKJ 522130100000000 Kiadványszerkesztő
482. OKJ 522130100015201 Korrektor
483. OKJ 522130100015202 Nyomdai médiaszerkesztő
484. OKJ 522130100015203 Tipográfus
485. OKJ 523410600000000 Könyvesbolti eladó
486. OKJ 523410600015201 Antikváriumi kereskedő
487. OKJ 523410700000000 Kultúrcikk-kereskedő
488. OKJ 523410300000000 Ingatlanközvetítő
489. OKJ 523440100000000 Pénzügyi-számviteli ügyintéző
490. OKJ 337230110000000 Ápolási asszisztens
491. OKJ 316230101003102 Erdőőr
492. OKJ 544810110000000 CAD-CAM informatikus
493. OKJ 544810101003101 Számítógépes műszaki rajzoló
494. OKJ 544810200105401 Infokommunikációs alkalmazásfejlesztő
495. OKJ 544810200105403 Internetes alkalmazásfejlesztő
496. OKJ 544810200105404 Szoftverfejlesztő
497. OKJ 544810300105402 Informatikai műszerész
498. OKJ 544810300105403 IT biztonság technikus
499. OKJ 544810300105405 Számítógéprendszer-karbantartó
500. OKJ 544810300105406 Szórakoztatótechnikai műszerész
501. OKJ 544810300105407 Webmester
502. OKJ 544810400105402 Infostruktúra menedzser
503. OKJ 544810400105404 Műszaki informatikus
504. OKJ 544810400105405 Távközlési informatikus
505. OKJ 544810400105407 Térinformatikus
506. OKJ 544820200105401 IT mentor
507. OKJ 544820200105403 Oktatási kommunikációtechnikus
508. OKJ 542130400105401 Designer
509. OKJ 542130400105403 E-learning tananyagfejlesztő
510. OKJ 542130400105404 Multimédiafejlesztő
511. OKJ 542130400105405 Tartalommenedzser
512. OKJ 335230110000000 Számítógép-szerelő, -karbantartó
513. OKJ 335410401002101 Gyorspékségi sütő és eladó
514. OKJ 528610700000000 Tűzvédelmi előadó
515. OKJ 611400100000000 Felnőttoktató
516. OKJ 528140100015401 Ingatlankezelő
517. 460010 ECDL Select (Select START)-informatikai írástudás
(látás- és hallássérülteknek is)
518. 460010 ECDL (START)-informatikai írástudás
(látás- és hallássérülteknek is)
519. OKJ 548500100105402 Hulladékgazdálkodó
520. OKJ 548500100105403 Környezetvédelmi berendezés üzemeltetője
521. OKJ 513430400000000 Valutapénztáros és valutaügyintéző
522. OKJ 513430401005101 Kifizetőhelyi pénztáros
523. OKJ 338150200103301 Kézápoló és műkörömépítő
524. OKJ 338150200103302 Lábápoló
525. OKJ 315820600103101 Emelőgépkezelő (kivéve targonca)
526. OKJ 315820600103102 Energiaátalakító-berendezés kezelője
527. OKJ 315820600103103 Építési anyagelőkészítő gép kezelője
528. OKJ 315820600103104 Földmunka-, rakodó- és szállítógép kezelő
529. OKJ 315820600103105 Targoncavezető
530. OKJ 315820600103106 Útépítő-, és karbantartógép kezelő
531. OKJ 315430700000000 Papírgyártó és -feldolgozó
532. 890020 Emelőből történő önmentés- és társmentés
533. 00014520 Felzárkóztató képzés 9-10. osztály

I. Nevelési program
Az iskolában folyó nevelő- oktató munka pedagógia alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai
Pedagógiai alapelvek:
Iskolánk nevelő-oktató munkáját az európai humanista értékrend hatja át, a demokrácia értékei, a nemzeti értékek, valamint az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra nagy figyelmet fordítunk.
Munkánkat az európai humanista értékrendre építjük, mert:
o azokra a tartalmakra összpontosítunk, amelyek az Európához tartozásunkat erősítik
o kiemelten fontos értékünk az elfogadói légkör biztosítása, melynek kulcselemei számunkra a tolerancia—empátia—nyitottság hármasára törekvés
o nevelésünk alapeszméje: az igazság a szép—a szeretet—a konstruktív életvitel elfogadása és elfogadtatása
Munkánkat a demokrácia értékei hatják át, mert:
o egyrészt, a demokrácia értékrendjére építve olyan demokratikus magatartás alapjait rakjuk le, illetve olyan demokratikus magatartásra készítjük fel tanulóinkat, amelyben az egyén és a köz érdekei egyaránt megfelelő szerephez jutnak
o másrészt, mert a minden ember számára nélkülözhetetlen általános műveltségnek azokat a szilárd alapjait sajátíttatjuk el, amelyekre biztonságosan építheti ismereteit a későbbiekben minden tanulónk
o harmadrészt, mert esélyegyenlőséget nyújtunk a hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő tanulóknak a felzárkózáshoz
Nevelő-oktató munkánk a közös nemzeti értékeket szolgálja, mert
o fontos szerepet szán a hagyományoknak
o a nemzeti azonosságtudat fejlesztésére törekszik, beleértve az ország nemzetiségeihez, etnikumaihoz való tartozók azonosságtudatának ápolását is
Nagy figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra, mert:
o az egész világot átfogó kérdésekre vonatkozóan hangsúlyozzuk:
o az egyén és az állam felelősségét
o a társadalmak lehetőségeit feladataik, problémáik megoldásában
o a Földet, az emberiséget, az egyes közösségeket fenyegető veszélyek csökkentésében.
Fontos számunkra a más népek, kultúrák iránti nyitottság, mert:
o más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére neveljük tanítványainkat.
A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI ÉS FELADATAI

A felnőttoktatás célja olyan ismeretek, képességek nyújtása 5-8. osztályban, amelyek átfogják az általános iskola műveltségi körét, alapoznak a tanulók élettapasztalatára, korábbi ismereteire, lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanuló bekapcsolódhasson a szakképzésbe, megteremtve a munkaerő piacon való megjelenés lehetőségét. Módot nyújtanak a tanulók személyiségének minél átfogóbb, adekvátabb fejlesztésére, szocializálására.
A felnőttek középiskolája olyan ismereteket és képességeket nyújt, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét, tekintetbe véve a tanulók élettapasztalatait, és korábbi (általános iskolai, szakiskolai, illetve megszakított középiskolai) tanulmányait, szervezve és kiegészítve ezek eredményeit. E képzési forma megteremti az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a felsőfokú továbbtanulás, a munkaerő piacon történő előnyösebb elhelyezkedés, illetve újabb szakmai megszerzésének lehetőségét.
A felzárkóztató oktatás lehetőséget biztosít azok számára is megjelenni a kvalifikáltabb munkaerő piacon, akik valamilyen oknál fogva nem tudták elvégezni az általános műveltséget megalapozó iskolaszakaszok mindegyikét. Lehetőséget biztosít e képzési forma a szakképzésre történő közvetlen bekapcsolódásra.

Alapvető célunk, hogy a diák a tanulási folyamat aktív résztvevője legyen, ennek során a tanár segítségével átélje a felfedezés, megismerés és tudás örömét.
Az intézmény - nevelő - oktató munkájának célja, hogy tanulóközösségének
o szilárd, biztos ismereteket nyújtson,
o felkészítse őket a naprakész ismeretekre a munkába álláshoz,
o képessé tegye őket a szakmailag önálló munkára,
o általános műveltséget közvetítsen,
o képessé tegye őket az általános emberi normák betartására, társadalmi beilleszkedésre
o neveljen a családi életre, a hagyományok megtartására,
o neveljen testileg és lelkileg egyaránt az egészséges életmódra,
o neveljen a toleranciára, a másság elfogadására
Tanulóink az iskola elvégzése után legyenek képesek:
o önmagukat menedzselni, döntéseket hozni, azokért felelősséget vállalni, kommunikálni szóban és írásban,
o kooperálni szűkebb és tágabb környezetükkel.

Iskolánk szakmai céljait az adott szakmá(k) követelményrendszere(i) jelöli(k) ki.
Célunk tehát olyan alapvető ismeretek birtokába juttatni tanulóinkat, amelyek segítségével képesek bekapcsolódni az őket körülvevő mikrokörnyezet (család, iskola, lakóhely, munkahely) valós életének gyakorlatába; dönteni tudjanak (egyedül vagy hozzátartozóik segítségével) a továbbtanulásról, további életükről. Ugyanakkor nyitottak legyenek a makrovilág (haza, a nagyvilág, az Univerzum) történései iránt is.
Célunk továbbá olyan „félig érett”, nyitott fiatalok kibocsátása iskoláinkból, akik kellő és igényes alapismeretekkel, szakmai ismeretekkel rendelkeznek, amelyek alapul szolgálnak egy magasabb szintű ismeretrendszer megszerzéséhez és életüket átfogó belső kényszerből fakadó önképzéshez.
Tudatosan és radikálisan csökkenteni akarjuk a tanulókat érő kudarcok számát; mivel a jó - a tanuló egyéni fejlődéséhez mért - eredmények hangsúlyozásán, a sikereken keresztül történő munkát tartjuk célravezetőnek. Ugyanakkor rá kívánjuk nevelni őket az olykor jelentkező kudarcok elviselésére is, a kettő között lehetőleg egészséges összhangot teremtve.
Mindezt olyan tartalmú és nyelvezetű tananyaggal kívánjuk elérni, amely az adott korosztálynak szól, érte készült, visszatükrözi vágyait, elképzeléseit, ötleteit is.
A fentiek megvalósításának érdekében a nevelés és oktatás folyamán kiemelten kezeljük a munka-erőpiaci helytálláshoz, a magasabb életnívón való éléshez nem nélkülözhető olyan kulcskompetenciák oktatását, mint:
o tanulási technikák, a tanulás az egész életen át (lifelong learning) elsajátítása,
o a személyes tulajdonságok (önépítés, terhelhetőség, kreatív gondolkodás, érdeklődés, nyitottság stb.) fejlesztése,
o a szociális képességek (kommunikációs készség, alkalmasság team-munkára, értékelés és diagnózis-készítés képessége stb.) kialakítása.
Iskolánk az európai normák szerinti programok összeállításával kívánja neveltjeinek életesélyeit, munkaerő-piaci helytállását biztosítani, ezért programunkba tudatosan építettük be az Európai Unióhoz való csatlakozással összefüggő ismereteket. Ehhez szükséges a megfelelő motiváció és változatos, korosztályához és egyéniségéhez illő munkamódszerek.
Ezt segítik a különböző óraformák (tanári előadás, frontális óra, csoportmunka, egyéni munka) arányos alkalmazása. A tanulói kiselőadások, önálló kutatások, pályamunkák, kísérletek bemutatása hatékonyabbá, élményszerűbbé teszik a tanulást.
Fontosnak tartjuk, hogy a diákokban kialakuljon az igény a tartalmában és formájában is színvonalas, rendezett munkára. Ezért is van nagy jelentősége a vizuális és esztétikai nevelésnek minden tantárgyon belül.
Iskolánkat a világnézeti semlegesség jellemzi. Alapelvünk: a magas szintű műveltségközvetítő, elsősorban szakmai oktatás és a diákközpontú nevelés közötti egyensúly megteremtése. Arra törekszünk, hogy diákjaink megbecsüljék a tudást, igyekezzenek a saját képességeikhez mért legjobb eredményt elérni. Az iskolai követelmények teljesítése érdekében elvárjuk és megköveteljük a rendszeres és kitartó munkát. Nyitottak legyenek: érdeklődjenek szűkebb és tágabb környezetük, hazájuk és a világ eseményei iránt. Igyekezzenek alkotó, gondolkodó emberré válni, tudjanak megalapozott, önálló ítéletet alkotni, értelmes döntést hozni. Tiszteljék mások emberi mivoltát, véleményét, hitét. Legyenek tekintettel mindenkori környezetükre, tudjanak az elvárásokhoz alkalmazkodni, törvénytisztelő polgárokká válni. Ismerjék meg más népek nyelvét, kultúráját is. Érezzenek felelősséget önmagukért, társaikért, lássák tetteik következményeit. Őrizzék és becsüljék meg hazájuk, kultúrájuk hagyományait, értékeit, vigyázzanak anyanyelvük szépségére és tisztaságára.
Alapelveink megvalósítását elősegíti az állami iskoláknál megszokottnál alacsonyabb osztálylétszám, illetve az ennek köszönhetően kialakítható bensőségesebb tanár- diák viszony.
Az előbb felsorolt pedagógiai alapelvek és célok az iskola minden tanulójára igazak, csak a különböző iskolatípusokban másképpen hangsúlyzódnak.

Eszközök és eljárások:
Olyan iskolát kívánunk megvalósítani,
o ahol a belső légkör, a tartalmas együttes munka következtében jól érzi magát a tanuló és tanára egyaránt,
o ahol a tanuló is alkotó részese a tanítás-tanulás folyamatának,
o ahol ötletei, feladatai, kérdései, írásai, számítógépes programjai stb. szervesen beépülnek az iskolai foglalkozásba,
o ahol megtanul helyesen és okosan (egyénre szabott módon) tanulni, ahol felkeltik benne a tudás iránti vágyat,
o ahol felfedezheti az alkotás izgalmát és örömét, és hozzásegítik ahhoz, hogy megtalálja azt, amit felnőttként csinálni szeretne.

A tantervi tartalommal nem nivellálni, hanem differenciálni akarunk, esélyt, lehetőséget teremteni arra, hogy mindenki tehetségének, adottságainak megfelelően bontakozhasson ki munkája során. Nem abszolutizáljuk a teljesítményelvet, megítélésünk alapja az, hogy a tanuló és tanár mit tud, mit tesz, mire képes és mire törekszik.
Intézményünk a magyar kultúra és a szakképzés hagyományainak, valamint az európai minőségrendszer alapelveinek felhasználásával, ötvözésével kívánja megvalósítani a 3. évezred iskoláját.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Az ismeretek közvetítése mellett a személyiségfejlesztés is oktató – nevelő munkánk alapvető része. A személyiség fejlesztésének alapja a tanulók önismerete. Fejleszteni kell önbizalmukat, kudarctűrő képességüket, hogy az előttük álló nehézségekkel könnyebben megbirkózzanak. Meg kell ismertetni velük az emberi együttélés szabályait, a családi és társadalmi viszonyokban szükségszerűen kialakuló konfliktusok kezelésének módját. Erősíteni kell a tanulók hazafiságát, magyarságuk tudását, elsősorban anyanyelvünk ápolásával, történelmünk és kultúránk megismertetésével. Hangsúlyozni kell a tolerancia rendkívüli szerepét a másik ember megítélése, a betegek, sérültek, fogyatékosok iránti elfogadó, segítő magatartás terén, valamint más népek, kultúrák megismerésével és elfogadásával kapcsolatban.
A személyiségfejlesztés az iskolai élet minden tevékenységében megjelenik. A legtöbb lehetőséget a tanulók megismerésére, megnyilatkozására az osztályfőnöki órák adják, de fontos a szaktanárok és az intézményben dolgozó valamennyi felnőtt szerepe. Elengedhetetlen a folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel is.
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
Az oktató – nevelőmunka, a személyiségfejlesztés ideális kerete a közösség, mely magába foglalhatja az egész iskolát, egy- egy osztályt, esetleg kisebb csoportokat. A közösségfejlesztés színterei lehetnek a tanítási órák, tanórán kívüli foglalkozások (pl.: szakkörök, önképzőkörök, tanulmányi kirándulások, klubdélutánok, közös mozi – múzeum- vagy színházlátogatások, vetélkedők), iskolai rendezvények, ünnepségek. Az iskolai közösséget elsősorban az olyan tevékenységek fejlesztik, amelyekben lehetőség szerint minél több tanuló részt vehet, hagyományt teremtenek és őriznek, erősítik az összetartozás érzését. Mivel a mi iskolánk egy most induló intézmény, az első évek kiemelkedő feladata a hagyományok megteremtése.
Cél, hogy diákjaink:
o Fogadják el, hogy társaik ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint önmaguk, legyen az bármely területe az életnek.
o Türelemmel hallgassák végig társaik véleményét, s azokat ne visszautasítsák, hanem érveket felsorakoztatva vitatkozzanak azokkal. Legyenek birtokában a harmonikus, tartalmas emberi kapcsolatok kialakításához szükséges készségeknek, képességeknek.
o Legyenek képesek a konfliktusok kezelésére, alakítsák ki a konszenzusra való törekvés technikáit.
o Legyenek képesek a többség által elfogadottak fegyelmezett végrehajtására.
o Tanulják meg a társadalmi együttélés szabályait, az egyén és a közösség hasznos együttműködését.
o Tanuljanak meg „team”-ben dolgozni, váljanak felelős munkavállalókká.
o Legyenek megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt.
o Értsék és értelmezzék felelősségüket mind a természeti, mind az épített értékekért, hiszen ezek nem az egyen sajátjai, hanem a közösségeké, mindnyájunké.
A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység
A középiskolások magatartásbeli problémáinak hátterében gyakran az életkori sajátosságok állnak: feltűnési vágy, kiegyensúlyozatlan érzelmi- indulati élet, a tekintély megkérdőjelezése stb. A problémák azonban sok esetben mélyebben gyökereznek: a családban meglévő munkanélküliség, elszegényedés, esetleg egyik családtag betegsége is okozhatja a tanulók viselkedés- és kapcsolatzavarait. Nagyon fontos, hogy az ilyen esetek kiszűrése minél hamarabb megtörténjen. Ez az osztályban tanító tanárok, mindenekelőtt az osztályfőnök feladata, aki folyamatos kapcsolatot tart a szülőkkel, megismeri a tanulók családi hátterét, szükség esetén családlátogatást tehet. A zavarok jelentős része megoldható személyes elbeszélgetéssel, a szülő és a tanár együttműködésével, különösen, ha a szükséges bizalom megteremtődött a pedagógus és a tanuló között. Lehetőség szerint az osztályközösség segítségét is igénybe kell venni, ezzel is erősítve bennük az összetartozás érzését illetve az empátiát. Súlyosabb esetben célszerű szakember segítségét kérni.
Problémamegoldás módja:
o Pedagógusok továbbképzése akkreditált képzési területeken.
o Nevelési értekezleteken szakemberek felkérése egy—egy témára.
o Tanulóknak kortárs csoport szervezése, kiállítások szervezése, kiállítások látogatása, filmvetítés stb.
o Drog és alkohol prevenciós foglalkozások szervezése, szülőknek és tanulóknak egyaránt, meghívott szakemberek együttműködésével.
A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység
Az intézmény sokrétű képzéssel foglalkozik, így a tehetségek megjelenésének és számos szintre adódik.
o a tehetségek felkutatása már a beiratkozáskor megkezdődik és folytatódik a tanórán, gyakorlati órán szerzett ismeretek alapján,
o az egyes tantárgyakon belül tehetséges tanulók kibontakoztatásához külön foglalkozások indulnak,
o képessé kell tenni a tanulókat az önálló ismeretszerzésre
o ki kell alakítani bennük az életen át tartó tanulás igényét
o be kell, hogy lássák az önképzés szükségességét
o tanulás-módszertani foglalkozások szervezésével segíteni kell őket a tanulási technikák elsajátításában
o igénynek megfelelően érettségire felkészítő foglalkozásokat kell szervezni
o biztosítani kell az egyetemi, főiskolai tanulmányok folytatásának lehetőségét
o a szakképző évfolyamokon tanuló tehetséges diákokra külön odafigyelünk, versenyeken szerepeltetjük őket, vagy külön feladatokat kapnak, akár munkahelyi megmérettetéssel,
o a kikerült tanulók életútját igyekszünk nyomon követni.
A tehetség, képesség feltárásának és kibontakoztatásának folyamata:
o Felméréseket készítünk több témakörben. Ekkor derül ki, hogy akad olyan tevékenység, melyet jó szinten tud teljesíteni, megvannak hozzá az adottságai, és egybevág érdeklődési körével,
o A felmérést a szervezőmunka követi. Az érdeklődési körnek megfelelően, illetve a felmérés eredményének megfelelően fakultációkat, szakköröket szervezünk.
o A táncban, vagy zenében, a művészetekben tehetségesek a diák napokon mutathatják be tudásukat, és ezzel együtt elismerjük, jutalmazzuk őket.
o A szakmai kiemelkedő ismereteket az iskola szellemi, tárgyi infrastruktúrájának fejlesztésében kamatoztatjuk
o Igyekszünk iskolai rendezvényekre meghívni olyan vendégeket, akik az adott területeken már eddig kimagasló eredményt értek el, amely tovább inspirálja tehetségüket.
Gyermek- és ifjúságvédelem
A gyermek- és ifjúságvédelem a nevelési- oktatási munka szerves része. Az ifjúságvédelmi felelős az igazgató irányításával team munkában tevékenykedik az osztályfőnökökkel és a szaktanárokkal. A szülőkkel, a tanulókkal, valamint a különböző hatóságokkal, szervezetekkel őszinte és folyamatos együttműködést alakít ki. Célunk az aktuálisan hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek felismerése.
Az okok feltárása után a helyzet típusának és súlyosságának mérlegelése alapján fontos, hogy készüljön egyéni pedagógiai tervezet, javaslat a probléma kezelésére (pl.: anyagi veszélyeztetettség, gyermekbántalmazás, egyéb).
Nevelőmunkánk fontos része az általános prevenció, mellyel új információkat, ismereteket közvetítünk, és készségeket fejlesztünk. Mindez annak érdekében történik, hogy egészséges, nyitott, problémamegoldó, toleráns, a konfliktusokat hatékonyan kezelő személyiségekké váljanak tanulóink. Fejlesszük önismeretüket az irányban is, hogy felismerjék környezetük veszélyeit, és képesek legyenek elutasítani a káros szenvedélyeket!
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása
A felzárkóztatás célja a hiányok pótlása, hogy azok ne akadályozzák az új ismeretek befogadását. Első lépésként fel kell mérni, hogy mely tanulóknak milyen területeken van lemaradásuk. Alapfeladatunk a tanulási nehézségekkel küzdő, hátrányos helyzetű fiatalok nevelése — oktatása. Az osztályfőnökök és a szaktanárok év elején felmérik tanulóik képességeit, munkához, tanuláshoz való hozzáállásukat, külön segítik a szakos tanárok is a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók beilleszkedését és további pályafutását. Félévente felmérést készít az iskola a tanulók tudásszintjéről, s az eredményektől függően avatkozik be a nevelés—oktatás folyamatába.
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység
Ebben a munkában kiemelkedő szerep jut az osztályfőnököknek, iskolatitkárnak, igazgatónak.
A veszélyeztetettség okai:
o környezet,
o anyagi,
o tanuló személyiségéből adódó ok.
Az okokat kell lehetőség szerint feltárni, s lehetőség szerint enyhíteni, vagy megszüntetni.
Iskolánk alapfeladatként látja el a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatását, nevelését, képzését.
Célunk:
o segíteni a tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe,
o segíteni a tanulók ismeretelsajátítását,
o biztosítani az egyéni ütemű fejlődést,
o pótolni az iskolai és/vagy családi, társadalmi szocializációs hiányokat,
o komplex személyiségfejlesztés.
Hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű az a tanuló, aki:
o objektív-relatív deprivációból adódóan
o vagy másodlagos-következményes hátrányokból adódóan nem a képességeinek megfelelő fejlődési ütemben gyarapodik, bontakozik ki személyisége.
A hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységformák szolgálják:
o felzárkóztató programok szervezése a tanuló számára szabadon választható időkeretben,
o felzárkóztatás céljából megnövelt tanórai időkeretek a szabadon felhasználható időkeret alapján,
o szocializációs személyiségfejlesztő csoportok létrehozása és működtetése,
o drog-és bűnmegelőzési prevenciós programok (a szocializáció keretében),
o mentálhigiénés programok (ismeretterjesztő programok, tréningek, stb.),
o pályaorientációs tevékenység (elsősorban osztályfőnöki órák keretében),
o egyéni esetkezelések (szociálpedagógusok és külső segítők bevonása),
o tehetséggondozó programok (fakultációk, szakkörök, stb.)
o kirándulások (csoport, osztály-, illetve iskolakeretben),
o versenyek, hagyományos iskolai rendezvények,
o felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadó órákon, családlátogatások során, hirdetményeken,
o helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése,
o a tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása,
o kirándulási hozzájárulások, alapítványi ösztöndíjak,
o kapcsolatfelvétel a külső segítő — szolgáltató intézményekkel és folyamatos együttműködés.

A munka hatékonyabbá tétele érdekében született Esélyegyenlőségi terv a Pedagógiai program mellékletét képezi.
A szülő, a tanuló, az iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei
A tanuló személyiségének harmonikus fejlesztése, tanulmányai terén megfelelő előmenetele csak a szülők (család) és a pedagógusok (iskola) együttműködése révén lehetséges. Iskolánk nyitott, családias jellegű. A tanulók, illetve a tanulók szülei bármely tanulási, nevelési, családi vagy egyéb problémával megkereshetik az intézmény bármely tanárát, aki az ügyet köteles a legjobb tudása szerint, segítő szándékkal, és az elvárható diszkrécióval kezelni. Emellett a szülő és az iskola közötti kapcsolattartásnak megvannak az intézményes keretei is.
Az iskola és a szülő közötti kapcsolattartás fontos eszköze az ellenőrző könyv, amelyben folyamatosan nyomon követhető a tanuló előmenetele, bejegyzésekkel tájékoztatni lehet egymást a felmerülő problémákról, eseményekről.
Szülői értekezlet:
Azokban az osztályokban ahol van tanköteles tanuló, tanévenként 2-2 alkalommal tartunk. A tanév elején tájékoztatjuk a szülőket a tanév rendjéről, a házirendről, megválasztjuk a szülők képviselőjét stb. Félévkor értékeljük a félévi eredményeket, megbeszéljük a további teendőket.
Fogadóóra:
Azokban az osztályokban ahol van tanköteles tanuló, tanévenként 2-2 alkalommal lehetőséget nyújtunk a szülők és a szaktanárok közötti személyes megbeszélésre.
Iskolaszék:
Tagjai a fenntartó, a tantestület, a szülők és a diákok képviselői. Véleményt nyilvánít az iskolával kapcsolatos kérdésekben, (pl.: a tanév rendje, házirend, választható foglalkozások, tehetséggondozás, iskolai pályázatok, hagyományok kialakítása, szülői és egyéb panaszok stb.).
Diákönkormányzat:
A tanulók érdekeik képviselete, a diákélet szervezése céljából diákönkormányzatot hoznak létre, melynek munkáját egy fő pedagógus segíti.

Az iskolai egészség nevelési program
"Az egészségre ügyelni az élet legnagyobb nehézsége."
Platon
Egészség, egészségfejlesztés, egészségnevelés fogalma
Mindenki számára mást jelent az egészség. A legtöbben úgy gondoljuk, hogy „nem betegnek lenni”, már egyet jelent az egészséggel. Viszont az egészség fogalma szoros kapcsolatban áll az ember szociális és kulturális helyzetével. Különböző mértékkel ítéljük meg az egészséges állapotot is, hiszen “ahhoz képest, jól vagyok” szoktuk mondani. Orvostudományi értelemben meghatározott betegségektől és cselekvési képtelenségtől mentes állapotot jelent az egészség. Természetesen az egészség fogalmát több dimenzión keresztül is vizsgálhatjuk, így beszélünk fizikai, mentális, szociális, lelki és társadalmi egészségről. Hasznosak ezek a több szempontú meghatározások – így még nyilvánvalóbb a fogalom összetettsége – azonban a mindennapokban torzulásokhoz, félreértelmezésekhez vezetne az emberi élet ilyen mesterséges felosztása. A WHO meghatározása szerint az egészség fogalma - egy mérték arra nézve, hogy
egy-egyén vagy egy csoport mennyire képes megvalósítani törekvéseit, kielégíteni szükségleteit,
vagy megváltoztatni környezetét, vagy azzal megbirkózni.
mindennapi élet erőforrása (nem pedig célja), amely áll
személyes erőforrásokból,
szociális erőforrásokból és
fizikai kapacitásból.
Az egészséget több külső tényező is befolyásolja, melyek között szerepelnek a genetikai adottságok, a nemek, a vallás, a kultúra, a jövedelem, a társasági élet, a társadalmi osztály, a faj, az életkor, munkakörülmények, az egészségügyi szolgáltatások, az önbecsülés, az önbizalom, a szórakozási és vásárlási lehetőségek, a lakáskörülmények, az oktatás, a környezetszennyezés, a propaganda és még sok más egyéb dolog.
Az egészségnevelés – hagyományos értelemben - az egyéni életmódra fókuszálva, az információk közlését, az egyén beállítódási és magatartási vonatkozásaiban meginduló változásait jelentette. Az egészségfejlesztés ezzel szemben az a folyamat , amely segítségével képessé teszünk másokat egészségük javításra, illetve hogy jobban tudják ellenőrizni azt (WHO meghatározás). Ez a meghatározás összhangban áll a világszervezet által leírt egészség fogalmával is. Habár az egészségnevelést az egészségfejlesztés fontos elemének tekintik, azonban az egészségfejlesztés hatásköre felöleli
o a betegségekkel és rokkantsággal kapcsolatos szolgáltatásokat (személyes szociális szolgáltatások, egészségügyi szolgáltatások) és
o a pozitív egészségért végzett tevékenységeket (egészségnevelési programok, gazdasági és szabályozási tevékenységek, az egészséges környezettel kapcsolatos intézkedések, egészséges közérdekű intézkedések, megelőző jellegű szolgáltatások, közösségi szintű munka, szervezeti szintű fejlesztések).
Alapelvek
AZ EGYETEMES TERMÉSZETNEK (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt
a FÖLD egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés
a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése
a testi-lelki egészség megőrzése
Általános célok
az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása
az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése
rendszerszemléletre nevelés
holisztikus szemléletmód kialakítása
fenntarthatóságra nevelés
a környezetetika hatékony fejlesztése
érzelmi és értelmi környezeti nevelés
tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés
tolerancia kialakítása
a környezettudatos magatartás és életvitel segítése
az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése
az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése
az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása
ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát.
helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések
problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség
globális összefüggések megértése
létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása
az orvostudomány eredményeiből levonható helyes magatartásra, tevékenységre történő aktivizálás
a családi életre nevelés fejlesztése
az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése
HELYZETKÉP
Személyi feltételek
Iskolánkban egészségfejlesztési team működik, melynek tagjai: a DÖK munkáját segítő pedagógus, a DÖK diáktitkára, az osztályfőnökök, a Szülői Szervezet képviselője.
A team munkáját az igazgató irányítja.
Segítők: az iskolaorvos, a védőnő, az osztályfőnökök és a szaktanárok.
Az iskolaorvosi rendelőben részfoglalkozású ifjúsági orvos és védőnő végzi a diákok vizsgálatát, szűrését stb.
A tanulók fogászati ellátását az ÁNTSZ által kijelölt fogorvos végzi.
A gyermekvédelmi felelős mentálhigiénés konzultációs lehetőséget nyújt, segítő beszélgetéseket kezdeményez mindazon diákokkal, szülőkkel, osztályfőnökökkel, akik bármilyen külső vagy belső konfliktussal hozzá fordulnak.
Tárgyi feltételek
Az iskola épülete új, felújítási munkákra nincs szükség.
A tantermek felszereltsége jó, cserére sehol nincs szükség. A tantermek egy része légkondicionált, de mindegyik terem hátránya, hogy a forgalmas főutcára néznek ablakai.
Az iskolához nem tartozik külön orvosi rendelő, diákjaink a Bajza József Gimnázium rendelőjébe járnak.
Az iskolának nincs saját könyvtára, viszont az Ady Endre Könyvtár néhány perc alatt elérhető.
Az életmóddal, életvezetéssel, drog-prevencióval kapcsolatos CD-k, audio-video kazetták, óravázlatok, személyiségfejlesztő játékok száma folyamatos bővítésre szorul.
Külső kapcsolatok
Rendszeres kapcsolatot tartunk a Szivárvány Szociális Szolgálat munkatársaival, akik a gyermekeknek, szülőknek, pedagógusoknak rendszeresen szakmai programokat szerveznek. Szükség esetén segítséget nyújtanak a rászorulóknak, a hozzájuk fordulóknak.
Az ÁNTSZ ifjúsági védőnője a fogamzásgátlásról, párkapcsolatról, nemi higiénéről, nemi betegségekről tart rendszeresen előadásokat és kezdeményez beszélgetéseket a diákokkal az érettségüknek megfelelő szinten és témában.
A Nevelési Tanácsadó pszichológusai a nehezen beilleszkedő, súlyos konfliktusokkal küszködő és személyiségükben és önértékelésükben, teljesítményükben segítségre szoruló gyermekeinket fogadják szükség esetén.
Kapcsolatot tartunk még a helyi rendőrséggel, a helyi KEF-vel és az Áldozatvédő Egyesülettel is.
Iskolai környezeti nevelési program
A környezeti nevelés színterei iskolánkban
A tanórákon az adott témához a tanárok hozzárendelik a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Szerepet kap az önálló ismeretszerzés, de felhasználjuk az ismeretátadás interaktív módszereit is.
A városi környezethez kapcsolódó előnyök és hátrányok nagyban meghatározzák a környezeti nevelési tevékenység lehetőségeit. A természettel való kapcsolat terepprogramok szervezésével valósítható meg, részben a városi kertek, park, részben a közeli Zagyva parti területek tanulmányozásával. A városi környezet jó lehetőséget ad a környezetszennyezés és a közlekedés viszonyának vizsgálatához.

Erőforrások
Nem anyagi erőforrások

Iskolán belüli erőforrások

Humán erőforrások Feladat, szerepkör Erősségek
Iskolavezetőség Támogatja a környezeti nevelési programokat. A minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt. Ösztönző rendszert dolgoz ki. Aktívan részt vesz az egyes programokban. Hiteles személyiségek a pedagógusok és a diákság számára. Hasznosítható kapcsolatrendszer.
Tanárok Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezeti tartalmakat. Valamennyi szakos belátja, hogy minden tanár feladata a környezeti nevelés.
Környezeti nevelési munkacsoport Elkészíti a pedagógiai programnak megfelelően az éves tervet, segíti és koordinálja annak megvalósítását. Dokumentációs és értékelő munkát végez, pályázatokat ír, kapcsolatot teremt a külső támogatókkal. Lehetőséget ad a különböző szakmacsoportok programjainak összehangolására (témahét, versenyek, akciók, kiállítások, jeles napok eseményei stb.)
Osztályfőnökök Évfolyamokra lebontva foglalkozik az egészségneveléshez kötődő környezeti nevelési tartalmak feldolgozásával. Lehetőség van az aktualitások azonnali „kibeszélésére” osztályközösségi szinten (pl. törvényi intézkedések, egészséges táplálkozás, reklámok hatásai, életmód kérdései stb.)
Adminisztratív dolgozók Támogatják a tanári munkát az egyes programok hátterének biztosításával (pl. hivatalos levelek, pénzügyi adminisztráció, pályázati elszámolások) Részt vállalnak a szelektív hulladékgyűjtésben, takarékosságban.
Diákok A tervezett éves programban sokoldalúan vesznek részt (hallgatóság, tevékeny szerepvállalás, önálló kutatások és kezdeményezések. Valamennyi diák érintett, nagy a jelentősége a helyi értékek felkutatásának. Partnerség a felnőtt résztvevőkkel. A fő hangsúly a szemléletformáláson van.
Szülők Előadások tartása, szemléltetőeszközök gazdagítása, anyagi támogatás, külső erőforrások felkutatása. Tevékeny részvétel a programokban, az ő szemléletük is formálódik, a környezeti nevelés túlmutat az iskola falain.
Iskolán kívüli erőforrások

Intézmény,
szervezet A kapcsolat formája, tartalma Iskolai képviselő, kapcsolat-tartó A szervezet
képviselője, ügyintéző neve Címe
elérhetősége
Fenntartó kölcsönös együttműködés, cél, hogy a fenntartó finanszírozza a környezeti nevelési programokat Deme Edina igazgató Gyöngyösi Attila Imre alapítványi elnök 3000 Hatvan, Tanács. u. 9.
Más közoktatási intézményekkel kapcsolat Középiskolákkal: nyílt napok, kiállításaikon látogatás

Anyagi erőforrások

Saját erőforrások
Az iskola költségvetéséből minden évben olyan fejlesztéseket kell végrehajtani, amelyek a környezetbarát és kulturált környezet megteremtését, illetve környezetkímélő működését szolgálják.
Tárgyi erőforrások
szaktantermek, kísérleti eszközök
ismerethordozók (kép- és hanganyag, folyóiratok, szakkönyvek, Internet, multimédiás anyagok),
audiovizuális eszközök: projektor stb.
Külső erőforrások
Fontos, hogy iskolánk egyik kiemelt területévé váljon a környezeti nevelés, ezért célunk, hogy a fenntartó minden évben meghatározott összeggel támogassa az iskolai környezeti nevelési munkát.
A pályázati kiírások folyamatos figyelése fontos feladat, egyik eszköze lehet a környezeti neveléshez szükséges forrás megteremtéséhez, kiegészítéséhez.
Alapelvek, jövőkép, célok
Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek.
Jövőképünk, hosszú távú célunk, hogy iskolánk környezettudatos állampolgárokat neveljen. Fontos a diákokban kialakítani:
a környezettudatos magatartást és életvitelt,
a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt,
a környezet (természetes és mesterséges) értékei iráni felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát,
a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség megőrzését,
a rendszerszemléletet,
és tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését,
az egészséges életmód igényét, és elsajátítani az ehhez vezető technikákat, módszereket.
Ezek eléréséhez azonban a diákok alábbi készségének fejlesztése is fontos:
alternatív, problémamegoldó gondolkodás,
ökológiai szemlélet, gondolkodásmód,
szintetizálás és analizálás,
problémaérzékenység, integrált megközelítés,
kreativitás,
együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód,
vitakészség, kritikus véleményalkotás,
kommunikáció, médiahasználat,
konfliktuskezelés és –megoldás,
állampolgári részvétel és cselekvés,
értékelés és mérlegelés készsége.
Fentiek eléréséhez a következő célok megvalósítását tartjuk szem előtt az iskolai élet valamennyi színterén, valamennyi tevékenységünket áthatva.

Általános célok, értékek
az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt
a Föld egészséges folyamatainak visszaállítása, harmóniára törekvés
a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése
Pedagógiai célok
az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása
az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése
rendszerszemléletre nevelés
holisztikus és globális szemléletmód kialakítása
a szerves kultúra megvalósítása a környezeti nevelésben
fenntarthatóságra nevelés, az elveivel való azonosulás elősegítése
a környezetetika hatékony fejlesztése
érzelmi és értelmi környezeti nevelés
tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés
tolerancia és segítő életmód kialakítása
a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulásának segítése
az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése
az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése
az egészség és a környezet összefüggéseinek felismertetése
a helyzetfelismerés, az ok – okozati összefüggések felismerése képességének kialakítása, fejlesztése
problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése
globális összefüggések megértése iránti igény felkeltése
A pedagógiai programunk végrehajtásához szükséges, a nevelő—oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke
A Pedagógiai program megvalósításához szükséges eszközöket alapvetően a 11/1994. számú MKM. rendelet 7. sz. mellékletét módosító, az 1/1998. számú OM. rendelet mellékleteként megjelent – a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről szóló jegyzék, valamint a szaktanáraink által készített Eszközjegyzék tartalmazza.
Az eszközjegyzékben előírt helyiségek az iskola épületében rendelkezésre állnak. Az iskolai oktatáshoz szükséges bútorok (iskolapadok, székek, táblák) megfelelőek, megfelelnek az ergonómiai és egészségügyi feltételeknek.
Az iskola magas szintű informatikai, illetve az intézmény adminisztratív feladatainak ellátásához szükséges számítástechnikai berendezések szintén megfelelnek a kor követelményeinek, de természetesen a gyorsan fejlődő számítástechnikai piac minden intézménytől megköveteli a folyamatos hardver és szoftver megújítást. Iskolánk rendelkezik az alábbi oktatást segítő technikai berendezésekkel: projektor, fénymásoló, TV-k, videók, magnetofonok.
Intézményünk jelentős ráfordítások révén elektromos és mechanikus védelmi rendszert épített ki, mely reményeink szerint alkalmas a felhalmozott értékek megvédésére.
Iskolánk nem rendelkezik tornateremmel, ezért szerződést kötött a hatvani 5. sz. Általános Iskolával, így tanulóink részére a testnevelés órák és a tömegsport foglalkozások itt kerülnek lebonyolításra.
Iskolánk szerződést kötött az épületünktől néhány száz méterre található Városi Könyvtárral, melynek értelmében iskolánk tanulói szabadon használhatják nyitvatartási időn belül az intézményt. Egyúttal a könyvtár épületében található színháztermet is igénybe vehetjük, iskolai rendezvényeink lebonyolítására.
Tárgyi feltételek:
Iskolánk „A” épülete Hatvan város központjában a Tanács u. 9. sz. alatt található. Az épület kétszintes, melyben egy lépcsőház köti össze az emeleteket. Minden szint kb. 240 m2 alapterületű. Az épületben 6 korszerű tanterem található. A kiszolgáló helyiségek (irodák, illemhelyek, közösségi helyiségek) megfelelnek a törvényi előírásoknak. Az iskola „B” épülete a Tanács u. 7. sz. alatt található. Az épületben 3 tanterem van, valamint a tanári és az igazgatói-titkársági iroda.
Az iskolában számítógépes hálózat működik, minden gép Internet hozzáféréssel is rendelkezik.
Az épület minden helyisége egy zárt láncú videó- és audio rendszer része, melyet az első szinten található Stúdióból lehet vezérelni.
A közismereti tantárgyak oktatásához a minisztérium által összeállított Taneszköz jegyzékben szereplő alapvető audiovizuális eszközök rendelkezésre állnak. A demonstrációs és munkaeszközök megléte 70 %-os, a teljes vertikum beindulására a hiányzók pótolhatók, vagy addig is más iskolától kölcsönözhetők. Az alapvető taneszköz jegyzékben foglaltak biztosítása minden tantárgy vonatkozásában szakma-specifikusan rendelkezésre áll. A szakmai-gyakorlati órák lebonyolítására taniroda rendelkezésre áll. A szakmai-gyakorlati órák lebonyolítására taniroda rendelkezésre áll.
a) Székhelyen és a telephelyen az intézmény rendelkezik:
- 7 tanteremmel
- 2 számítástechnikai teremmel

A közismereti tárgyak oktatásához szükséges eszközöket a székhely-intézmény biztosítja.
Személyi feltételek:
Az iskolai oktató-nevelő munka minőségének, hatékonyságának fő letéteményese a pedagógus. A korszerű tantervek, oktatástechnikai eszközök sem garantálnak megfelelő színvonalú oktatást önmagukban, a jó szakmai megalapozottsággal, módszertani kultúrával, elhivatottsággal rendelkező pedagógusok azonban képesek a diákokat a kor követelményeinek megfelelő, magas szintű képzésben részesíteni.
Iskolánk nevelőtestületének képzettsége a Közoktatási törvényben előírtaknak megfelel. Intézményünk fejlődésével párhuzamosan nő a főállású tanárok aránya az óraadókéhoz képest.
Az igazgató fontos feladatai közé tartozik, hogy az induló intézmény szellemiségének megfelelő, és az elvárható szakmai színvonalat képviselő tanárokkal biztosítsa a zökkenőmentes és egyben magas színvonalú oktatást.
a) Főfoglalkozású dolgozók száma és az általuk ellátott tantárgyak, szakmák
8 főállású dolgozóval működik az iskolánk. Ebből 6 fő pedagógus, 2 fő pedig nem pedagógus diplomával rendelkező, de a pedagógus munkát közvetlenül segítő munkatárs. Jelenleg 1 fő oktatja az informatikajellegű tantárgyakat, 3 fő a gazdasági jellegű tantárgyakat és 1 fő a marketing és kommunikáció területeit érintő tantárgyakat. 1 fő nyelvoktatónk van, aki angol nyelvet tanít. A további dolgozók felvétele a beindított évfolyamok számától függ, az ezzel kapcsolatos előzetes tárgyalások lefolytatódtak és szóbeli megegyezés történt, a dolgozók jegyzékében szereplő tanárokkal.

b) Részfoglalkozású dolgozók száma és az általuk ellátott tantárgyak, szakmák
A további dolgozók felvétele a beindított évfolyamok számától függ, az ezzel kapcsolatos előzetes tárgyalások lefolytatódtak és szóbeli megegyezés történt a dolgozók jegyzékében szereplő tanárokkal.
c) Óraadók száma és az általuk ellátott tantárgyak, szakmák
A további dolgozók foglalkoztatása a beindított évfolyamok számától függ, az ezzel kapcsolatos előzetes tárgyalások lefolytatódtak és szóbeli megegyezés történt a dolgozók jegyzékében szereplő tanárokkal.
d) Az érettségi tárgyak oktatásának helyzete
Törekszünk arra, hogy ugyanaz a tanár tanítsa egy osztályban az érettségi tantárgyakat, ezért az óraadókkal legalább 2 éves – az érettségi időszakot is magába foglaló – szerződést kötünk. Az érettségi vizsgák szabályos és zökkenőmentes lebonyolítása érdekében célunk, hogy óraadó tanáraink eleve rendelkezzenek ilyen jellegű tapasztalattal.
e) Fejlesztési ütemterv
Főiskolai végzettségűek számára támogatjuk az egyetemi továbbképzést, hogy az érettségi tantárgyakat taníthassák, illetve igyekszünk lehetőséget biztosítani az érettségiztető tanároknak az erre irányuló felkészítésen való részvételre.
f) Pedagógiai munkát segítők köre
2 főállású dolgozónk segíti a pedagógiai munkát közvetlenül. Miután intézményünk iskolarendszeren kívüli képzéseket is lebonyolít, 1 fő oktatásszervező nyújt segítséget a tanfolyamok és vizsgák szervezéséhez. Hogy iskolánk lépést tudjon tartani a kor technikai és módszertani elvárásaival, kiemelt szerepet kap a pályázatfigyelés és pályázatírás, amelyet 1 fő pályázatíró referens végez. Képzési kínálatunk bővülésével és egyre szerteágazóbb tevékenységeink által a nem pedagógusként dolgozók száma előreláthatólag nőni fog az iskola további működése során.

II. Helyi tanterv
Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelményei
Az iskola óratervét, kötelező és választható tantárgyait, ezek óraszámait és követelményeit a szakmai programok tartalmazzák.
Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei
Bár korunkban a nevelés – oktatás munkáját megkönnyítő taneszközök és segédanyagok skálája egyre szélesebb, a legfőbb munkaeszköz, segítőtárs továbbra is a tankönyv. A tankönyvek kiválasztásának itt felsorolt általános elvein alapul az egyéb taneszközök megválasztása is.
A tankönyv kiválasztás szempontjai:
idomuljon a tanterv tartalmához, célkitűzéseihez;
adataiban legyen pontos, következtetéseiben logikus;
törekedjen a tömörségre; tartalmilag legyen igényes, de ne tartalmazzon feleslegesen apró részleteket;
stílusa legyen magyaros, érthető, pontos fogalmazású;
feleljen meg az életkori sajátosságoknak;
ne csak ismereteket közvetítsen, de fejlessze a képességeket és készségeket is, neveljen gondolkodásra;
legyen sokoldalúan használható: az átlagos képességű tanuló sikeresen használhassa, de a kiváló képességűt is inspirálja újabb feladatok megoldására;
lehetőleg önállóan, kevés tanári segítséggel is használható legyen;
segítse elő a külső és belső vizsgákra való felkészülést;
a hozzá tartozó munkafüzet vagy munkatankönyv ne mechanikusan megoldható, hanem gondolkodtató feladatokat tartalmazzon;
szolgáljon alapul a megfelelő segédanyagokkal való kiegészítéshez;
lehetőleg egymásra épülő kötetekből álló tankönyvcsalád tagja legyen, amelynek javításán, fejlesztésén a kiadó folyamatosan munkálkodik;
legyen esztétikus, ízléses, megfelelően illusztrált, tartós és könnyen kezelhető;
ára legyen értékével arányos, a tanulók és szüleik számára megfizethető.
Az iskolába való felvétel, átvétel és a magasabb évfolyamára lépés feltételei
Az iskolába való felvétel:
Az iskolába felvétel, vagy átvétel útján lehet bejutni, amely jelentkezés alapján történik. A felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt.
A felvételi feltételei a két évfolyamos (13.) szakképző osztályba:
eredményesen elvégzett 12. osztály,
érettségi bizonyítvány,
megfelelő eredmény a felvételi vizsgán.
A felvételi feltételei a két évfolyamos (11.) szakiskolai osztályba:
eredményesen elvégzett 10. osztály,
megfelelő eredmény a felvételi vizsgán.
Iskolánk mind a 11., mind a 13. osztályba jelentkezők részére felvételi vizsgát tart, amennyiben a jelentkezők száma magasabb a maximálisan felvehető tanulók létszámánál.
Az iskola a felvételi követelményeket a felvételi tájékoztatóban, a tanév rendjében meghatározott időben köteles nyilvánosságra hozni.
A felvételi eljárás mindenkor alkalmazkodik a hatályos jogszabályokhoz.
A felvétel feltételei az egyéves felzárkóztató oktatásba:
Ebben a képzésben az vehet részt, aki már nem tanköteles, nem végezte el az általános iskola 7-8. osztályát, 9. évfolyami tanulmányait abbahagyta, vagy teljesítette a felvételi vizsga követelményeit, ami a 7-8. osztály minimum-szintjének felel meg, illetve sikeresen elvégezte a kétéves felzárkóztató első évfolyamát. A tanulmányok sikeres befejése után szakképzési évfolyamon folytathatja tanulmányait.

Felnőttképzés felvételi szabályai középiskolai képzésre:
- Négy évfolyamos gimnáziumi és szakközépiskolai képzésre jelentkezhet, aki 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik, és a NAT 7-8. évfolyamának összeállított felvételi követelményeiből 50 %-os teljesítményt nyújtott.
- Három évfolyamos gimnáziumi és szakközépiskolai képzésre jelentkezhet, akinek a gimnázium vagy szakközépiskola 9. évfolyamról érvényes és sikeres bizonyítványa van. Vagy aki szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezik, és a 9. évfolyam anyagából összeállított különbözeti vizsgát sikeresen teljesítette.
- Két évfolyamos gimnáziumi és szakközépiskolai képzésre jelentkezhet, akinek a gimnázium vagy szakközépiskola 10. évfolyamról érvényes és sikeres bizonyítványa van, vagy aki szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezik, és a 10. évfolyam anyagából összeállított vizsgán sikeresen teljesített.
A más iskolából érkező tanuló átvétele:
A más iskolából érkező tanuló felvételéről – ha a tanuló egyébként megfelel a törvényi előírásoknak – az igazgató dönt. Az igazgató szükség esetén különbözeti vizsgákat írhat elő.
A magasabb évfolyamra lépés:
Magasabb évfolyamon csak az a tanuló folytathatja tanulmányait, aki az általa tanult valamennyi tantárgyból teljesítette az elégséges osztályzathoz szükséges minimális követelményeket. Javítóvizsgát tehet az a tanuló, aki a tanév végén legfeljebb két tantárgyból kapott elégtelen osztályzatot. Három, vagy több elégtelen esetén, továbbá ha a javítóvizsga eredménye is elégtelen legalább egy tantárgyból, a tanuló csak az évfolyam megismételésével folytathatja tanulmányait.
A tanulók a hatályos törvényeknek megfelelően a tantárgyi tanórák csak adott százalékáról hiányozhatnak. Ezt meghaladó hiányzás esetén a tanuló osztályozó vizsgát köteles tenni.
Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének-, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékelésének és minősítésének követelményei és formái
A biztos tudás kialakításához feltétlenül szükséges a közvetített ismeretek rendszeres és a tantárgyaknak megfelelő formákban végzett számonkérése, a tanuló teljesítményének folyamatos megfigyelése és értékelése. A tudás, felkészülés mérése szóban illetve írásban történik. A számonkérés irányulhat a házi feladat, a napi tananyag, kisebb egység és egy- egy témakör ismeretének mérésére.
Kívánatosnak tartjuk a szóbeli számonkérés részarányának növelését. Az írásbeli számonkérés esetében előnyben kell részesíteni az esszé formájú összefüggő megnyilatkozásokat, és az ésszerű minimum szintjén kell tartani a tesztek, elsősorban feleletválasztásos változataik használatát.
A tanuló tárgyi teljesítményét a hagyományos ötfokozatú skála érdemjegyeivel minősítjük. A minősítés alapja kizárólag a tanuló teljesítményének a tantervi követelményekkel való összevetése. A feleleteket az osztály előtt szóban is értékeljük.
A tanuló érdemjegyeiről, tantárgyi előrehaladásáról a szaktanár és az osztályfőnök az ellenőrző könyv, kivételes esetekben levél útján írásban, a fogadóórákon és a szülői értekezleteken szóban tájékoztatja a szülőket. A félévenként minimálisan elvárható osztályzatok száma heti 1-2 órás tantárgyak esetén 3, három vagy több órás tantárgyak esetén 4. A félévi és év végi tantárgyi érdemjegy kialakításakor az adott időszak alatt megszerzett különböző típusú osztályzatok súlyozott átlagát kell figyelembe venni.
Osztályozó vizsgát kell tenniük azon tanulóknak, akiknek a tanévi hiányzása meghaladta a 250 órát, vagy akik az iskolában általuk nem tanult tantárgyból szeretnének érdemjegyet szerezni.
A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei és formái
A tanuló magatartását és szorgalmát az osztályban tanító tanárok folyamatosan figyelemmel kísérik, megfigyeléseiket megosztják az osztályfőnökkel. A tanuló magatartásában és szorgalmában bekövetkező negatív változás esetén az osztályfőnök segítő szándékkal konzultál a tanulóval, a kollégákkal, az osztály diákönkormányzatával, és szükség esetén természetesen a szülőkkel.
A tanuló magatartását és szorgalmát az adott osztályban tanító tanárok a félévi, ill. tanév végi osztályozó konferencián értékelik.
A hagyományos négyfokozatú skála érdemjegyeivel való minősítés az osztályfőnök javaslatára, véleménykülönbség esetén szavazással, egyszerű szótöbbséggel történik. A döntést előkészítő munkája során az osztályfőnök meghallgatja a tanuló és a diákönkormányzat véleményét is.
Magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei
A magatartás és szorgalom jegyek megállapítása csak a tanköteles korú tanulókra vonatkozik. Így a 13. és a 14. évfolyamokon tanulóink nem kapnak érdemjegyet.
Tanulóink magaviseletét és szorgalmát a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban minősítjük az alábbi szempontok szerint.
Magatartás
Példás (5): Minden tevékenységben (tanulmányi és közösségi munka, önként vállalt feladatok) az adottságainak megfelelő aktivitással dolgozik, a tőle telhető legmagasabb igényszinten, önmaga és társai iránt igényes, felelősségteljes, segítőkész és megértő. Az iskola házirendjét betartja, munkafegyelme és magatartása példamutató. Semmilyen fegyelmi büntetést nem kapott. Osztályfőnöki, igazgatói vagy tantestületi dicséretben részesült.
Jó (4): Tanulmányi munkájában jó szándékú igyekezettel helytáll. Társait általában segíti, a rábízott vagy vállalt feladatoknak tisztességesen eleget tesz. Az iskola házirendjét elfogadja, munkafegyelmében, magatartásában ehhez igyekszik igazodni. Legfeljebb osztályfőnöki figyelmeztetésben részesült.
Változó (3): Tanulmányi és közösségi kötelezettségeinek, vállalásainak megbízhatatlanul, rendszertelenül tesz eleget. Megjelenése, modora, hangvétele tanáraival, az iskola dolgozóival, társaival szemben kifogásolható. Fegyelmezetlenségével tanárai és társai munkáját gátolja. Az iskola házirendjét időnként megsérti. Legfeljebb igazgatói figyelmeztetésben részesült.
Rossz (2): Hanyag munkájával és fegyelmezetlenségével a közösség munkáját nagymértékben hátráltatja. Az iskola házirendjét többször és súlyosan megsérti, bántó viselkedésével és modorával, felelőtlenségével kirívóan rossz példát mutat társai számára. Tantestületi figyelmeztetést kapott.

Szorgalom
Példás (5): Felkészültsége a tanítási órákon minden tárgyból megbízható, rendszeres, igényes. A tanítási órák munkájának aktív segítője. Képességeihez mérten egyenletesen, megfelelő szinten, következetesen dolgozik. Egy-egy területen - ha képes rá - kiugró teljesítményt nyújt.
Jó (4): A tantervi anyagból megnyugtatóan felkészül, képességeinek megfelelő szinten teljesít. Munkájában rendszerességre törekszik.
Változó (3): Tanulmányi teljesítménye hullámzó, felkészülése pontatlan, hiányos, rendszertelen. Legfeljebb egy tantárgyból elégtelen év végi osztályzata van.
Hanyag (2): Tanulmányi munkája megbízhatatlan, hanyag, rendetlen, felelőtlen. Tanítási órákon nem dolgozik, az ott folyó munkával szemben közömbös. Két vagy több tárgyból elégtelen osztályzata van a tanév végén.
Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai
Az írásbeli és szóbeli feladatok egyenértékűek, mennyiségük bár tantárgyfüggő, de minden pedagógusnak be kell tartania az egyenletes terhelés elvét.
Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli házi feladatok célja:
- a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés),
- a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása,
- az önálló ismeretszerzésre és az önálló munkára nevelés.
Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek:
- a tanulók hétvégére is kapnak házi feladatot, de csak annyit, amennyi péntek délután különösebb megterhelés nélkül elvégezhető és nem befolyásolja a szabad hétvégét,
- a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot (Csak annyit amennyi a következő tanítási órára való felkészülést szolgálja.),
Az iskolai szóbeli és írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya
Változatos számonkérési formákat alkalmazunk annak érdekében, hogy minél reálisabban tudjuk megítélni tanulóink teljesítményét. A közismereti tantárgyaknál meghatározó az írásbeli beszámolás: dolgozatok, házi feladatok, tudáspróbák, témazárók, félévi-, tanév végi felmérések eredménye. Törekszünk a szóbeliség, a kifejezőkészség fejlesztésére, ezért rendszeresen szóban is feleltetünk. Kiselőadások, kísérletek, gyűjtőmunka formájában is meggyőződünk tanítványaink felkészültségéről.
A számonkérés módjának megválasztására a pedagógus jogosult, bizonyos alapelveket azonban köteles betartani. Az elméleti tantárgyak esetében lehetőség szerint fele-fele arányban szerepelteti az értékelés rendszerében a szóbeli és írásbeli formákat. Előnyben részesíti a tanár, a diák számára kedvezőbb eredményt ígérő értékelési módszereket, ha ezt a tanuló képességei, készségei indokolják (pl. lehetőleg szóban felel a dyslexiás, dysgraphiás diák).
A beszámoltatások a tanulók által elsajátított elméleti ismeretek és gyakorlati készségek mérésére szolgál. A tanulók tudásának értékelésében az írásbeli és szóbeli beszámoltatás formái meghatározó szerepűek, azokat a szaktanár a tanév folyamán további szóbeli értékeléssel egészíti ki. A beszámoltatások eredménye a tanulók és a tanár számára is iránymutatóak a tanítási-tanulási folyamat eredményes továbbvitele szempontjából. Tartósabb hiányzás után a tanuló kezdeményezésére a pedagógus meghatározza és engedélyezi az elmulasztott tananyag pótlásához szükséges türelmi időt.
Az iskolai beszámoltatások lehetséges formái a tantárgyak és a tanulók életkori sajátosságainak megfelelően:
- írásbeli:
- témazáró dolgozatok (téma lezárásaként iratható, az érte kapott osztályzat hangsúlyos és piros jegyként duplán számít),
- írásbeli feleletek: az előző 1-2 tanítási órán tanult tananyag számonkérése a folyamatos felkészülés érdekében,
- témaközi röpdolgozat (témán belüli nagyobb egység ellenőrzése, külön bejelentés nélkül is íratható, mert elsősorban korrekciós jelleget szolgál),
- házi dolgozatok,
- év eleji és év végi szintfelmérők.
- szóbeli:
- feleletek,
- kiselőadások egy megadott témakörből,
- referátum,
- a tantervben előírt – a tantárgyi sajátosságoknak megfelelően – az elsajátított tevékenységi formák bemutatása.
A beszámoltatások rendje:
- egyes témakörök végén témazáró dolgozatot,
- év eleji és év végi szintfelmérők,
- egyéb beszámoltatási formák bármely tanítási órán lehetségesek.
A beszámoltatások korlátai:
egy tanítási napon, egy osztállyal/tanulóval
- legfeljebb kettő témazáró dolgozatot,
- egy félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.
Az iskolai szóbeli és írásbeli beszámoltatások súlya a következő:
1. Témazáró dolgozat
2. Egyéb írásbeli és szóbeli felelet, dolgozat
3. Szorgalmi osztályzat

Vizsgák
Az iskola a képzési idő bizonyos szakaszainak lezárását állami és helyi vizsgák útján szervezi meg.
1. A 10. évfolyamot lezáró helyi vizsgát alapműveltségi vizsgaként definiálja. Ennek témakörei megegyeznek a gimnáziumi képzés 10. évfolyamának befejezését igazoló vizsga témakörével.
2. Érettségi vizsgák (A részletes vizsgakövetelményeket e program melléklete képezi.)
3. Szakmai vizsgák: Ezek témaköreit minden szakma esetében az aktuális szakmai központi program tartalmazza.
Megjegyzés: A 2. és 3. pont esetében mindig a minisztériumok által kiadott vizsgaszabályzatok a mérvadóak.
A tanulók fizikai állapotának mérése és módszerei
Általános ajánlások
A próbarendszert nevelési eszköznek tekintjük, amelyek lehetővé teszik a tanulók fejlődése
során az alapvető fizikai tulajdonságok mérését. A tesztek nem képezik a tantervek tartalmát, és hogy a mérés célja megvalósuljon nem szabad azokat betanítani és gyakoroltatni. A próbarendszert a tudományos kutatás eszközeinek is tekintjük a tanulók fizikai állapotának vizsgálatához.
A vizsgálatok megszervezése
A teszt-vizsgálat értéke és hatékonysága nagymértékben a szigorú gyakorlati végrehajtáson és a tanulóknak a testnevelő tanártól kapott motiváltságán múlik.
A vizsgálatot a testnevelő tanár végzi az osztályban, de bárki végezheti, aki a tanulók testi nevelésével foglalkozik, így más szakos tanárok is.
A teszteket évente kétszer, a tanév elején és végén kell végeztetni.
A teszteket a kézikönyvben szereplő sorrendben kell elvégeztetni. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy az egyensúlyi teszt mindig a kezdő s az állóképesség! futás az utolsó kell, hogy legyen; a tanulóknak mindig megfelelő pihenési időt kell hagyni a tesztek között.
A motiváció növelése miatt rendkívül fontos, hogy a teszt levezetője tisztában legyen, miért végeztetjük el a teszteket és hogyan értelmezzük az eredményeket.
Az összehasonlíthatóság érdekében a tesztek végrehajtási körülményeinek hasonlónak kell lenniük minden diáknál, minden részletben (helyszín, eszköz, hőmérséklet, stb.)a tesztek eredményeit minden gyermeknek személyre szólóan kell megadni. Az értékelő lapot 3 példányban kell elkészíteni. Az egyik lap a diáké, hogy lássa, hol áll korábbi teljesítményéhez, az osztályátlaghoz és (amennyiben lehetséges) az országos átlaghoz képest. A másik példány a szülőké, hogy tisztán lássanak és ösztönözhessék gyermekeiket fizikai fittségük fejlesztésére, a harmadik példány a központi adatfeldolgozónak kell megküldeni.
A referenciatáblázatokat egy speciális testület határozza meg.
A FIZIKAI ÁLLAPOT MÉRÉSÉRE SZOLGÁLÓ TESZTEK
A mérések általános szempontja
A tanulók valamennyi tesztet testnevelési / sportfelszerelésben hajtják végre.
Valamennyi tesztet, ha erre lehetőség van, jól szellőző, nagy teremben, pl. az iskola tornatermében vagy sportcsarnokban kell elvégeztetni. Csúszásmentes padló és sportcipő szükséges a futással és ugrással járó tesztekhez. Szabadtéri vizsgálatok esetén a vizsgálati körülmények túlságosan is különbözőek lehetnek, hogy standard teszteredményeket kaphassunk.
A tesztek agymás után következése a körkörös rendszerben is szigorú sorrendiségű. Minden állomásnál fel kell írni a megfelelő sorszámot.
Minden tesztre vonatkozóan külön utasítások vannak, amelyeket gondosan kell tanulmányozni, minden tanulónak el kell olvasnia, hogy a vizsgálat pontos legyen.
Az ülésben előrenyúlás tesztnél nem lehet bemelegíteni, vagy nyújtási gyakorlatokat végezni!
A tesztek között a tanulók pihenjenek
A tanulók nem próbálhatják ki a teszteket előre, kivéve, ha a teszt végrehajtási utasításában nincs erre külön utalás.
A mérések során fontos bátorítani a tanulókat. A mérés vezetője ösztönözze őket a mért képességnek megfelelő pontos, gyors és egyenletes tesztvégrehajtásra.
Ha a motoros teszteket és a kardio-respiratorikus állóképesség tesztjeit azonos napon mérjük, akkor először a motoros teszteket végeztessük el.

A motoros tesztek és végzésük ajánlott sorrendje
1. Egyensúlyi teszt: (ha használják ezt a tesztet, ennek kell lennie az elsőnek)
2. Végtagmozgás gyorsaságát mérő teszt: lapérintés
3. Hajlékonysági teszt: ülésben előrenyúlás (kötelező)
4. Dinamikus láberőt mérő teszt: helyből távolugrás (kötelező)
5. Statikus erőt mérő teszt: kézi szorítóerő
6. Törzserőt mérő teszt: sit-up teszt, felülések (kötelező)
7. Funkcionális karerőt mérő teszt: függés hajlított karral (kötelező)
8. Futási sebességet, fürgeséget mérő teszt: 10 x 5 m ingafutás
9. Kardio-respiratorikus állóképességi teszt:
a) 20 m-es ingafutás (mindig utolsónak kell elvégezni, kötelező)
b) 6 perces futás Cooper teszt
c) 12 perces futás - Cooper teszt

A Felnőttoktatás helyi programja és tanterve és a Felzárkóztató oktatások programja a Pedagógiai program mellékletét képezi.

Kulcskompetenciák

A 2007. évi közoktatási törvény és a 2007. évi NAT által – minden képzési formában – előírt kulcskompetenciák:
A kulcskompetenciák fejlesztése
Az iskolai műveltség tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere.
Az oktatásnak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához.
A kulcskompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához.
Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik.

Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése.

A kulcskompetenciák
- Anyanyelvi kommunikáció: Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben.

- Idegen nyelvi kommunikáció: Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség) az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei / érdeklődése szerint.

- Matematikai kompetencia: A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására.

- Természettudományos kompetencia: A természettudományos kompetencia készséget ls képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget.
- Digitális kompetencia: A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül.
- A hatékony, önálló tanulás: A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme.

- Szociális és állampolgári kompetencia: A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.

- Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség.

- Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: Az esztétikai-művészeti tudatosság, és a kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet.

III. Szakmai Program
1.) Logisztikai ügyintéző
A képzés szabályozásának jogi háttere

A központi program
. a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény,
. a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény,
. a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény,
valamint
. az Országos Képzési Jegyzékről szóló 1/2006. (II.17.) OM rendelet,
. a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált
szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet,
. az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.)
OM rendelet,
. a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.)
OM rendelet,
. az 54 345 02 0000 00 00 Logisztikai ügyintéző szakképesítés szakmai és
vizsgakövetelményeit tartalmazó szakképesítésért felelős miniszteri rendelet
alapján készült.

A tanítási-tanulási folyamat szervezése során figyelembe kell venni a szakképző intézményt
fenntartó helyi rendelkezéseit, az iskolaszék állásfoglalásait, a gyakorlati képzés megszervezésében közreműködő gazdálkodó szervezet igényeit.

A képzés megszervezéséhez a szakképzést folytató intézmény a jelen általános irányelvekben foglaltak, továbbá a központi programban a tananyagegységekre vonatkozóan leírtak alapján elkészíti a pedagógiai programjának részét alkotó szakmai programját és a meghatározott képzési időre vonatkozó megállapodást a gazdálkodó szervezettel. Ezen dokumentumokat a szakképző intézmény fenntartója hagyja jóvá.

A szakképesítések OKJ-ban szereplő és egyéb adatai

A szakképesítés azonosító száma: 54 345 02 0000 00 00
A szakképesítés megnevezése: Logisztikai ügyintéző
Szakképesítések köre:
Elágazás: nincs
Hozzárendelt FEOR szám: 3621
Szakképzési évfolyamok száma 2 év
Elmélet aránya: 70 %
Gyakorlat aránya: 30 %
Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): -
Időtartama (évben vagy félévben): -
Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhető
A képzés szervezésének feltételei

Személyi feltételek

Az elméleti és gyakorlati képzést a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17. §-ában szabályozott feltételekkel rendelkező pedagógus és egyéb szakember láthatja el.
Tárgyi feltételek

A szakmai elméleti tananyagegységek oktatását a szakképző intézménynek kell ellátni, amelyhez az alábbiak szükségesek:
- osztálytermek
- tantermek
- nagyüzemi körülmények, üzemlátogatás
- taniroda
- demonstrációs terem
A szakmai gyakorlati tananyagegységek oktatását a szakképző intézménynek kell ellátni, amelyhez a következők szükségesek:
- megfelelően felszerelt taniroda, ahol az irodai technikai feltételek adódnak
- tréningek tartására alkalmas termek (demonstrációs termek)
Ennek hiányában a szakképző intézmény más intézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel
együttműködve - megállapodásban rögzített módon - gondoskodik a gyakorlati oktatás feltételeiről.
A tanulószerződés alapján végzett gyakorlati képzés tárgyi és személyi feltételeit a gazdálkodó szervezetnél az illetékes területi gazdasági kamara - adott esetben a szakképző iskola bevonásával – ellenőrzi.
Az illetékes területi gazdasági kamara ellenőrzési joga kiterjed a szakképző iskola és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodás alapján végzett gyakorlati képzés feltételeinek ellenőrzésére is.
A tanulók felvételének feltételei

A képzés megkezdésének szükséges feltételei:
Bemeneti kompetenciák: -
Iskolai előképzettség: érettségi vizsga
Szakmai előképzettség: -
Előírt gyakorlat: -
Elérhető kreditek mennyisége: -
Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek
Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek
Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: nem szükséges

A szakképesítés, elágazások munkaterülete

A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás:

A munkakör, foglalkozás
FEOR száma FEOR megnevezése
3621 Kereskedelmi ügyintéző

A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása:
Kapcsolatot tart a partnerekkel, ügyfelekkel
Döntéselőkésztéssel segíti a menedzsmentet
Kommunikációs, marketing és PR tevékenységet végez
Irodatechnikai és multimédiás eszközöket kezel
Közreműködik a rendelések, beszerzések, értékesítés (termék, szolgáltatás) lebonyolításában
Irodai, ügyviteli adminisztrációt végez
Reklamációs eseteket kezel
Nemzetközi szállítással, szállítmányozással kapcsolatos ügyintézői tevékenységet folytat
Nemzetközi szállítással kapcsolatos kiegészítő tevékenységet folytat

A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító száma megnevezése
52 341 04 0000 00 00 Kereskedelmi ügyintéző
52 342 01 0000 00 00 Marketing- és reklámügyintéző
54 341 01 0000 00 00 Külkereskedelmi üzletkötő
52 342 02 0000 00 00 PR ügyintéző

A képzés célja

A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák)

Az 54 345 02 0000 00 00 azonosító számú, Logisztikai ügyintéző megnevezésű
szakképesítés szakmai követelménymoduljainak
azonosítója megnevezése
0061-06 Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek
0062-06 Marketing és PR alapismeretek
0116-06 Logisztika

A képzés struktúrája

A képzési idő
2 tanév, 2000 óra, heti 28 óra
Elmélet aránya: 70 %
Gyakorlat aránya: 30 %

A képzés tantárgyai
Üzleti adminisztráció
Alkalmazott számítástechnika
Viselkedéskultúra és üzleti kommunikáció
Szakmai kommunikáció idegen nyelven
Marketing- és PR ismeretek
Áruismeret
Logisztika
Szállítási útvonalak
Raktározás
Áruszállítás
Beszerzés
Jogi alapismeretek
Árképzés, tervezés, adatszolgáltatás
Szakmai idegen nyelv
Testnevelés
Osztályfőnöki óra
A kötelező tananyagegységek és az azokra fordítható óraszámok:

A tananyagegység
Sorszáma azonosítója megnevezése óraszáma
elméleti elmélet-igényes gyakorlati gyakorlati összes
1 319/1.0/0061-06 Üzleti adminisztráció 18 36 18 72
2 319/2.0/0061-06 Alkalmazott számítástechnika 18 36 0 54
3 319/3.0/0061-06 Viselkedéskultúra és üzleti kommunikáció 54 0 0 54
4 319/4.0/0061-06 Szakmai kommunikáció idegen nyelven 90 32 0 122
5 319/1.0/0062-06 Marketing- és PR alapismeretek 159 35 0 194
6 319/1.0/0116-06 Áruismeret 144 0 36 180
7 319/2.0/0116-06 Logisztika 78 18 0 96
8 319/3.0/0116-06 Szállítási útvonalak 120 34 0 154
9 319/4.0/0116-06 Raktározás 208 6 36 250
10 319/5.0/0116-06 Áruszállítás 168 51 21 240
11 319/6.0/0116-06 Beszerzés 124 37 49 210
12 319/7.0/0116-06 Jogi alapismeretek 32 0 0 32
13 319/8.0/0116-06 Árképzés, tervezés, adatszolgáltatás 68 42 0 110
14 319/9.0/0116-06 Szakmai idegen nyelv 68 0 0 68
Mindösszesen óra 1349 327 160 1836

Az elméletigényes gyakorlati órák a tanár szempontjából elméletnek, a tanuló szempontjából gyakorlatnak számítanak, tehát ezt az időt a képzési időből a gyakorlatra fordított időként kell figyelembe venni

A képzés a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet szakképzési adatbázisában található központi program alapján folyik.

2.) Marketing- és reklámügyintéző

A képzés szabályozásának jogi háttere
A központi program
– a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény,
– a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény,
– a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény,
valamint
– a 10/2007. (II. 27.) SZMM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet módosításáról,
– a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet,
– az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet,
– a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet,
– az 52 342 01 0000 00 00 Marketing- és reklámügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó szakképesítésért felelős miniszteri rendelet alapján készült.
A tanítási-tanulási folyamat szervezése során figyelembe kell venni a szakképző intézményt fenntartó helyi rendelkezéseit, az iskolaszék állásfoglalásait, a gyakorlati képzés megszervezésében közreműködő gazdálkodó szervezet igényeit.

A képzés megszervezéséhez a szakképzést folytató intézmény a jelen általános irányelvekben foglaltak, továbbá a központi programban a tananyagegységekre vonatkozóan leírtak alapján elkészíti a pedagógiai programjának részét alkotó szakmai programját és a meghatározott képzési időre vonatkozó megállapodást a gazdálkodó szervezettel. Ezen dokumentumokat a szakképző intézmény fenntartója hagyja jóvá.

A szakképesítés OKJ-ban szereplő és egyéb adatai
A szakképesítés azonosító száma: 52 342 01 0000 00 00
A szakképesítés megnevezése: Marketing- és reklámügyintéző
Szakképesítések köre:
Elágazások: nincsenek
Hozzárendelt FEOR szám: 3622
Szakképzési évfolyamok száma: 1
Elmélet aránya: 70 %
Gyakorlat aránya: 30 %
Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van
Időtartama (évben vagy félévben): 0,5 év
Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhető
Ha szervezhető, mikor: -
A képzés szervezésének feltételei
Személyi feltételek
Az elméleti és gyakorlati képzést a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17. §-ában szabályozott feltételekkel rendelkező pedagógus és egyéb szakember láthatja el.
Tárgyi feltételek
A szakmai elmélet oktatását és a szakképző iskolában folyó gyakorlati képzést a szakképző iskolának kell megszervezni, amelyhez az alábbiak biztosítása szükséges:
– számítógép-terem
– taniroda
– tanterem
– szaktanterem
– demonstrációs terem
A gazdálkodó szervezetnél folyó szakmai gyakorlati képzéshez szükséges eszközök és felszerelések jegyzékét a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményét kiadó rendelet tartalmazza. A tanulószerződés alapján végzett gyakorlati képzés tárgyi és személyi feltételeit a gazdálkodó szervezetnél az illetékes területi gazdasági kamara – adott esetben a szakképző iskola bevonásával –ellenőrzi. Az illetékes területi gazdasági kamara ellenőrzési joga kiterjed a szakképző iskola és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodás alapján végzett gyakorlati képzés feltételeinek ellenőrzésére is.
A tanulók felvételének feltételei
A képzés megkezdésének szükséges feltételei:
Bemeneti kompetenciák: –
Iskolai előképzettség: érettségi vizsga
Szakmai előképzettség: –
Előírt gyakorlat: –
Elérhető kreditek mennyisége: –
Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek
Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek
Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: nem szükségesek
A szakképesítés munkaterülete
A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás:
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma FEOR megnevezése
3622 Kiállítási és kereskedelmi propaganda ügyintéző

A képzés célja
A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák).

A szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek
A tananyagegység
Sorszáma azonosítója megnevezése óraszáma
elméleti elméletigényes gyakorlati gyakorlati összes
1 320/1.0/0061-06 Üzleti adminisztráció 14 16 18 48
2 320/2.0/0061-06 Alkalmazott számítástechnika 18 36 0 54
3 320/3.0/0061-06 Viselkedéskultúra és üzleti kommunikáció 54 0 0 54
4 320/4.0/0061-06 Szakmai kommunikáció idegen nyelven 76 32 0 108
5 320/1.0/0062-06 Marketing- és PR alapismeretek 134 28 0 162
6 320/1.0/0063-06 Sajtókapcsolatok 16 0 12 28
7 320/2.0/0063-06 Rendezvényszervezés 58 0 26 84
8 320/3.0/0063-06 Vállalati promóció eszközei 46 14 0 60
9 320/1.0/0066-06 Marketing-környezeti elemzés 14 0 14 28
10 320/2.0/0066-06 Marketing-kommunikáció alapelemei 14 0 0 14
11 320/3.0/0066-06 Marketing-kommunikáció a gyakorlatban 38 0 18 56
12 320/4.0/0066-06 Marketing kommunikációs eszközök (POS) 28 0 14 42
13 320/5.0/0066-06 Marketing-kommunikációs eszközök (Promóció) 40 0 16 56
14 320/6.0/0066-06 Marketing kommunikációs eszközök (kereskedői program) 27 0 8 35
15 320/7.0/0066-06 Marketing-kommunikációs eszközök (DM akciók) 25 0 10 35
Mindösszesen óra 602 126 136 864

3.) Kereskedelmi ügyintéző

A képzés szabályozásának jogi háttere

A központi program
. a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény,
. a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény,
. a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény,
valamint
. az Országos Képzési Jegyzékről szóló 1/2006. (II.17.) OM rendelet,
. a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált
szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet,
. az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.)
OM rendelet,
. a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.)
OM rendelet,
. az 52 341 04 0000 00 00 Kereskedelmi ügyintéző szakképesítés szakmai és
vizsgakövetelményeit tartalmazó szakképesítésért felelős miniszteri rendelet
alapján készült.

A tanítási-tanulási folyamat szervezése során figyelembe kell venni a szakképző intézményt
fenntartó helyi rendelkezéseit, az iskolaszék állásfoglalásait, a gyakorlati képzés megszervezésébe közreműködő gazdálkodó szervezet igényeit.

A képzés megszervezéséhez a szakképzést folytató intézmény a jelen általános irányelvekben foglaltak, továbbá a központi programban a tananyagegységekre vonatkozóan leírtak alapján elkészíti a pedagógiai programjának részét alkotó szakmai programját és a meghatározott képzési időre vonatkozó megállapodást a gazdálkodó szervezettel. Ezen dokumentumokat a szakképző intézmény fenntartója hagyja jóvá.

A szakképesítés OKJ-ban szereplő és egyéb adatai

A szakképesítés azonosító száma: 52 341 04 0000 00 00
A szakképesítés megnevezése: Kereskedelmi ügyintéző
Szakképesítések köre:
Elágazás: nincs
Hozzárendelt FEOR szám: 3621
Szakképzési évfolyamok száma 1év
Elmélet aránya: 70 %
Gyakorlat aránya: 30 %

Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): -
Időtartama (évben vagy félévben): -

A képzés szervezésének feltételei

Személyi feltételek

Az elméleti és gyakorlati képzést a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17. §-ában szabályozott feltételekkel rendelkező pedagógus és egyéb szakember láthatja el.

Tárgyi feltételek

A szakmai elméleti tananyagegységek oktatását a szakképző intézménynek kell ellátni, amelyhez az alábbiak szükségesek:
- osztálytermek
- taniroda az áruforgalom megszervezéséhez kapcsolódó ügyintézői feladatok gyakorlásához, elsajátításához
- szaktanterem az idegen nyelvi kommunikációs készség elsajátításához
- számítógépterem, a számítógép-igényes tananyag elsajátításához, gyakorlásához

A szakmai gyakorlati tananyagegységek oktatását a szakképző intézménynek kell ellátni.
A szakképző intézmény más intézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel együttműködve -
megállapodásban rögzített módon is gondoskodhat a gyakorlati oktatás feltételeiről. A tanulószerződés alapján végzett gyakorlati képzés tárgyi és személyi feltételeit a gazdálkodó szervezetnél az illetékes területi gazdasági kamara - adott esetben a szakképző iskola bevonásával - ellenőrzi. Az illetékes területi gazdasági kamara ellenőrzési joga kiterjed a szakképző iskola és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodás alapján végzett gyakorlati képzés feltételeinek ellenőrzésére is.

A tanulók felvételének feltételei

A képzés megkezdésének szükséges feltételei:

Bemeneti kompetenciák: -
Iskolai előképzettség: érettségi vizsga
Szakmai előképzettség: -
Előírt gyakorlat: -
Elérhető kreditek mennyisége: -
Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek
Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek
Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges

A szakképesítés, elágazások munkaterülete

A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás:

A munkakör, foglalkozás
FEOR száma FEOR megnevezése
3621 Kereskedelmi ügyintéző

A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása:
Kommunikációs, marketing és PR tevékenységet végez, koordinál, vállalati/márka-arculatot biztosít
Megrendeli a szállítótól a terméket, szolgáltatást
Bejövő terméket vagy szolgáltatást átvesz, minősít
Kapcsolatot tart a partnerekkel, ügyfelekkel, vevőkkel
Megrendelést fogad, visszaigazol, teljesít
Reklamációs eseteket kezel
Irodai, ügyviteli adminisztrációt végez
Irodatechnikai és multimédiás eszközöket kezel
Ellátja a külgazdasági kapcsolatokhoz kötődő adminisztrációs, szervezési és elemzési feladatokat
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító száma megnevezése
52 342 02 0000 00 00 PR ügyintéző
54 345 02 0000 00 00 Logisztikai ügyintéző
54 341 01 0000 00 00 Külkereskedelmi üzletkötő

A képzés célja

A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák).
A szakképesítés követelménymoduljai
Az 52 341 04 0000 00 00 azonosító számú, Kereskedelmi ügyintéző megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljainak
azonosítója megnevezése
0061-06 Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek
0062-06 Marketing és PR alapismeretek
0067-06 A beszerzés és az értékesítés előkészítése, megszervezése
A kötelező tananyagegységek és az azokra fordítható óraszámok:

A tananyagegység
Sorszáma azonosítója megnevezése óraszáma
elméleti elmélet-igényes gyakorlati gyakorlati összes
1 313/1.0/0061-06 Üzleti adminisztráció 14 18 18 50
2 313/2.1/0061-06 Alkalmazott számítástechnika 18 90 0 108
3 313/3.0/0061-06 Viselkedéskultúra és üzleti kommunikáció 56 0 0 56
4 313/4.0/0061-06 Szakmai kommunikáció idegen nyelven 114 0 0 114
5 313/1.0/0062-06 Marketing és PR alapismeretek 122 42 0 164
6 313/1.0/0067-06 Kereskedelmi elméleti ismeretek 82 0 0 82
7 313/2.0/0067-06 Kereskedelmi számítások 0 98 0 98
8 313/3.0/0067-06 Áruismeret 56 0 0 56
9 313/4.0/0067-06 Statisztika és költséggazdálkodás 54 0 0 54
10 313/5.0/0067-06 Áruszállítás és raktározás 54 0 0 54
11 313/6.0/0067-06 Külkereskedelem és vám 28 0 0 28
Mindösszesen óra 598 248 18 864

Az elméletigényes gyakorlati órák a tanár szempontjából elméletnek, a tanuló szempontjából gyakorlatnak számítanak, tehát ezt az időt a képzési időből a gyakorlatra fordított időként kell figyelembe venni.

A képzés a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet szakképzési adatbázisában található központi program alapján folyik.

4.) Külkereskedelmi üzletkötő

A képzés szabályozásának jogi háttere

A központi program
- a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény,
- a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény,
- a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény,
valamint
- a 10/2007. (II.27.) SZMM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II.17.) OM rendelet módosításáról,
- a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III.23.) OM rendelet,
- az iskolai rendszerű szakképzésben résztvevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II.26.) OM rendelet,
- a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V.21.) SZMM rendelet,
- az 54 341 01 0000 00 00 Külkereskedelmi üzletkötő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó szakképesítésért felelős miniszteri rendelet
alapján készült.

A tanítási-tanulási folyamat szervezése során figyelembe kell venni a szakképző intézményt fenntartó helyi rendelkezéseit, az iskolaszék állásfoglalásait, a gyakorlati képzés megszerezésében közreműködő gazdálkodó szervezet igényeit.

A képzés megszervezéséhez a szakképzést folytató intézmény a jelen általános irányelvekben foglaltak, továbbá a központi programban a tananyagegységekre vonatkozóan leírtak alapján elkészíti a pedagógiai programjának részét képező szakmai programját és a meghatározott képzési időre vonatkozó megállapodást a gazdálkodó szervezettel. Ezen dokumentumokat a szakképző intézmény fenntartója hagyja jóvá.

A szakképesítés OKJ-ban szereplő és egyéb adatai

A szakképesítés azonosító száma: 54 341 01 0000 00 00
A szakképesítés megnevezése: Külkereskedelmi üzletkötő
Szakképesítések köre:
Elágazások: nincsenek
Hozzárendelt FEOR szám: 3621
Szakképzési évfolyamok száma: 2
Elmélet aránya: 70 %
Gyakorlat aránya: 30 %
Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van
Időtartam (évben vagy félévben): 1 év

A képzés szervezésének feltételei

Személyi feltételek
Az elméleti és gyakorlati képzést a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17. §-ában szabályozott feltételekkel rendelkező pedagógus és egyéb szakember láthatja el.

Tárgyi feltételek

A szakmai elmélet oktatását és a szakképző iskolában folyó gyakorlati képzést a szakképző iskolának kell megszervezni, amelyhez az alábbiak biztosítása szükséges:
- tanterem
- számítógép-terem
- taniroda
- szaktanterem

A gazdálkodó szervezetnél folyó szakmai képzéshez szükséges eszközök és felszerelések jegyzékét a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményét kiadó rendelet tartalmazza. A tanulószerződés alapján végzett gyakorlati képzés tárgyi és személyi feltételeit a gazdálkodó szervezetnél az illetékes területi gazdasági kamara – adott esetben a szakképző iskola bevonásával – ellenőrzi. Az illetékes területi gazdasági kamara ellenőrzési joga kiterjed a szakképző iskola és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodás alapján végzett gyakorlati képzés feltételeinek ellenőrzésére is.
A tanulók felvételének feltételei

A képzés megkezdésének feltételei:

Bemeneti kompetenciák: -
Iskolai előképzettség: érettségi vizsga
Szakmai előképzettség: -
Előírt gyakorlat: -
Elérhető kreditek mennyisége: -
Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek
Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek
Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: nem szükséges

A szakképesítés, elágazások munkaterülete

A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás:

A munkakör, foglalkozás
FEOR száma FEOR megnevezése
3621 Kereskedelmi ügyintéző

A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása:

PR és marketing tevékenység végez
Kapcsolatot tart a hazai és a hazai és a külföldi eladókkal, vevőkkel beszállítókkal, szállítókkal
Értékesít, illetve megvásárolja az árut, szolgáltatást
Bejövő terméket vagy szolgáltatást átvesz, minősít
Vevői, illetve eladói megrendelést teljesít
Reklamációs eseteket kezel
Elvégzi, irányítja a nemzetközi kereskedelem okmánymunkálatait
Előkészíti, szervezi a szállítást, raktározást
Pénzkezeléssel kapcsolatos feladatokat lát el
Vállalkozást alapít, működtet
Irodai, ügyviteli adminisztrációt végez
Irodatechnikai és multimédiás eszközöket kezel

A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító száma megnevezése
52 341 04 1000 00 00 Kereskedelmi ügyintéző
54 345 02 0000 00 00 Logisztikai ügyintéző
52 342 01 0000 00 00 Marketing- és reklámügyintéző
52 342 02 0000 00 00 PR ügyintéző

A képzés célja

A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A célelérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák).

A szakképesítés követelménymoduljai

Az 54 341 01 0000 00 00 azonosító számú, Külkereskedelmi üzletkötő megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljainak
azonosítója megnevezése
0001-06 A vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése, megszüntetése
0061-06 Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek
0062-06 Marketing és PR alapismeretek
0068-06 Külkereskedelmi ügyletek előkészítése, megszervezése, lebonyolítása

A kötelező tananyagegységek és az azokra fordítható óraszámok:

A tananyagegység
sorszáma azonosítója megnevezése óraszáma
elméleti elmélet-igényes gyakorlati gyakorlati összes
1 317/1.0/0001-06 Vállalkozási ismeretek 54 36 0 90
2 317/2.0/0001-06 Vállalkozások gazdálkodása 126 36 0 162
3 317/1.0/0061-06 Üzleti adminisztráció 18 36 18 72
4 317/2.0/0061-06 Alkalmazott számítástechnika 18 54 0 72
5 317/3.0/0061-06 Viselkedéskultúra és üzleti kommunikáció 72 0 0 72
6 317/4.0/0061-06 Szakmai kommunikáció idegen nyelven 108 36 0 144
7 317/1.0/0062-06 Marketing- és PR alapismeretek 148 32 0 180
8 317/1.0/0068-06 Nemzetközi gazdasági ismeretek 96 0 0 96
9 317/2.0/0068-06 Külkereskedelem technikai ismeretek 128 32 0 160
10 317/3.0/0068-06 Külkereskedelmi ügyletek lebonyolítása 32 64 0 96
11 317/4.0/0068-06 Üzletkötői ismeretek 32 64 0 96
12 317/5.0/0068-06 Árutan 32 0 0 32
13 317/6.0/0068-06 Külkereskedelmi protokoll ismeretek 32 0 0 32
14 317/7.0/0068-06 Gazdasági földrajz 64 0 0 64
15 317/8.0/0068-06 Gazdasági szakmai idegen nyelv I. 134 46 0 180
16 317/9.0/0068-06 Gazdasági szakmai idegen nyelv II. 237 51 0 288
Mindösszesen óra: 1331 487 18 1836

5.) Vállalkozási ügyintéző

A képzés szabályozásának jogi háttere

A központi program
– a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény,
– a szakképzésről szóló többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény,
valamint
– az Országos Képzési Jegyzékről szóló 27/2001. (VII. 27.) OM rendelettel módosított 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet,
– a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet,
– az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásáról szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelete,
– a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárásairól és eljárás rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet,
– a Vállalkozási ügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit tartalmazó 35/2001. (X. 10.) PM rendelet (mely a 2/1995. (II. 22.) PM rendeletet módosítja) alapján készült.

A szervezés során figyelembe kell venni az önkormányzatok helyi rendelkezéseit, a szülői szervezet állásfoglalásait, lehetőség szerint az iskolaszék állásfoglalásait, a gyakorlati képzés megszervezésében közreműködő gazdálkodó szervezetek igényeit.

A képzés megszervezéséhez a szakképzést folytató intézmény a jelen általános irányelvekben foglaltak, továbbá a szakmai tantárgyak központi programjai (tantervei) alapján elkészíti a pedagógiai programjának részét alkotó szakmai programját és a teljes képzési időre vonatkozó megállapodását a gazdálkodó szervezettel, ha a gyakorlati képzés feltételeivel csak részben rendelkezik. Ezen dokumentumokat a szakképző intézmény fenntartója hagyja jóvá.
A szakképzés OKJ-ban szereplő és egyéb adatai

A szakképesítés azonosító száma: 52 344 02 0000 00 00
A szakképesítés megnevezése: Vállalakozási ügyintéző

Szakképzési évfolyamok száma: 1,5 év
Elmélet aránya: 70 %
Gyakorlat aránya: 30 %

A képzés szervezésének feltételei

Személyi feltételek
Az elméleti és a gyakorlati képzés a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 15 - 17. §-ában szabályozott feltételekkel rendelkező pedagógus és egyéb szakember láthatja el.

Tárgyi feltételek

Az elméleti oktatáshoz maximum 35 főt befogadó tantermek (az egyes tantárgyak követelményeinél feltüntetett tankönyvek, eszközök és egyéb segédletek) szükségesek.

A szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak esetében a választott tantárgy jellegének megfelelő feltételek (pl. a nyelvi oktatáshoz maximum 20 főt befogadó szaktanterem, ill. nyelvi labor) szükségesek.

A szakmai gyakorlati oktatás feltétele, hogy az iskola rendelkezzék
− tanirodával vagy/és
− számítógépteremmel vagy/és
− országosan elterjedt gyakorlati programokhoz csatlakozva diák-vállalkozással, illetve kapcsolódjon be a Magyarországi Gyakorlócégek Cégszolgálati Központjának rendszerébe.

Az Irodai ügyviteli alapok gyakorlati oktatásához számítógépterem szükséges.

Az elméleti és gyakorlati oktatás feltételeit a tantárgy jellegének megfelelő csoportbontás figyelembevételével kell megállapítani.

A tanulók felvételének feltételei

A képzés megkezdésének szükséges feltételei:
Bemeneti kompetenciák: -
Iskolai előképzettség: érettségi vizsga
Szakmai előképzettség: -
Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek
Egészségügyi és munka-alkalmassági vizsgálat: nem szükséges

A szakképesítés munkaterülete
A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás:

- egyéb gazdasági ügyintéző 3619
- pénzügyi ügyintéző 3605
- számviteli ügyintéző 3606
- könyvelő analitikus 4111
- bérelszámoló 4112
- egyéb analitikus jellegű számviteli foglalkozások 4119
- anyagnyilvántartó 4121
- pénzügyi, munkaügyi, nyilvántartó 4122
- irodai adminisztrátor, írnok 4193
A munkaterület rövid, jellemző leírása

A vállalkozási ügyintéző irányítás mellett – 1-2 éves gyakorlat után pedig önállóan – alkalmas a kis- és középvállalkozásoknál – ideértve az egyéni vállalkozásokat is – a következő feladatok ellátására:
- pénzügyi, pénztárosi, pénzkezelési feladatok elvégzése
- a vállalkozás ügyviteli feladatainak ellátása, számítógépes ügyviteli programcsomagok alkalmazása, a vállalkozás ügyiratkezelése, levelezésének bonyolítása és adminisztrációja
- a pénzügyi és gazdasági folyamatokhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások feladatainak ellátásában, az ehhez kapcsolódó kötelező adatszolgáltatások készítésében.

A képzés célja

A Vállalkozási ügyintéző szakképzés célja olyan sokoldalú, általánosan művelt, korszerű elméleti és gyakorlati felkészültségű szakemberek képzése, akik irányítás mellett képesek ellátni egy kis- és középvállalkozásban – ideértve az egyéni vállalkozásokat is - jellemzően alacsony munkamegosztási fok mellett a vállalkozás adminisztrációjának legfontosabb feladatait a pénzügyi adminisztrációtól a munkaerő-gazdálkodásig, a vállalkozás belső információs folyamatainak rögzítésétől a vállalkozás külső partnerekkel való kapcsolattartásáig.

A kötelező tananyagegységek és az azokra fordítható óraszámok
tananyagegység
sorszáma azonosítója megnevezése óraszáma
elméleti elméletigényes gyakorlati gyakorlati összes
1 294/1.0/1968-06 Közgazdaságtan-Mikroökonómiai ismeretek 32 0 0 32
2 294/2.0/1968-06 Közgazdaságtan-Makroökonómiai ismeretek 40 0 0 40
3 294/3.0/1968-06 Gazdasági jog 36 18 0 54
4 294/4.0/1968-06 Marketing alapjai 36 0 0 36
5 294/5.0/1968-06 Az üzleti vállalkozás működése 70 34 0 104
6 294/1.0/1969-06 A vállalkozások általános pénzügyei 68 0 0 68
7 294/2.0/1969-06 Vállalkozások finanszírozása 79 0 0 79
8 294/3.0/1969-06 Adózási ismeretek 95 0 0 95
9 294/4.0/1969-06 Pénzügyi feladatok a gyakorlatban 0 72 0 72
10 294/5.0/1969-06 Adózás a gyakorlatban 0 64 0 64
11 294/1.0/1972-06 Számviteli alapismeretek 24 0 0 24
12 294/2.0/1972-06 Gazdasági események könyvelése 144 0 0 144
13 294/3.0/1972-06 Zárlati munkálatok 24 0 0 24
14 294/4.0/1972-06 Számviteli alapismereti gyakorlatok 0 20 0 20
15 294/5.0/1972-06 Könyvvezetési gyakorlatok 0 100 0 100
16 294/6.0/1972-06 Pénzforgalmi gyakorlatok 0 32 0 32
17 294/1.0/1973-06 Munkaerőgazdálkodás 54 0 0 54
18 294/2.0/1973-06 Társadalombiztosítási ismeretek 32 0 0 32
19 294/3.0/1973-06 Munkaerőgazdálkodás 0 16 0 16
20 294/1.0/1974-06 Irodai ügyviteli alapok 0 36 0 36
21 294/2.0/1974-06 Statisztika alapismeretek 54 0 0 54
22 294/3.0/1974-06 Statisztikai alapismereti gyakorlatok 0 70 0 70
23 294/4.0/1974-06 Statisztikai elemzés 34 16 0 50
24 294/5.0/1974-06 Tervezési gyakorlatok 0 34 0 34
25 294/1.0/1980-06 Ügyintézői feladatok 18 34 0 52
26 294/2.0/1980-06 Általános információ technológia 4 14 0 18
Mindösszesen óra: 844 560 0 1404

6.) Informatikai rendszergazda – IT kereskedő

A képzés szabályozásának jogi háttere

A központi program
– a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény,
– a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény,
– a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény,
valamint
– az Országos Képzési Jegyzékről szóló 27/2001. (VII. 27.) OM rendelettel módosított 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet,
– a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet,
– az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásáról szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelete,
– a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárásairól és eljárás rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet,
– az 54 481 03 0000 00 00 Informatikai rendszergazda szakmai és vizsgáztatási követelményeit tartalmazó szakképesítésért felelős miniszteri rendelet
alapján készült.

A tanítási-tanulási folyamat szervezése során figyelembe kell venni a szakképző intézményt
fenntartó helyi rendelkezéseit, az iskolaszék állásfoglalásait, a gyakorlati képzés megszervezésében közreműködő gazdálkodó szervezet igényeit. A képzés megszervezéséhez a szakképzést folytató intézmény a jelen általános irányelvekben foglaltak, továbbá a központi programban a tananyagegységekre vonatkozóan leírtak alapján elkészíti a pedagógiai programjának részét alkotó szakmai programját és a meghatározott képzési időre vonatkozó megállapodást a gazdálkodó szervezettel. Ezen dokumentumokat a szakképző intézmény fenntartója hagyja jóvá.

A szakképesítések, elágazások OKJ-ban szereplő és egyéb adatai

A szakképesítés azonosító száma: 54 481 03 0000 00 00
A szakképesítés megnevezése: Informatikai rendszergazda
Elágazás megnevezése: IT kereskedő
Azonosítószáma: 54 481 03 0010 54 04

Hozzárendelt FEOR szám: 3131
Szakképzési évfolyamok száma: 2
Elmélet aránya: 50 %
Gyakorlat aránya: 50 %

Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van
Időtartama (évben vagy félévben): 1 év
Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhető
A képzés szervezésének feltételei

Személyi feltételek

Az elméleti és gyakorlati képzést a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17. §-ában szabályozott feltételekkel rendelkező pedagógus és egyéb szakember láthatja el.

Tárgyi feltételek
A szakmai elméleti tananyagegységek oktatását a szakképző intézménynek kell ellátnia, amelyhez az alábbiak szükségesek:

számítógépterem
hálózati eszköz labor
szaktanterem
tanbolt
hálózati eszköz-labor
elektronikai mérőlabor
elektronikai tanműhely
audio/video szaktanterem
demonstrációs terem
A szakmai gyakorlati tananyagegységek oktatását a szakképző intézménynek kell ellátnia, amelyhez a következők szükségesek:
számítógép-terem
idegen nyelvi szaktanterem
tanterem
hálózati eszköz-labor
elektronikai mérőlabor
elektronikai tanműhely
audio/video szaktanterem
hálózati eszköz labor
szaktanterem

Ennek hiányában a szakképző intézmény más intézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel
együttműködve – megállapodásban rögzített módon – gondoskodik a gyakorlati oktatás
feltételeiről. A tanulószerződés alapján végzett gyakorlati képzés tárgyi és személyi feltételeit a gazdálkodó szervezetnél az illetékes területi gazdasági kamara – adott esetben a szakképző iskola bevonásával – ellenőrzi. Az illetékes területi gazdasági kamara ellenőrzési joga kiterjed a szakképző iskola és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodás alapján végzett gyakorlati képzés feltételeinek ellenőrzésére is.

A tanulók felvételének feltételei

A képzés megkezdésének szükséges feltételei

Bemeneti kompetenciák: -
Iskolai előképzettség: érettségi vizsga
Szakmai előképzettség: -
Előírt gyakorlat: -
Elérhető kreditek mennyisége: -
Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek
Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek
Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: nem szükséges
A szakképesítés, elágazások munkaterülete

A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

A munkakör, foglalkozás
FEOR száma FEOR megnevezése
3131 Számítógéphálózat-üzemeltető

A szakképesítéssel rokon szakképesítések azonosító száma megnevezése:

A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító száma
megnevezése
54 482 01 0000 00 00 Adatbázis adminisztrátor
54 481 01 1000 00 00 CAD-CAM informatikus
54 481 02 0000 00 00 Informatikai alkalmazásfejlesztő
54 481 04 0000 00 00 Informatikus
54 482 02 0000 00 00 IT kommunikációs szolgáltató
54 213 04 0000 00 00 Multimédia-alkalmazás fejlesztő
33 523 01 1000 00 00 Számítógép-szerelő, -karbantartó

A képzés célja

A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák).

A kötelező tananyagegységek és az azokra fordítható óraszámok

A tananyagegység
sorszáma azonosítója megnevezése óraszáma
elméleti elméletigényes gyakorlati gyakorlati összes
45 166/1.0/1142-06 Informatikai alapismeretek 104 131 0 235
46 166/2.0/1142-06 Munkatervezés és –szervezés 40 0 0 40
47 166/1.0/1143-06 Projektirányítás 35 40 0 75
48 166/2.0/1143-06 Szoftvermenedzsment 20 30 0 50
49 166/3.0/1143-06 Vállalkozásmenedzsment 41 17 0 58
50 166/1.0/1168-06 Hardvertechnológia 36 24 24 84
51 166/2.0/1168-06 Szoftverismeretek 108 83 0 191
52 166/1.0/0004-06 Általános áruismeret I. 120 119 0 239
53 166/2.0/0004-06 Általános áruismeret II. 169 24 0 193
54 166/3.0/0004-06 Áruforgalmi gyakorlat 0 32 66 98
55 166/4.0/0004-06 Áruforgalmi gyakorlat 0 21 0 21
56 166/1.0/0005-06 Üzleti levelezés 0 70 0 70
57 166/2.0/0005-06 Jogszabályok alkalmazása 208 64 64 336
58 166/3.0/0005-06 Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek 81 64 0 145
Mindösszesen óra: 962 719 154 1835

7.) Gazdasági informatikus
A képzés szabályozásának jogi háttere

A központi program
– a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény,
– a szakképzésről szóló, többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény,
– a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény,
valamint,
- az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló, többször módosított 1/2006. (II. 17.) OM rendelet,
- a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet,
- az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet,
- a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet,
- az 54 481 04 0000 00 00 Informatikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó szakképesítésért felelős miniszteri rendelet alapján készült

A tanítási-tanulási folyamat szervezése során figyelembe kell venni a szakképző intézményt fenntartó helyi rendelkezéseit, az iskolaszék állásfoglalásait, a gyakorlati képzés megszervezésében közreműködő gazdálkodó szervezet igényeit.

A képzés megszervezéséhez a szakképzést folytató intézmény a jelen általános irányelvekben foglaltak, továbbá a központi programban a tananyagegységekre vonatkozóan leírtak alapján elkészíti a pedagógiai programjának részét alkotó szakmai programját és a meghatározott képzési időre vonatkozó megállapodást a gazdálkodó szervezettel. Ezen dokumentumokat a szakképző intézmény fenntartója hagyja jóvá.

A szakképesítések, OKJ-ban szereplő és egyéb adatai
A szakképesítés azonosító száma: 54 481 04 0010 54 01
A szakképesítés megnevezése: Gazdasági informatikus
Bemeneti kompetenciák: -
Iskolai előképzettség: érettségi vizsga
Szakmai előképzettség: -
Előírt gyakorlat: -
Elérhető kreditek mennyisége: -
Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek
Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek
Hozzárendelt FEOR szám: 3139
Elmélet aránya: 60 %
Gyakorlat aránya: 40 %
Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van
Időtartama (évben vagy félévben): 1 év
Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhető
Ha szervezhető, mikor: -
Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: nem szükséges

A képzés szervezésének feltételei:

Személyi feltételek:

Az elméleti és gyakorlati képzést a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 17. §-ában, valamint a szakképzésről szóló, töbször módosított 1993. évi LXXVI. törvény 17. §-ában szabályozott feltételekkel rendelkező pedagógus és egyéb szakember láthatja el.

Tárgyi feltételek:
A szakmai elmélet oktatását és a szakképző iskolában folyó gyakorlati képzést a szakképző iskolának kell megszervezni, amelyhez az alábbiak biztosítása szükséges:

számítógép-terem; idegen nyelvi szaktanterem;
tanterem; kisüzemi termelőhely;
tanműhely; távközlési laboratórium;
tanterep; tanpálya;
ipari laboratórium; számítógép laboratórium;
tanműhely; szaktanterem;
utcai környezet
A gazdálkodó szervezetnél folyó szakmai gyakorlati képzéshez szükséges eszközök és felszerelések jegyzékét a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményét kiadó rendelet tartalmazza. A tanulószerződés alapján végzett gyakorlati képzés tárgyi és személyi feltételeit a gazdálkodó szervezetnél az illetékes területi gazdasági kamara – adott esetben a szakképző iskola bevonásával – ellenőrzi. Az illetékes területi gazdasági kamara ellenőrzési joga kiterjed a szakképző iskola és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodás alapján végzett gyakorlati képzés feltételeinek ellenőrzésére is.

A tanulók felvételének feltételei:

A képzés megkezdésének szükséges feltételei:
Bemeneti kompetenciák: -
Iskolai előképzettség: érettségi vizsga
Szakmai előképzettség: -
Előírt gyakorlat: -
Elérhető kreditek mennyisége: -
Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek
Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek
Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: nem szükséges

A szakképesítés munkaterülete:

A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás:
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma FEOR megnevezése
3139 Egyéb számítástechnikai foglalkozások
A képzés célja:
A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák).
Gazdasági informatikus
A tananyagegység
sorszáma azonosítója megnevezése óraszáma
elméleti elméletigényes gyakorlat
gyakorlati összes
1. 168/1.0/1142-06 Informatikai alapismeretek 109 102 0 211
2. 168/2.0/1142-06 Munkatervezés és -szervezés 64 0 0 64
3. 168/1.0/1143-06 Projektirányítás 92 40 0 132
4. 168/2.0/1143-06 Szoftvermenedzsment 20 30 0 50
5. 168/3.0/1143-06 Vállalkozásmenedzsment 61 32 0 93
6. 168/1.0/1155-06 Informatikai ismeretek 135 87 0 222
7. 168/2.0/1155-06 Gazdasági ismeretek 46 15 0 61
8. 168/3.0/1155-06 Programozási ismeretek 50 34 0 84
9. 168/1.0/1158-06 Menedzselési ismeretek 66 50 0 116
10. 168/2.0/1158-06 Gazdasági ismeretek 512 290 0 802
Mindösszesen óra: 1155 680 0 1835
8.) Irodai asszisztens

A képzés szabályozásának jogi háttere

A központi program
– a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény,
– a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény,
– a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény,
valamint

a 10/2007. (II. 27.) SZMM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos
Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM
rendelet módosításáról,
a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált
szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet,
az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.)
OM rendelet,
a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.)
SZMM rendelet alapján készült.

A tanítási-tanulási folyamat szervezése során figyelembe kell venni a szakképző intézményt
fenntartó helyi rendelkezéseit, az iskolaszék állásfoglalásait, a gyakorlati képzés megszervezésében közreműködő gazdálkodó szervezet igényeit. A képzés megszervezéséhez a szakképzést folytató intézmény a jelen általános irányelvekben
foglaltak, továbbá a központi programban a tananyagegységekre vonatkozóan leírtak alapján elkészíti a pedagógiai programjának részét alkotó szakmai programját és a meghatározott képzési időre vonatkozó megállapodást a gazdálkodó szervezettel. Ezen dokumentumokat a szakképző intézmény fenntartója hagyja jóvá.

A szakképesítések OKJ-ban szereplő és egyéb adatai

A szakképesítés azonosító száma: 33 346 01 1000 00 00
A szakképesítés megnevezése: Irodai asszisztens
Szakképesítések köre:
Elágazások: nincsenek
Hozzárendelt FEOR szám: 4193
Szakképzési évfolyamok száma: 2
Elmélet aránya: 40 %
Gyakorlat aránya: 60 %

Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van
Időtartama (évben vagy félévben): 1év
Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhető
Ha szervezhető, mikor: -

A képzés szervezésének feltételei

Személyi feltételek

Az elméleti és gyakorlati képzést a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17.
§-ában szabályozott feltételekkel rendelkező pedagógus és egyéb szakember láthatja el.

Tárgyi feltételek

A szakmai elmélet oktatását és a szakképző iskolában folyó gyakorlati képzést a szakképző
iskolának kell megszervezni, amelyhez az alábbiak biztosítása szükséges:
- számítógépterem
- tanterem
- taniroda
- gyakorló terem
- irodai látogatás

A gazdálkodó szervezetnél folyó szakmai gyakorlati képzéshez szükséges eszközök és felszerelések jegyzékét a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményét kiadó rendelet tartalmazza. A tanulószerződés alapján végzett gyakorlati képzés tárgyi és személyi feltételeit a gazdálkodó szervezetnél az illetékes területi gazdasági kamara – adott esetben a szakképző iskola bevonásával – ellenőrzi. Az illetékes területi gazdasági kamara ellenőrzési joga kiterjed a szakképző iskola és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodás alapján végzett gyakorlati képzés feltételeinek ellenőrzésére is.

A tanulók felvételének feltételei

A képzés megkezdésének szükséges feltételei

Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető az e rendelet 3. számú mellékleletében az ügyvitel szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában. E kompetenciák megszerezhetőek a szakképzést előkészítő évfolyam keretében is. Vagy

Iskolai előképzettség: 10. évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség
Szakmai előképzettség: -
Előírt gyakorlat: -
Elérhető kreditek mennyisége: -
Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek
Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek
Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: nem szükséges

A szakképesítés munkaterülete

A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás:

A munkakör, foglalkozás
FEOR száma FEOR megnevezése
4193 Irodai adminisztrátor

A képzés célja

A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák).

A szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek

A tananyagegység
Sorszáma azonosítója megnevezése óraszáma
elméleti elméletigényes gyakorlati gyakorlati összes
1 300/1.0/1617-06 Gépírás és iratkészítés 46 0 126 172
2 300/2.0/1617-06 Számítástechnikai alkalmazások 61 0 14 75
3 300/3.0/1617-06 Ügyviteli eszközök 0 0 8 8
4 300/1.0/1618-06 Dokumentumkezelés 26 0 0 26
5 300/2.0/1618-06 Számítástechnikai alkalmazások 54 0 94 148
6 300/3.0/1618-06 Dokumentumkészítés 27 18 36 81
7 300/1.0/1611-06 A kommunikáció alapismeretei 9 62 18 89
8 300/2.0/1611-06 Hivatali kommunikáció 34 0 0 34
9 300/3.0/1611-06 A nyelvi kifejezés eszközei 38 28 18 84
10 300/4.0/1611-06 Személyiségfejlesztés 26 0 22 48
11 300/1.0/1612-06 Elektronikus írástechnika 18 0 0 18
12 300/2.0/1612-06 A szövegfeldolgozás elektronikus módja 49 18 0 67
13 300/3.0/1612-06 Elektronikus levelezés 40 0 22 62
14 300/4.0/1612-06 Elektronikus írástechnika 0 0 108 108
15 300/1.0/1613-06 Iroda és információ 36 0 0 36
16 300/2.0/1613-06 Információs folyamatok az irodában 53 0 114 167
17 300/3.0/1613-06 Információ- és adathasználat 54 0 64 118
18 300/4.0/1613-06 Elektronikus információcsere 0 19 0 19
19 300/1.0/1614-06 Gazdasági és jogi alapismeretek 91 73 0 164
20 300/2.0/1614-06 Hivatali protokoll 36 0 72 108
21 300/3.0/1614-06 A számítástechnika alkalmazása a hivatali protokollban 16 0 52 68
Mindösszesen óra 714 218 768 1700

9.) Protokollügyintéző

A képzés szabályozásának jogi háttere
A központi program

– a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény,
– a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény,
– a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény,
valamint a 10/2007. (II. 27.) SZMM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos
– Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet módosításáról,
– a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet,
– az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet,
– A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet,
– az 54 812 02 Protokoll és utazásügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó szakképesítésért felelős miniszteri rendelet alapján készült.
A tanítási-tanulási folyamat szervezése során figyelembe kell venni a szakképző intézményt fenntartó helyi rendelkezéseit, az iskolaszék állásfoglalásait, a gyakorlati képzés megszervezésében közreműködő gazdálkodó szervezet igényeit.

A képzés megszervezéséhez a szakképzést folytató intézmény a jelen általános irányelvekben foglaltak, továbbá a központi programban a tananyagegységekre vonatkozóan leírtak alapján elkészíti a pedagógiai programjának részét alkotó szakmai programját és a meghatározott képzési időre vonatkozó megállapodást a gazdálkodó szervezettel. Ezen dokumentumokat a szakképző intézmény fenntartója hagyja jóvá.

A szakképesítések OKJ-ban szereplő és egyéb adatai
A szakképesítés azonosító száma: 54 812 02 0010 54 01
A szakképesítés megnevezése: Protokollügyintéző
Szakképesítések köre:
Elágazások: nincsenek
Hozzárendelt FEOR szám: 3641
Szakképzési évfolyamok száma: 1
Elmélet aránya: 60%
Gyakorlat aránya: 40%
Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van
Időtartama (évben vagy félévben): 0,5 év
Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhető
Ha szervezhető, mikor: -

A képzés szervezésének feltételei
Személyi feltételek
Az elméleti és gyakorlati képzést a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17. §-ában szabályozott feltételekkel rendelkező pedagógus és egyéb szakember láthatja el.
Tárgyi feltételek

A szakmai elmélet oktatását és a szakképző iskolában folyó gyakorlati képzést a szakképző iskolának kell megszervezni, amelyhez az alábbiak biztosítása szükséges:
– tanterem
– taniroda
– szaktanterem
– látogatás a Budapesti Kongresszusi Központban
– látogatás rendezvényszervező cégnél
– számítógép-terem
– látogatás protokollrendezvényen
A gazdálkodó szervezetnél folyó szakmai gyakorlati képzéshez szükséges eszközök és felszerelések jegyzékét a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményét kiadó rendelet tartalmazza. A tanulószerződés alapján végzett gyakorlati képzés tárgyi és személyi feltételeit a gazdálkodó szervezetnél az illetékes területi gazdasági kamara – adott esetben a szakképző iskola bevonásával – ellenőrzi. Az illetékes területi gazdasági kamara ellenőrzési joga kiterjed a szakképző iskola és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodás alapján végzett gyakorlati képzés feltételeinek ellenőrzésére is. A szabadsáv terhére heti 3 óra idegen nyelv oktatása ajánlott.

A tanulók felvételének feltételei
A képzés megkezdésének szükséges feltételei
Iskolai előképzettség: érettségi vizsga
Szakmai előképzettség: eredményes nyelvi szintfelmérés, "A2" szint, az europass nyelvi útlevél, a közös európai léptékre épülő értékelési táblázat alapján
Előírt gyakorlat: -
Elérhető kreditek mennyisége: -
Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek
Szakmai alkalmassági követelmények: szükségesek
Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges
A szakképesítés munkaterülete
A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás:
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma FEOR megnevezése
3641 Utazási tanácsadó, szervező, idegenforgalmi ügyintéző
A képzés célja
A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák).

A szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek

Protokollügyintéző
Tanegység
Sorszáma Azonosítója Megnevezése Óraszáma
Elméleti Elméletigényes gyakorlati Gyakorlati Összes
1. 340/1.0/1447-06 Pénzügyi tevékenységek 36 0 0 36
2. 340/2.0/1447-06 Adminisztráció 32 0 32 64
3. 340/1.0/1448-06 Általános kommunikáció 36 0 18 54
4. 340/2.0/1448-06 Üzleti kommunikáció 35 0 21 56
5. 340/1.0/1459-06 Rendezvényszervezői munka alapjai 68 0 0 68
6. 340/2.0/1459-06 Rendezvényszervezés folyamata 96 0 42 138
7. 340/1.0/2504-06 Protokoll elméleti ismeretei 82 0 0 82
8. 340/2.0/2504-06 Társadalomismeret 32 0 0 32
9. 340/3.0/2504-06 Művelődéstörténet 64 0 0 64
10. 340/1.0/2505-06 Viselkedési szabályok alkalmazása 0 0 18 18
11. 340/2.0/2505-06 Hivatalos programok szervezése és bonyolítása 0 0 96 96
12. 340/3.0/2505-06 Vendéglátás protokollja 0 0 32 32
13. 340/4.0/2505-06 Marketing, PR 0 0 32 32
14. 340/1.0/2506-06 Delegációk utazásának megszervezése 36 0 14 50
15. 340/2.0/2506-06 Üzleti kommunikáció 0 0 14 14
16. 340/3.0/2506-06 Üzleti ügyintézés 0 0 28 28
Mindösszesen óra: 517 0 347 864

10.) Utazás ügyintéző
A képzés szabályozásának jogi háttere
A központi program

– a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény,
– a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény,
– a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény,
valamint a 10/2007. (II. 27.) SZMM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet módosításáról,
– a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet,
– az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet,
– a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet,
– az 54 812 02 Protokoll és utazásügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó szakképesítésért felelős miniszteri rendelet alapján készült.
A tanítási-tanulási folyamat szervezése során figyelembe kell venni a szakképző intézményt fenntartó helyi rendelkezéseit, az iskolaszék állásfoglalásait, a gyakorlati képzés megszervezésében közreműködő gazdálkodó szervezet igényeit.

A képzés megszervezéséhez a szakképzést folytató intézmény a jelen általános irányelvekben foglaltak, továbbá a központi programban a tananyagegységekre vonatkozóan leírtak alapján elkészíti a pedagógiai programjának részét alkotó szakmai programját és a meghatározott képzési időre vonatkozó megállapodást a gazdálkodó szervezettel. Ezen dokumentumokat a szakképző intézmény fenntartója hagyja jóvá.

A szakképesítések OKJ-ban szereplő és egyéb adatai
A szakképesítés azonosító száma: 54 812 02 0010 54 02
A szakképesítés megnevezése: Utazásügyintéző
Szakképesítések köre:
Elágazások: nincsenek
Hozzárendelt FEOR szám: 3641
Szakképzési évfolyamok száma: 1
Elmélet aránya: 70%
Gyakorlat aránya: 30%
Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van
Időtartama (évben vagy félévben): 0,5 év
Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhető
Ha szervezhető, mikor: -

A képzés szervezésének feltételei
Az elméleti és gyakorlati képzést a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17.
§-ában szabályozott feltételekkel rendelkező pedagógus és egyéb szakember láthatja el.

Tárgyi feltételek
A szakmai elmélet oktatását és a szakképző iskolában folyó gyakorlati képzést a szakképző iskolának kell megszervezni, amelyhez az alábbiak biztosítása szükséges:

– tanterem
– taniroda
– szaktanterem
– látogatás a Budapesti Kongresszusi Központban
– látogatás rendezvényszervező cégnél
– számítógép-terem
– látogatás protokollrendezvényen
A gazdálkodó szervezetnél folyó szakmai gyakorlati képzéshez szükséges eszközök és felszerelések jegyzékét a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményét kiadó rendelet tartalmazza. A tanulószerződés alapján végzett gyakorlati képzés tárgyi és személyi feltételeit a gazdálkodó szervezetnél az illetékes területi gazdasági kamara – adott esetben a szakképző iskola bevonásával – ellenőrzi. Az illetékes területi gazdasági kamara ellenőrzési joga kiterjed a szakképző iskola és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodás alapján végzett gyakorlati képzés feltételeinek ellenőrzésére is. A szabadsáv terhére heti 3 óra idegen nyelv oktatása ajánlott.

A tanulók felvételének feltételei
A képzés megkezdésének szükséges feltételei
Iskolai előképzettség: érettségi vizsga
Szakmai előképzettség: eredményes nyelvi szintfelmérés, "A2" szint, az europass nyelvi útlevél, a közös európai léptékre épülő értékelési táblázat alapján
Előírt gyakorlat: -
Elérhető kreditek mennyisége: -
Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek
Szakmai alkalmassági követelmények: szükségesek
Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges

A szakképesítés munkaterülete

A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás:

A munkakör, foglalkozás
FEOR száma FEOR megnevezése
3641 Utazási tanácsadó, szervező, idegenforgalmi ügyintéző

A képzés célja
A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák).

A szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek
Utazásügyintéző
Tanegység
Sorszáma Azonosítója Megnevezése Óraszáma
Elméleti Elméletigényes gyakorlati Gyakorlati Összes
17. 340/1.0/1447-06 Pénzügyi tevékenységek 36 0 0 36
18. 340/2.0/1447-06 Adminisztráció 32 0 32 64
19. 340/1.0/1448-06 Általános kommunikáció 36 0 18 54
20. 340/2.0/1448-06 Üzleti kommunikáció 35 0 21 56
21. 340/1.0/1458-06 A turizmus rendszere és kapcsolatai 45 0 9 54
22. 340/2.0/1458-06 Szálloda és vendéglátóipar 28 0 0 28
23. 340/3.0/1458-06 Gasztronómia 14 0 0 14
24. 340/4.0/1458-06 Idegenforgalmi földrajz 78 0 0 78
25. 340/5.0/1458-06 Szervezett aktív belföldi és nemzetközi idegenforgalom tevékenységei 36 0 36 72
26. 340/6.0/1458-06 Szervezett passzív belföldi és nemzetközi idegenforgalom tevékenységei 28 0 28 56
27. 340/1.0/1461-06 Alaptevékenységű üzletágakat működtet 74 0 0 74
28. 340/2.0/1461-06 Nem alaptevékenységű üzletágakat működtet 12 0 0 12
29. 340/3.0/1461-06 Értékesítést végez az utas felé 0 0 85 85
30. 340/4.0/1461-06 Banki tevékenységet végez 21 0 0 21
31. 340/1.0/1463-06 Ügyintézői tevékenységet végez 9 0 18 27
32. 340/2.0/1463-06 Ügyviteli tevékenységet végez 37 0 0 37
33. 340/3.0/1463-06 Idegen nyelv 96 0 0 96
Mindösszesen óra 617 0 247 864
11.)Banki szakügyintéző
Általános irányelvek

1. A képzés szabályozásának jogi háttere
Az ajánlott szakképzési program
- a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény,
- a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény,
- a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény
- a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény, valamint
- az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet,
- a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet, az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet,
- a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet,
- a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 23/2008. (VIII. 8.) PM rendelet 16. számú melléklete,
a 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról alapján készült.
A tanítási-tanulási folyamat szervezése során figyelembe kell venni:
- a felsőoktatási intézményben „Hallgatói jogviszony" keretében folytatott képzés esetén a szenátus határozatait,
- a felsőoktatási intézmény, a szakképző intézmény fenntartója, továbbá a szakképző intézmény által a képzés folytatására megkötött „Együttműködési megállapodásiban foglaltakat („Tanulói jogviszony" keretében folytatott képzésnél),
- a szakképző intézményt fenntartó helyi rendelkezéseit,
- a gyakorlati képzés megszervezésében közreműködő gazdálkodó szervezet igényeit.
A képzés megszervezéséhez a képzést folytató felsőoktatási intézmény a jelen általános irányelvekben foglaltak, továbbá az ajánlott szakképzési programban a tananyagegységekre vonatkozóan leírtak alapján elkészíti a képzés dokumentumát.
A képzés megszervezéséhez a képzést folytató szakképző intézmény a jelen általános irányelvekben foglaltak, továbbá az ajánlott szakképzési programban a tananyagegységekre vonatkozóan leírtak alapján elkészíti a pedagógiai programjának részét alkotó helyi szakmai programot.
A képzést folytató intézmény a szakmai gyakorlat megvalósítására (a meghatározott időre) a vonatkozó jogszabályok szerint különböző megállapodásokat köt a gazdálkodó szervezetekkel.
2. A szakképesítés OKJ-ban szereplő és egyéb adatai
A szakképesítés azonosító száma: 55 343 01
A szakképesítés megnevezése: Üzleti szakügyintéző
Szakképesítések köre:
Részszakképesítés Nincs

Elágazás
Azonosító szám: 55 343 010010 55 01
Megnevezés: Banki szakügyintéző

Szakképesítés megnevezése Szakképzési évfolyamok száma Óraszám
Üzleti szakügyintéző 2 -
Hozzárendelt FEOR szám: 3619 Képzés maximális időtartama:

3. A képzés szervezésének feltételei
Személyi feltételek
Az elméleti és gyakorlati képzést felsőoktatási intézményben a felsőoktatási törvényben, szakképzést folytató közoktatási intézményben a közoktatásról szóló törvény és az „Együttműködési megállapodásban" megfogalmazott, szabályozott feltételekkel rendelkező pedagógus, oktató szakember láthatja el.
Tárgyi feltételek
Az elméleti és gyakorlati oktatást a képző (felsőoktatási intézmény, szakképző iskola) szervezi meg, amelyhez az alábbiak biztosítása szükséges:
- számítógépterem,
- taniroda,
- tanterem.
A gazdálkodó szervezeteknél és intézményekben folyó alkalmazói szakmai gyakorlathoz szükséges eszközök és felszerelések jegyzékét a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményét kiadó rendelet tartalmazza.
A „Hallgatószerződés", „Tanulószerződés" és „Együttműködési szerződés" alapján végzett gyakorlati képzés tárgyi és személyi feltételeit a gazdálkodó szervezetnél a Magyar Bankszövetség és a Befektetési Szolgáltatók Szövetsége - adott esetben a képző bevonásával - ellenőrzi.
Az illetékes területi gazdasági kamara ellenőrzési joga kiterjed a képző és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodás alapján végzett alkalmazói gyakorlat feltételeinek ellenőrzésére is.
A személyi és tárgyi feltételek biztosításánál a befogadó felsőoktatási intézmény követelményeit kell figyelembe venni.
4. .A tanulók/hallgatók felvételének feltételei
Bemeneti kompetenciák -
Iskolai előképzettség Érettségi vizsga
Szakmai előképzettség -
Előírt gyakorlat -
Pályaalkalmassági követelmények -
Szakmai alkalmassági követelmények -

5. A szakképzés munkaterületei
5.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör/foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma FEOR megnevezése
3619 Egyéb gazdasági ügyintézők

5.2. A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása Banki szakügyintéző. A banki hálózat egyes egységeinél az ügyintézők munkáját segíti, szervezi és irányítja. Kommunikál az ügyfelekkel.
A banküzemben adódó feladatokat önállóan végrehajtja. Banki információt, adatot gyűjt, nyilvántart és szolgáltat. Szabályozási előkészítői és elemzési feladatokat végez. Intézkedéseket kezdeményez saját hatáskörén túlmenő ügyekben.

6. A képzés célja
A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása.
A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák).
7. A szakképesítés követelménymoduljai

Az 55 343 0011 0010 55 01 azonosító számú. Banki szakügyintéző megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljainak
azonosítója megnevezése
1997-06 Vállalatgazdálkodási feladatok
1998-06 Pénzügyekkel kapcsolatos feladatok
1999-06 Számviteli-statisztikai feladatok
2000-06 Számítástechnikai-informatikai feladatok
2001-06 Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven
2005-06 Bankszakmával kapcsolatos feladatok

Banki szakügyintéző hálóterv (nappali)

Tantárgycsoportok
Tantárgyak 1. szakképzési évfolyam 2. szakképzési évfolyam Elő-tanul-mányi feltétel
1. félév 2. félév 3. félév 4. félév
Ora Köv Ora Kö
v Ora Köv Ora

Köv
ea gy kr ea gy kr ea gy kr ea gy kr
Alapozás moduljai
Gazdálkodási modul
1 Közgazdaságtan alapjai 1 1 3 gyj -
2 Gazdasági jog és közigazgatástan alapjai 3 0 4 k -
3 Marketing alapjai 2 0 3 k -
4 Vállalati gazdaságtan alapjai és menedzsment alapjai 3 0 3 k 2 0 3 k
5 Pénzügyek alapjai 2 0 3 k -
6 Adók és támogatások 2 0 3 k 5
7 Emberi erőforrás és
munkaerő-piaci
menedzsment 2 0 3 k
Módszertani modul
8 Gazdasági számítások és statisztikai módszerek 1 1 2 gyj 2 2 4 gyj -
9 Számvitel alapjai 3 2 5 gyj -
1
0 Elemzés-ellenőrzés 1 1 3 k 2 2 5 gyj
1 1 Gazdasági informatika alapjai 2 1 3 gyj 13(1)
1
2 Üzleti kommunikáció 1 1 2 gyj
1
3 Számítástechnika 0 3 4 gyj 0 3 4 gyj 9; 13(1)
Ember és környezet modul
1 4 Üzleti etika, készség és személyiségfejlesztés 2 2 4 gyj
1
5 Prezentáció és íráskészség fejlesztés 1 1 2 gyj
Idegen nyelvi modul
1
6 Bevezetés az üzleti idegen nyelvbe 0 4 3 gyj 0 4 3 gyj 16(1)
Szakmai általános modul
1
7 Vállalkozások pénzügyi alapjai 1 2 4 gyj 5
1
8 Pénzügyi számvitel 2 2 5 gyj 9
1
9 Vezetői számvitel 1 2 4 gyj 18
2 0 Biztosítás/társadalom-biztosítás 1 2 3 k
Összes óraszám és kredit 16 13 32 11 15 30 8 7 18 2 2 5 -
Szakmai gyakorlat 30 nap
Elágazás moduljai
Banki szakügyintéző
2 1 Adózás 2 1 4 k 6
2 Kis- és
középvállalkozások üzleti 1 2 4 k 17
2 finanszírozása
2
3 Pénz- és tőkepiacok 1 1 3 k 5
2 4 Banktan 2 1 3 k 2 1 3 gyj 5
2 5 Nemzetközi fizetések 2 2 4 k
2 6 Hitelbírálat 2 2 4 gyj 24
2 7 Hitelintézeti számvitel 2 2 5 k
2 8 Banki informatika 2 2 5 gyj 23
2 9 Szakszeminárium 0 3 0 kf 0 3 0 kf
3 0 Záródolgozat, konzultáció 0 3 0 kf 0 4 0 kf
Mindösszesen 16 13 32 13 16 33 12 17 28 12 17 27
Összes kreditszám 120

ea=előadás, gy=elméletigényes gyakorlat, gyj=gyakorlati jegy, k=kollokvium, kr=kredit, kf=kritériumfeltétel Az elméletigényes gyakorlati órák a tanár szempontjából elméletnek, a tanuló/hallgató szempontjából gyakorlatnak számítanak, tehát ezt az időt a képzési időből a gyakorlatra fordított időként kell figyelembe venni.

Banki szakügyintéző hálóterv (esti)

Tantárgy csoportok Tantárgyak
Tantárgyak 1. szakképzési évfolyam 2. szakképzési évfolyam Elő¬tanul-mányi feltétel
1. félév 2. félév 3. félév 4. félév
Ora Köv Ora Kö
v Ora Köv Ora Köv
ea gy kr ea gy kr ea gy kr ea gy kr
Alapozás moduljai
Gazdálkodási modul
1 Közgazdaságtan alapjai 0 1 3 k -
2 Gazdasági jog és közigazgatástan alapjai 2 0 4 k -
3 Marketing alapjai 1 0 3 k -
4 Vállalati gazdaságtan alapjai és menedzsment alapjai 2 0 3 k 1 0 3 k
5 Pénzügyek alapjai 1 0 3 k -
6 Adók és támogatások 1 0 3 k 5
7 Emberi erőforrás és
munkaerő-piaci
menedzsment 1 0 3 k
Módszertani modul
8 Gazdasági számítások és statisztikai módszerek 0 1 2 k 1 1 4 k -
9 Számvitel alapjai 1 1 5 k -
1
0 Elemzés-ellenőrzés 1 0 3 k 1 1 5 k
1 1 Gazdasági informatika alapjai 1 1 3 k 13(1)
1
2 Üzleti kommunikáció 0 1 2 k
1
3 Számítástechnika 0 2 4 k 0 2 4 k 9; 13(1)
Ember és környezet modul
1 4 Üzleti etika, készség és személyiségfejlesztés 1 1 4 k
1
5 Prezentáció és íráskészség fejlesztés 0 1 2 k
Idegen nyelvi modul
1
6 Bevezetés az üzleti idegen nyelvbe 0 4 3 k 0 4 3 k 16(1)
Szakmai általános modul
1
7 Vállalkozások pénzügyi alapjai 1 1 4 k 5
1
8 Pénzügyi számvitel 1 2 5 k 9
1
9 Vezetői számvitel 1 1 4 k 18
2 0 Biztosítás/társadalom-biztosítás 1 1 3 k
Összes óraszám és kredit 7 10 32 6 12 30 5 3 18 1 1 5
Szakmai gyakorlat 30 nap
Elágazás moduljai
Banki szakügyintéző
2 1 Adózás 1 1 4 k 6
2 2 Kis- és
középvállalkozások üzleti finanszírozása 1 1 4 k 17
2 Pénz- és tőkepiacok 1 0 3 k 5
3
2 4 Banktan 2 0 3 k 1 1 3 k 5
2 5 Nemzetközi fizetések 1 0 4 k
2 6 Hitelintézeti számvitel 1 1 5 k
2 7 Hitelbírálat 1 1 4 k 24
2 8 Banki informatika 1 1 5 k 23
2 9 Szakszeminárium 0 2 0 kf 0 2 0 kf
3 0 Záródolgozat, konzultáció 0 2 0 kf 0 2 0 kf
Mindösszesen 7 10 32 8 12 33 8 9 28 6 9 27
Összes kreditszám 120

ea=előadás, gy=elméletigényes gyakorlat, gyj=gyakorlati jegy, k=kollokvium, kr=kredit, kf=kritérium feltétel Az elméletigényes gyakorlati órák a tanár szempontjából elméletnek, a tanuló/hallgató szempontjából gyakorlatnak számítanak, tehát ezt az időt a képzési időből a gyakorlatra fordított időként kell figyelembe venni.
12.)Kereskedelmi szakmenedzser
A képzés szabályozásának jogi háttere
A központi / ajánlott szakképzési program
- a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény,
- a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény,
- a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. Törvény,
- a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény,
valamint
- a 35/2007. (XII. 21.) SZMM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet módosításáról,
- a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet,
- az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet,
- a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet,
- az 55 345 01 Kereskedelmi menedzser szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó szakképesítésért felelős miniszteri rendelet,
- 79/2006. (IV.5.) Kormányrendelet a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról,
- 372/2007. (XII.23) Kormányrendelet a felsőoktatás területét érintő egyes kormányrendeletek módosításáról alapján készült.
- A tanítási-tanulási folyamat szervezése során figyelembe kell venni:
- a felsőoktatási intézményben "hallgatói jogviszony" keretében folytatott képzés esetén a szenátus határozatait,
- a felsőoktatási intézmény, a szakképző intézmény fenntartója, továbbá a szakképző intézmény által a képzés folytatására megkötött "Együttműködési megállapodás"-ban foglaltakat ("Tanulói jogviszony" keretében folytatott képzésnél)
- a szakképző intézményt fenntartó helyi rendelkezéseit,
- a gyakorlati képzés megszervezésében közreműködő gazdálkodó szervezet igényeit.
A képzés megszervezéséhez a képzést folytató felsőoktatási intézmény a jelen általános irányelvekben foglaltak, továbbá az ajánlott programban a tananyagegységekre vonatkozóan leírtak alapján elkészíti a képzés dokumentumát.
A képzés megszervezéséhez a képzést folytató szakképző intézmény a jelen általános irányelvekben foglaltak, továbbá a központi/ajánlott programban a tananyagegységekre vonatkozóan leírtak alapján elkészíti a pedagógiai programjának részét alkotó szakmai programját.
A szakmai gyakorlat megvalósítására (a meghatározott időre) a vonatkozó jogszabályok szerint különböző megállapodásokat köt a gazdálkodó szervezetekkel

A szakképesítés OKJ-ban szereplő és egyéb adatai

A szakképesítés megnevezése: Kereskedelmi menedzser
A szakképesítés azonosító száma: 55 345 01 0010 55 02
Hozzárendelt FEOR szám: 1349
Szakképzési évfolyamok száma: 2
Elmélet aránya: 70%
Gyakorlat aránya: 30%
Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): -
Időtartama (évben vagy félévben): -
Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhető
Ha szervezhető, mikor: -

A képzés szervezésének feltételei

Személyi feltételek
Az elméleti és gyakorlati képzést felsőoktatási intézményben a felsőoktatási törvényben, szakképzést folytató közoktatási intézményben a közoktatásról szóló törvény és az "Együttműködési megállapodásban" megfogalmazott, szabályozott feltételekkel rendelkező pedagógus, oktató, szakember láthatja el.

Tárgyi feltételek

Az elméleti és gyakorlati oktatást a képző (felsőoktatási intézmény, szakképző iskola) szervezi meg, amelyhez az alábbiak biztosítása szükséges:
- tanterem
- idegen nyelvi szaktanterem
- számítógép-terem
A gazdálkodó szervezeteknél és intézményekben folyó alkalmazói szakmai gyakorlathoz szükséges eszközök és felszerelések jegyzékét a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményét kiadó rendelet tartalmazza.

A "hallgatószerződés", "Tanulószerződés" és Együttműködési szerződés" alapján végzett gyakorlati képzés tárgyi és személyi feltételeit a gazdálkodó szervezetnél az illetékes területi gazdasági kamara – adott esetben a képző bevonásával – ellenőrzi.

Az illetékes területi gazdasági kamara ellenőrzési joga kiterjed a képző és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodás alapján végzett alkalmazói gyakorlat feltételeinek ellenőrzésére is.

A tanuló felvételének feltételei:

Bemeneti kompetenciák: -
Iskolai előképzettség: érettségi vizsga
Szakmai előképzettség: -
Előírt gyakorlat: -
Elérhető kreditek mennyisége: 120
Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek
Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek
Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: nem szükséges

Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): -

A szakképesítés-elágazások munkaterülete

A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás:

Munkakör, foglalkozás
FEOR száma FEOR megnevezése
1349 Egyéb funkcionális tevékenységet folytató részegységek vezetői

A képzés célja

A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák).

A szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek:

Az 55 345 01 0010 55 02 azonosító számú, Kereskedelmi szakmenedzser megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek

Tananyagegység
Ssz. azonosítója megnevezése óraszáma
elméleti elméletigényes
gyakorlati gyakorlati összes
1. 311/1.0/0001-06 Vállalkozási ismeretek 18 18 0 36
2. 311/2.0/0001-06 Vállalkozások gazdálkodása 28 4 0 32
3. 311/1.0/2655-06 Ügyviteli, munkaerőpiaci
ismeretek 46 0 10 56
4. 311/2.0/2655-06 Gazdasági és munkajogi
alapismeretek 28 0 0 28
5. 311/1.0/2656-06 Üzleti etika és protokoll alapjai 24 0 0 24
6. 311/2.0/2656-06 Kommunikációs gyakorlat 0 28 0 28
7. 311/3.0/2656-06 Tárgyalás és értékesítési
technikák 21 15 0 36
8. 311/4.0/2656-06 Üzleti kommunikáció 18 0 0 18
9. 311/5.0/2656-06 Üzleti lélektan 30 0 0 30
10. 311/1.0/2657-06 Vállalkozások információs és kommunikációs rendszere 0 18 24 42
11. 311/2.0/2657-06 Szakmai idegen nyelv 0 55 56 111
12. 311/1.0/2658-06 Gazdálkodási ismeretek 28 0 0 28
13. 311/2.0/2658-06 Marketing alapismeretek 28 0 0 28
14. 311/3.0/2658-06 Üzleti statisztika 0 0 16 16
15. 311/4.0/2658-06 Vállalkozások ellenőrzési
rendszerei, módszerei 32 0 0 32
16. 311/1.0/2659-06 Nemzetközi ügyletek
szervezése 45 0 0 45
17. 311/2.0/2659-06 Nemzetközi kereskedelem 60 30 0 90
18. 311/1.0/2660-06 A kereskedelmi gazdálkodás
elemzése 115 0 0 115
19. 311/2.0/2660-06 A kereskedelmi gazdálkodás
vezetése, szervezése 35 0 0 35
20. 311/1.0/2662-06 Kereskedelmi logisztika 150 0 0 150
21. 311/2.0/2662-06 Kereskedelmi informatika 0 30 0 30
22. 311/3.0/2662-06 A kereskedelmi vállalatok
gazdálkodása 80 25 0 105
23. 311/4.0/2662-06 Marketingkommunikáció 60 15 0 75
24. 311/5.0/2662-06 Szakszeminárium 0 0 10 10
Mindösszesen óra: 846 238 116 1200
Szakmai gyakorlat: 360 1560

Az elméletigényes gyakorlati órák a tanár szempontjából elméletnek, a tanuló szempontjából gyakorlatnak számítanak, tehát ezt az időt a képzési időből a gyakorlatra fordított időként kell figyelembe venni.

13.)Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző
A képzés szabályozásának jogi háttere

Az ajánlott szakképzési program
– a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény,
– a szakképzésről szóló, többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény,
– a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény,
– a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény,
valamint
– az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló, többször módosított 1/2006. (II. 17.) OM rendelet,
– a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált
szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet,
–az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet,
– a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló módosított 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet
– az 55 345 01 Kereskedelmi menedzser szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó szakképesítésért felelős miniszteri rendelet alapján készült.

A tanítási-tanulási folyamat szervezése során figyelembe kell venni:
– a felsőoktatási intézményben "hallgatói jogviszony" keretében folytatott képzés esetén a szenátus határozatait,
– a felsőoktatási intézmény, a szakképző intézmény fenntartója, továbbá a szakképző intézmény által a képzés folytatására megkötött "Együttműködési megállapodás"-ban
– a szakképző intézményt fenntartó helyi rendelkezéseit,
– a gyakorlati képzés megszervezésében közreműködő gazdálkodó szervezet igényeit.
A képzés megszervezéséhez a képzést folytató felsőoktatási intézmény a jelen általános irányelvekben foglaltak, továbbá az ajánlott programban a tananyagegységekre vonatkozóan leírtak alapján elkészíti a képzés dokumentumát.

A képzés megszervezéséhez a képzést folytató szakképző intézmény a jelen általános irányelvekben foglaltak, továbbá a központi/ajánlott programban a tananyagegységekre vonatkozóan leírtak alapján elkészíti a pedagógiai programjának részét alkotó szakmai programját és a meghatározott képzési időre vonatkozó megállapodást a gazdálkodó szervezettel. Ezen dokumentumokat a szakképző intézmény fenntartója hagyja jóvá.
A szakmai gyakorlat megvalósítására (a meghatározott időre) a vonatkozó jogszabályok szerint különböző megállapodásokat köt a gazdálkodó szervezetekkel.

A szakképesítések, elágazások OKJ-ban szereplő és egyéb adatai

A szakképesítés azonosító száma: 55 345 01 0010 55 05
A szakképesítés megnevezése: Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző

Hozzárendelt FEOR szám: 1349
Szakképzési évfolyamok száma: 2
Elmélet aránya: 70 %
Gyakorlat aránya: 30 %
Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): -
Időtartama (évben vagy félévben): -
Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhető
Ha szervezhető, mikor: -

A képzés szervezésének feltételei

Személyi feltételek

Az elméleti és gyakorlati képzésre vonatkozó, a pedagógus-munkakör betöltésének feltételeit a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény szabályozza.

Tárgyi feltételek, a képzési helyszínek jellege

A szakmai elmélet oktatását és a szakképző iskolában folyó gyakorlati képzést a szakképző iskolának kell megszervezni, amelyhez az alábbiak biztosítása szükséges, illetve időszakosan az alábbi intézmények látogatása szükséges:
- tanterem
- taniroda
- számítógép-terem
- szakmai gyakorlatra befogadó cég
A gazdálkodó szervezetnél folyó szakmai gyakorlati képzéshez szükséges eszközök és felszerelések jegyzékét a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményét kiadó rendelet tartalmazza.
A tanulószerződés alapján végzett gyakorlati képzés tárgyi és személyi feltételeit a gazdálkodó szervezetnél az illetékes területi gazdasági kamara – adott esetben a szakképző iskola bevonásával – ellenőrzi.
Az illetékes területi gazdasági kamara ellenőrzési joga kiterjed a szakképző iskola és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodás alapján végzett gyakorlati képzés feltételeinek ellenőrzésére is.

A tanulók felvételének feltételei
A képzés megkezdésének szükséges feltételei: -
Bemeneti kompetenciák: -
Iskolai előképzettség: érettségi vizsga
Szakmai előképzettség: -
Előírt gyakorlat: -
Elérhető kreditek mennyisége: 120
Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek
Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek
Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: nem szükséges

A szakképesítés munkaterülete:

A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás:

Munkakör, foglalkozás
FEOR száma FEOR megnevezése
1349 Egyéb funkcionális tevékenységet folytató részegységek vezetői

A képzés célja:
A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása.
A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák).

A szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek:

Az 55 345 01 0010 55 05 azonosító számú, Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző megnevezésű szakképesítés-elágazás szakmai követelménymoduljaihoz rendelt

Tananyagegység
Ssz. azonosítója megnevezése óraszáma
elméleti elméletigényes
gyakorlati gyakorlati összes
1. 311/1.0/0001-06 Vállalkozási ismeretek 36 0 0 36
2. 311/2.0/0001-06 Vállalkozások gazdálkodása 32 0 0 32
3. 311/1.0/2655-06 Ügyviteli, munkaerőpiaci
ismeretek 46 0 10 56
4. 311/2.0/2655-06 Gazdasági és munkajogi
alapismeretek 28 0 0 28
5. 311/1.0/2656-06 Üzleti etika és protokoll alapjai 18 0 0 18
6. 311/2.0/2656-06 Kommunikációs gyakorlat 18 0 0 18
7. 311/3.0/2656-06 Tárgyalás és értékesítési
technikák 20 0 0 22
8. 311/4.0/2656-06 Üzleti kommunikáció 12 0 0 12
9. 311/5.0/2656-06 Üzleti lélektan 20 0 0 20
10. 311/1.0/2657-06 Vállalkozások információs és kommunikációs rendszere 58 0 32 90
11. 311/2.0/2657-06 Szakmai idegen nyelv 202 0 68 270
12. 311/1.0/2658-06 Gazdálkodási ismeretek 28 0 0 28
13. 311/2.0/2658-06 Marketing alapismeretek 28 0 0 28
14. 311/3.0/2658-06 Üzleti statisztika 16 0 0 16
15. 311/4.0/2658-06 Vállalkozások ellenőrzési
rendszerei, módszerei 32 0 0 32
16. 311/1.0/2659-06 Nemzetközi ügyletek szervezése 40 0 0 40
17. 311/2.0/2659-06 Nemzetközi kereskedelem 84 30 0 84
18. 311/1.0/2660-06 A kereskedelmi gazdálkodás
elemzése 40 0 0 40
19. 311/2.0/2660-06 A kereskedelmi gazdálkodás
vezetése, szervezése 15 0 0 15
20. 311/1.0/2665-06 Logisztika- értéklánc menedzsment 74 0 0 74
21. 311/2.0/2665-06 Külkereskedelem és fuvarozás elmélete és gyakorlata 193 0 0 193
22. 311/3.0/2665-06 Szakmai gyakorlat 48 0 0 48
Mindösszesen óra: 1090 0 110 1200
Szakmai gyakorlat: 360 1560

Az elméletigényes gyakorlati órák a tanár szempontjából elméletnek, a tanuló szempontjából gyakorlatnak számítanak, tehát ezt az időt a képzési időből a gyakorlatra fordított időként kell figyelembe venni.

14.)Reklámszervező szakmenedzser
A képzés szabályozásának jogi háttere
A központi / ajánlott szakképzési program
- a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény,
- a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény,
- a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. Törvény,
- a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény,
valamint
- a 35/2007. (XII. 21.) SZMM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet módosításáról,
- a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet,
- az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet,
- a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet,
- az 55 345 01 Kereskedelmi menedzser szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó szakképesítésért felelős miniszteri rendelet,
- 79/2006. (IV.5.) Kormányrendelet a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról,
- 372/2007. (XII.23) Kormányrendelet a felsőoktatás területét érintő egyes kormányrendeletek módosításáról alapján készült.
- A tanítási-tanulási folyamat szervezése során figyelembe kell venni:
- a felsőoktatási intézményben "hallgatói jogviszony" keretében folytatott képzés esetén a szenátus határozatait,
- a felsőoktatási intézmény, a szakképző intézmény fenntartója, továbbá a szakképző intézmény által a képzés folytatására megkötött "Együttműködési megállapodás"-ban foglaltakat ("Tanulói jogviszony" keretében folytatott képzésnél)
- a szakképző intézményt fenntartó helyi rendelkezéseit,
- a gyakorlati képzés megszervezésében közreműködő gazdálkodó szervezet igényeit.
A képzés megszervezéséhez a képzést folytató felsőoktatási intézmény a jelen általános irányelvekben foglaltak, továbbá az ajánlott programban a tananyagegységekre vonatkozóan leírtak alapján elkészíti a képzés dokumentumát.
A képzés megszervezéséhez a képzést folytató szakképző intézmény a jelen általános irányelvekben foglaltak, továbbá a központi/ajánlott programban a tananyagegységekre vonatkozóan leírtak alapján elkészíti a pedagógiai programjának részét alkotó szakmai programját.
A szakmai gyakorlat megvalósítására (a meghatározott időre) a vonatkozó jogszabályok szerint különböző megállapodásokat köt a gazdálkodó szervezetekkel

A szakképesítés OKJ-ban szereplő és egyéb adatai

A szakképesítés megnevezése: Reklámszervező szakmenedzser
A szakképesítés azonosító száma: 55 345 01 0010 55 06
Hozzárendelt FEOR szám: 1349
Szakképzési évfolyamok száma: 2
Elmélet aránya: 70%
Gyakorlat aránya: 30%
Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): -
Időtartama (évben vagy félévben): -
Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhető
Ha szervezhető, mikor: -

A képzés szervezésének feltételei

Személyi feltételek
Az elméleti és gyakorlati képzést felsőoktatási intézményben a felsőoktatási törvényben, szakképzést folytató közoktatási intézményben a közoktatásról szóló törvény és az "Együttműködési megállapodásban" megfogalmazott, szabályozott feltételekkel rendelkező pedagógus, oktató, szakember láthatja el.

Tárgyi feltételek

Az elméleti és gyakorlati oktatást a képző (felsőoktatási intézmény, szakképző iskola) szervezi meg, amelyhez az alábbiak biztosítása szükséges:
- tanterem
- idegen nyelvi szaktanterem
- számítógép-terem
A gazdálkodó szervezeteknél és intézményekben folyó alkalmazói szakmai gyakorlathoz szükséges eszközök és felszerelések jegyzékét a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményét kiadó rendelet tartalmazza.

A "hallgatószerződés", "Tanulószerződés" és Együttműködési szerződés" alapján végzett gyakorlati képzés tárgyi és személyi feltételeit a gazdálkodó szervezetnél az illetékes területi gazdasági kamara – adott esetben a képző bevonásával – ellenőrzi.

Az illetékes területi gazdasági kamara ellenőrzési joga kiterjed a képző és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodás alapján végzett alkalmazói gyakorlat feltételeinek ellenőrzésére is.

A tanuló felvételének feltételei:

Bemeneti kompetenciák: -
Iskolai előképzettség: érettségi vizsga
Szakmai előképzettség: -
Előírt gyakorlat: -
Elérhető kreditek mennyisége: 120
Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek
Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek
Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: nem szükséges

Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): -

A szakképesítés-elágazások munkaterülete

A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás:

Munkakör, foglalkozás
FEOR száma FEOR megnevezése
1349 Egyéb funkcionális tevékenységet folytató részegységek vezetői

A képzés célja

A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák).

A szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek:

Az 55 345 01 0010 55 06 azonosító számú, Reklámszervező szakmenedzser megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek

Tananyagegység
Ssz. azonosítója megnevezése óraszáma
elméleti elméletigényes
gyakorlati gyakorlati összes
1. 311/1.0/0001-06 Vállalkozási ismeretek 18 18 0 36
2. 311/2.0/0001-06 Vállalkozások gazdálkodása 28 4 0 32
3. 311/1.0/2655-06 Ügyviteli, munkaerőpiaci ismeretek 46 0 10 56
4. 311/2.0/2655-06 Gazdasági és munkajogi
alapismeretek 28 0 0 28
5. 311/1.0/2656-06 Üzleti etika és protokoll alapjai 24 0 0 24
6. 311/2.0/2656-06 Kommunikációs gyakorlat 0 28 0 28
7. 311/3.0/2656-06 Tárgyalás és értékesítési technikák 21 15 0 36
8. 311/4.0/2656-06 Üzleti kommunikáció 18 0 0 18
9. 311/5.0/2656-06 Üzleti lélektan 30 0 0 30
10. 311/1.0/2657-06 Vállalkozások információs és kommunikációs rendszere 0 18 24 42
11. 311/2.0/2657-06 Szakmai idegen nyelv 0 55 56 111
12. 311/1.0/2658-06 Gazdálkodási ismeretek 28 0 0 28
13. 311/2.0/2658-06 Marketing alapismeretek 28 0 0 28
14. 311/3.0/2658-06 Üzleti statisztika 32 0 0 32
15. 311/4.0/2658-06 Vállalkozások ellenőrzési
rendszerei, módszerei 32 0 0 32
16. 311/1.0/2659-06 Nemzetközi ügyletek szervezése 45 0 0 45
17. 311/2.0/2659-06 Nemzetközi kereskedelem 70 20 0 90
18. 311/1.0/2660-06 A kereskedelmi gazdálkodás
elemzése 115 0 0 115
19. 311/2.0/2660-06 A kereskedelmi gazdálkodás
vezetése, szervezése 35 0 0 35
20. 311/1.0/2666-06 Marketingkommunikáció elmélete 82 0 0 82
21. 311/2.0/2666-06 Marketingkommunikáció eszközei 77 0 0 77
22. 311/3.0/2666-06 Marketingkommunikáció tervezése 78 0 0 78
23. 311/4.0/2666-06 Reklámjog és reklámetika 33 0 0 33
24. 311/5.0/2666-06 Szintetizáló gyakorlatok 0 0 60 0
25. 311/6.0/2666-06 Szakszeminárium 0 0 10 10
Mindösszesen óra: 836 158 206 1200
Szakmai gyakorlat: 360 1560

Az elméletigényes gyakorlati órák a tanár szempontjából elméletnek, a tanuló szempontjából gyakorlatnak számítanak, tehát ezt az időt a képzési időből a gyakorlatra fordított időként kell figyelembe venni.

15.)Vendéglátó szakmenedzser
A képzés szabályozásának jogi háttere

A központi / ajánlott szakképzési program
– a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény,
– a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény,
– a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény
– a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény,
valamint

- a 35/2007. (XII. 21.) SZMM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet módosításáról,
- a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált
szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet,
- az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet,
- a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.)
SZMM rendelet,
- az 55 812 01 Vendéglátó és idegenforgalmi szakmenedzser szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó szakképesítésért felelős miniszteri rendelet
- 79/2006. (IV. 5.) Kormányrendelet a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. Törvény egyes rendelkezésinek végrehajtásáról,
- 372/2007. (XII. 23.) Kormányrendelet a felsőoktatás területét érintő egyes kormányrendeletek módosításáról
alapján készült.
A tanítási-tanulási folyamat szervezése során figyelembe kell venni:
- a felsőoktatási intézményben "hallgatói jogviszony" keretében folytatott képzés esetén a szenátus határozatait,
- a felsőoktatási intézmény, a szakképző intézmény fenntartója, továbbá a szakképző intézmény által a képzés folytatására megkötött "Együttműködési megállapodás"-ban foglaltakat ("Tanulói jogviszony" keretében folytatott képzésnél),
- a szakképző intézményt fenntartó helyi rendelkezéseit,
- a gyakorlati képzés megszervezésében közreműködő gazdálkodó szervezet igényeit.
A képzés megszervezéséhez a képzést folytató felsőoktatási intézmény a jelen általános irányelvekben foglaltak, továbbá az ajánlott programban a tananyagegységekre vonatkozóan leírtak alapján elkészíti a képzés dokumentumát.

A képzés megszervezéséhez a képzést folytató szakképző intézmény a jelen általános irányelvekben foglaltak, továbbá a központi/ajánlott programban a tananyagegységekre vonatkozóan leírtak alapján elkészíti a pedagógiai programjának részét alkotó szakmai programját.

A szakmai gyakorlat megvalósítására (a meghatározott időre) a vonatkozó jogszabályok szerint különböző megállapodásokat köt a gazdálkodó szervezetekkel.

A szakképesítés OKJ-ban szereplő és egyéb adatai

A szakképesítés megnevezése: Vendéglátó szakmenedzser
A szakképesítés azonosító száma: 55 812 01 0010 55 02
Hozzárendelt FEOR szám: 1415
Szakképzési évfolyamok száma: 2
Elmélet aránya: 40%
Gyakorlat aránya: 60%
Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van
Időtartama (évben vagy félévben): 1 év
Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhető
Ha szervezhető, mikor: -

A képzés szervezésének feltételei

Személyi feltételek

Az elméleti és gyakorlati képzést felsőoktatási intézményben a felsőoktatási törvényben, szakképzést folytató közoktatási intézménybena közoktatásról szóló törvény és az "Egüttműködési megállapodásban" megfogalmazott, szabályozott feltételekkel rendelkező pedagógus, oktató, szakember láthatja el.

Tárgyi feltételek

Az elméleti és gyakorlati oktatást a képző (felsőoktatási intézmény, szakképző iskola) szervezi meg, amelyhez az alábbiak biztosítása szükséges:

- tanterem
- számítógép-terem
- könyvtár
- szaktanterem
- múzeum
- tanműhely, tanétterem
- üzemlátogatás különböző szálláshelyeken
- taniroda
- üzemlátogatás utazási irodában, tour inform irodában
- természeti környezet (terepgyakorlat)
- demonstrációs terem
- tankonyha
- laboratórium
- tankonyha
- demonstrációs terem
- termelő tanműhely
- alapozó tanműhely

A tanulók felvételének feltételei

A képzés megkezdésének szükséges feltételei:

Bemeneti kompetenciák: -
Iskolai előképzettség: érettségi vizsga
Szakmai előképzettség: -
Előírt gyakorlat: 1 félév képzésbe beépített összefüggő gyakorlat
Elérhető kreditek mennyisége: 120 kredit
Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek
Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek
Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: nem szükséges

A szakképesítés munkaterülete:

Munkakör, foglalkozás
FEOR száma FEOR megnevezése
3641 Utazási tanácsadó, szervező, idegenforgalmi ügyintéző

A képzés célja:

A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása.
A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák).

A szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek:

Az 55 812 01 0010 55 02 azonosító számú, Vendéglátó szakmenedzser megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek

Tananyagegység
Ssz. azonosítója megnevezése óraszáma
elméleti elméletigényes
gyakorlati gyakorlati összes
1. 341/1.0/2655-06 Ügyviteli, munkaerőpiaci ismeretek 28 0 28 56
2. 341/2.0/2655-06 Gazdasági és munkajogi alapismeretek 28 0 0 28
2. 341/1.0/2656-06 Üzleti etika és protokoll alapjai 14 0 14 28
4. 341/2.0/2656-06 Kommunikációs gyakorlat 0 0 28 28
5. 341/3.0/2656-06 Tárgyalás és értékesítési technikák 14 0 28 42
6. 341/4.0/2656-06 Üzleti kommunikáció 0 0 28 28
7. 341/5.0/2656-06 Üzleti lélektan 0 0 28 28
8. 341/1.0/2657-06 Vállalkozások információs és kommunikációs rendszere 32 0 10 42
9. 341/2.0/2657-06 Szakmai idegen nyelv 112 0 0 112
10. 341/1.0/2658-06 Gazdálkodási ismeretek 28 0 0 28
11. 341/2.0/2658-06 Marketing alapismeretek 28 0 0 28
12. 341/3.0/2658-06 Üzleti statisztika 0 0 28 28
13. 341/4.0/2658-06 Vállalkozások ellenőrzési
rendszerei, módszerei 28 0 0 28
14. 341/1.0/2413-06 Élelmianyag ismeret 0 0 38 38
15. 341/2.0/2413-06 Italismeret és élvezeti szerek 14 0 10 24
16. 341/3.0/2413-06 Táplálkozástan és gasztronómia 28 0 0 28
17. 341/4.0/2413-06 Ételkészítési és értékesítési ismeretek 0 0 168 168
18. 341/5.0/2413-06 Összefüggő szakmai gyakorlat 0 0 360 360
19. 341/6.0/2413-06 Műszaki ismeretek 28 0 0 28
20. 341/7.0/2413-06 Vendéglátás szervezés és gazdálkodás alapismeretek 14 0 28 42
21. 341/8.0/2413-06 Komplex modulzárás 0 0 23 23
22. 341/1.0/2414-06 Vendéglátás szervezése és gazdálkodása 32 0 10 42
23. 341/2.0/2414-06 Üzletgazdálkodási számítások 28 0 42 70
24 341/3.0/2414-06 Marketing a vendéglátásban 28 0 0 28
25. 341/4.0/2414-06 Higiéné előírások a vendéglátásban 0 0 25 25
26. 341/5.0/2414-06 Komplex modulzárás 0 0 23 23
27. 341/1.0/2415-06 Szálláshelyi ismeretek 28 0 0 28
28. 341/2.0/2415-06 Protokoll és rendezvényszervezés 28 0 0 28
29. 341/3.0/2415-06 Hallgatói rendezvényszervezői projekt 14 0 0 14
30. 341/4.0/2415-06 Különleges étel és italismeret 14 0 0 14
31. 341/5.0/2415-06 Komplex modulzárás 23 0 0 23
32. 341/1.0/2416-06 Turizmus ismeretek 13 0 0 13
33. 341/2.0/2416-06 Falusi turizmus és gasztronómia 14 0 0 14
34. 341/3.0/2416-06 Komplex modulzárás 0 0 23 23
Mindösszesen óra: 618 0 916 1560

Az elméletigényes gyakorlati órák a tanár szempontjából elméletnek, a tanuló szempontjából gyakorlatnak számítanak, tehát ezt az időt a képzési időből a gyakorlatra fordított időként kell figyelembe venni.

IV. EGYEBEK
A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések
A Gróf Batthyány Lajos Alapítványi Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai programja – az intézmény többi alapvető dokumentumához hasonlóan – nyilvános. Ez azt jelenti, hogy napközben 8 és 16 óra között megtekinthető az igazgatói irodában, az iskolatitkári irodában és a tanáriban is. Elektronikusan a www.gblsz.hu weboldalon is elérhető.
A pedagógiai program érvényességi ideje
1. Az iskola 2010. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján.
2. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2010. szeptember 1. napjától felmenő rendszerben kerül bevezetésre.
3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje nyolc tanévre – azaz 2010. szeptember 1. napjától 2018. augusztus 31. napjáig – szól.
A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata
1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.
- A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógia programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.
2. A 2013/2014. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.
3. A nevelőtestület felkéri az iskolaszéket, a fenntartót, hogy a pedagógiai programban leírtak megvalósulását a 2013/2014. tanév lezárását követően átfogóan elemezze.

A pedagógiai program módosítása
1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:
- az iskola igazgatója;
- a nevelőtestület bármely tagja;
- a nevelők szakmai munkaközösségei;
- az iskolaszék;
- a szülői munkaközösség;
- az iskola fenntartója.
2. A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül az iskolaszék útján, az iskolaszéknek javasolhatják.
3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
4. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni.
A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala
1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető.
2. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:
- az iskola fenntartójánál,
- az iskola irattárában,
- az iskola nevelői szobájában,
- az iskola igazgatójánál,
- az iskola titkárságán
- az iskola honlapján

A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása
A pedagógiai program egészségnevelési programját az iskolai-egészségügyi szolgálata 2011. év május hó 26. napján véleményezte és elfogadásra, jóváhagyásra javasolta.

Kelt: …………………………………………..

……………………………………..……………………
iskolai-egészségügyi szolgálat vezetője

A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat a 2011. év május hó 26. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra, jóváhagyásra javasolta.

Kelt: …………………………………………..

……………………………………..……………………
az iskolai diákönkormányzat vezetője

A pedagógiai programot a szülői közösség iskolai vezetősége a 2011. év május hó 26. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra, jóváhagyásra javasolta.

Kelt: …………………………………………..

……………………………………..……………………
az iskolai szülői közösség elnöke

A pedagógia programot a nevelőtestület a 2011. év május hó 24. napján tartott ülésén elfogadta és jóváhagyásra javasolta.

Kelt: …………………………………………..

……………………………………..……………………
Igazgató

A Gróf Batthyány Lajos Alapítványi Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programját a fenntartó Tudáscentrum a Társadalmi Esélyegyenlőségért Oktatási és Kulturális Alapítvány kuratóriuma 2011. év május hó 27. napján tartott ülésén a TI-2/2011 (05.27.) sz. határozatával jóváhagyta.

Kelt: …………………………………………..

……………………………………..……………………
Gyöngyösi Attila Imre
Kuratóriumi Elnök

Gróf Batthyány Lajos

Iskolánk

Partnerek

Pedagógiai program