SZMSZ
A
Gróf Batthyány Lajos Alapítványi Gimnázium Szakközépiskola és Szakiskola
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
2011.
3000 Hatvan, Tanács u. 9.
Tel.:37/540-186, Tel.:/fax: 37/540-187
E-mail: info@gblsz.hu
Honlap: www.gblsz.hu
OM azonosító: 200584
1. RÉSZ:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.1. Az intézmény adatai
Az intézmény neve: Gróf Batthyány Lajos Alapítványi Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola
Az intézmény címe: 3000 Hatvan, Tanács u. 9.
Alapító okirat száma: 1/2006
Alapító okirat kelte: Hatvan, 2004 , módosítva 2006
OM azonosító száma: 200584
KSH azonosító: 18587834 8022 599 10
Adószám: 18587834-1-10
Bankszámlaszám: 1173 9054 2013 2156
1.2. Az intézmény alaptevékenységei
Iskolarendszeren belül:
Közép és felsőfokú szakmai képzés
54 4641 01 Gazdasági informatikus I.
52 4641 02 Gazdasági informatikus II.
52 4641 03 Számítástechnikai szoftverüzemeltető
52 3435 04 Marketing- és reklámügyintéző
31 8933 01 Szociális gondozó és ápoló
Iskolarendszeren kívül:
A szakképzés keretében oktatott OKJ szerinti szakmák a következők:
31 7862 01 ABC eladó
52 3440 01 Banki ügyintéző
51 7872 01 Idegenforgalmi ügyintéző
52 7832 03 Kereskedő- boltvezető I.
32 7862 01 Kereskedő- boltvezető II.
53 5470 03 Környezetvédelmi szakelőadó
52 3435 04 Marketing- és reklámügyintéző
54 3434 03 Marketing- és reklámmenedzser
54 4640 01 Számítástechnikai programozó
52 7822 03 Vendéglátó- üzletvezető I.
32 7822 01 Vendéglátó- üzletvezető II.
52 3434 01 Általános menedzser II.
52 3435 01 Európai üzleti asszisztens
54 3404 02 Ügyintéző titkár I.
52 3404 04 Ügyintéző titkár II.
52 4641 01 Egészségügyi operátor
54 8933 01 Mentálhigiénés asszisztens
54 8933 03 Szociális gondozó és szervező
31 8933 01 Szociális gondozó és ápoló
52 4641 03 Számítástechnikai szoftverüzemeltető
52 4641 02 Gazdasági informatikus II.
54 4641 01 Gazdasági informatikus I.
33 4641 01 Számítógép -kezelő (-használó)
A jóváhagyott pedagógiai, szakmai program szerint az évfolyamok száma:
Szakiskola: 11-12. évfolyam (2x20 fő)
Szakközépiskola 13-14. évfolyam (2x25 fő)
Maximális tanulói létszám: 90 fő
Nappali tagozat: maximum 70 fő
Esti tagozat: maximum 10 fő
Levelező tagozat: maximum 10 fő
Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek:
Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás.
Továbbképzések, önköltséges tanórán kívüli foglalkozások szervezése.
Egyéb oktatási tevékenység.
1.3. A működést meghatározó alapvető jogszabályok
1. 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról
2. 1992. évi törvény a Munka törvénykönyve
3. 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról
4. 1993. évi LXXVI törvény a szakképzésről
5. 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról
6. 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről
7. 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet és annak módosításai a nevelési oktatási intézmények működéséről
8. 30/1999. (II. 14.) Korm. rendelet a diákigazolványról
9. 5/1998. (II. 18.) MKM rendelet és az ezt módosító rendeletek a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről
10. A 2001. évi XXXVII. törvény és az azt módosító 2004. évi LXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről
11. 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet és az azt módosító rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről
12. 2001. évi LI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról
13. 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
14. 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. és LXXIX. törvény végrehajtásáról
15. 100/1997. (VI. 13.) Korm rendelet és az azt módosító rendeletek az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról
16. 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről
17. 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről
18. A 30/1999. (II.14.) Korm. rendelet a diákigazolványról
19. 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról
20. A 2000. évi C. törvény a számvitelről
21. A 2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésről
22. A 16/2004. (V. 18.) OM – GyISM rendelet az iskolai sporttevékenységről
23. A 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről
1.4. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya
a) A szervezeti és működési szabályzat betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára és az intézménnyel tanulói jogviszonyban lévő nappali és esti tagozatos tanulójára nézve kötelező érvényű.
b) A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba, és határozatlan időre szól.
1.5. A közoktatási intézmény jogállása és képviselete
a) Az intézmény önálló jogi személy. Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Az iskola költségvetése végrehajtására szolgáló számlaszáma: OTP Bank Rt 1173 9054 2013 2156
Alapítója és fenntartója: a Tudáscentrum a Társadalmi Esélyegyenlőségért Oktatási és Kulturális Alapítvány (3000 Hatvan, Tanács u. 9.)
Az intézményhez részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervezet nem tartozik.
Az intézmény kiadványozási joga az igazgatót illeti meg.
Az intézmény bélyegzőinek felirata:
Gróf Batthyány Lajos Alapítványi Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola
3000 Hatvan, Tanács u. 9.
Telefon: 37/540-186
Az intézmény bélyegzői:
Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak: igazgató, igazgató-helyettes, iskolatitkár.
b) A közoktatási intézmény képviselője a határozott időre megbízott igazgató.
c) Az iskola vállalkozási tevékenységet folytathat.
A költségvetés tervezésével kapcsolatos különleges előírások, feltételek:
Az SZMSZ mellékletét képezik azok az alábbi belső szabályzatok, amelyek tartalmazzák a feladatellátás gazdálkodási előirányzatok keretei között tartását biztosító feltétel- és követelményrendszert, folyamat- és kapcsolatrendszert, a kötelezettség-vállalások célszerűségét megalapozó eljárás- és dokumentumai leírását.
Az intézmény önálló szabályzatai:
o belső ellenőrzési szabályzat
o iratkezelési szabályzat
o leltározási szabályzat
o selejtezési szabályzat
o bizonylati szabályzat
o számviteli szabályzat
o pénzkezelési szabályzat
o munkavédelmi szabályzat
o tűzvédelmi szabályzat
o utalványozási szabályzat
o eszközök és források értékelési szabályzata
o adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat
o gazdasági hivatal ügyrendje
1.6. Az iskola szervezeti felépítése:
2. RÉSZ:
AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE
2.1. Az intézmény nyitva tartási rendje, a tanulók fogadásának rendje:
Az intézmény a tanév rendjében meghatározott szorgalmi időben 730-tól az esti tagozaton történő foglalkozások befejezéséig, 21 óráig tart nyitva. A nappali tagozatos tanulók legkorábban 730 órától jöhetnek be az iskolába. Tanítási napokon a nappali tagozatos tanulók 18 óráig tartózkodhatnak bent az iskolában. A tanítási órák befejeződése után az osztálytermeket tanári engedéllyel, a szaktantermeket tanári felügyelet mellett használhatják a tanulók.
Iskolai rendezvények alkalmával tanári felügyelet mellett tartózkodhatnak az épületben.
A tanítási szünetek idején az igazgató által készített ügyeleti rend szerint tart nyitva az iskola.
2.2. A vezetők benntartózkodásának rendje:
Az igazgató (és helyettese) a szorgalmi időben tanóráikkal együtt heti 40 órát kötelesek az iskolában vagy az iskolát képviselve munkában tölteni. A vezetők közül tanítási napokon 7.30-16 óra között minimum egy fő az iskola épületében tartózkodik, tanévenként esetleg más-más beosztásban.
2.3. A belépés és a benntartózkodás rendje az iskolával nem jogviszonyban állók esetében
Az iskolával nem jogviszonyban állók:
a) a szülők,
b) tanfolyami résztvevők,
e) az iskolában felújítási-karbantartási munkákat végző személyek,
f) vendégek.
A szülők az iskola nyitvatartási ideje alatt óraközi szünetekben vagy egyeztetett időpontban kérdéseikkel, problémáikkal fordulhatnak az intézmény dolgozóihoz.
2.4. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje:
A pedagógiai munka belső ellenőrzése a nevelőtestület alább felsorolt tagjai feladatkörébe tartozik:
a) igazgató, (igazgatóhelyettes),
b) gyakorlati oktatásvezető,
c) a munkaközösségek vezetője,
d) az osztályfőnökök,
e) a diákmozgalmat segítő tanár,
Az általuk ellenőrzött területeket munkaköri leírásaik tartalmazzák. Az ellenőrzést az éves munkaprogramjuk és ellenőrzési tervük alapján végzik. Az ellenőrzések tapasztalatairól a nevelőtestületi értekezleteken, rendkívüli értekezleteken beszámolnak.
Munkaköri leírások:
a) Az igazgató felelős:
az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, irányításáért, takarékos gazdálkodásáért,
az Alapító Okiratban megjelölt feladatok megvalósításáért,
a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai követelmények alapján a szakmai elméleti és gyakorlati képzés megszervezéséért,
a gyakorlati képzés érdekében kötött együttműködési megállapodásban foglaltak teljesítésének ellenőrzéséért,
a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének működéséért,
a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezésért, ellátásáért,
a tanuló és gyermekbalesetek megelőzéséért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,
a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért,
a tanulói jogok biztosításáért, a diákközgyűlés évenkénti megszervezésért
a pedagógiai és a szakmai programban megfogalmazott feladatok figyelembe vételével az iskola szervezeti struktúrájának kialakításáért,
a fenntartó által meghatározott határidők betartásáért,
az iskola dokumentumainak elkészítéséért, jogszabály változás esetén módosításáért és jóváhagyásáért. Így különösen:
SZMSZ,
A helyi tantervet magába foglaló pedagógiai program,
Házirend
az intézményben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok védelméért,
a nevelőtestületi értekezletek megszervezéséért, a tantestületi döntések előkészítéséért, a döntések végrehajtásának ellenőrzéséért, az intézményen belüli információáramlásért,
a tanügyigazgatási dokumentumok, nyilvántartások szabályszerű vezetéséért és azok ellenőrzéséért,
a munka-, tűz- és balesetvédelmi szabályok betartásáért.
Dönt:
az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe,
mindazokban az ügyekben – mint elsőfokú tanügyi hatóság -, amelyeket a jogszabályok a hatáskörébe utalnak, így
a tanulók felvételéről és átvételéről, a tanulócsoportok kialakításáról a fenntartó által engedélyezett csoport- és létszámhatárokon belül,
a tanulók felmentéséről a kötelező iskolai foglalkozások látogatása alól, illetve mentesítéséről egyes tantárgyak esetén.
Köteles továbbá:
előkészíteni és a nevelőtestület elé terjeszteni a nevelőtestületi döntési jogkörébe tartozó dokumentumokat,
intézményi egyszemélyes vezetőjeként irányítani a belső ellenőrzést,
a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési – oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket biztosítani,
gondoskodni a fenntartói feladatok ellátásához szükséges adatok szolgáltatásáról,
tervezni és szervezni a nemzeti és az iskolai hagyományokhoz kötött ünnepek méltó megünneplését,
rendszeresen értékelni és elemezni a nevelő-oktató munka színvonalát és eredményességét, a fenntartó részére éves beszámolót készíteni a tanév feladatainak végrehajtásáról,
a diákönkormányzat és a szülői szervezet jogszabályban rögzített jogainak érvényesülését és működési feltételeit biztosítani.
Munkáltatói jogkörében:
külön jogszabályban előírt feltételek szerint kinevezi az intézmény dolgozóit, és gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat,
az alkalmazottak foglalkozására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja,
gondoskodik az alkalmazottak továbbképzéséről.
Kapcsolatot tart és együttműködik különösen:
a fenntartóval,
a pedagógiai szolgáltatást és ellenőrzést ellátó intézményekkel,
a gyakorlati képzést végző személyekkel és szervezetekkel,
kamarákkal,
szakminisztériumokkal.
Gazdálkodási feladatok:
Felelős:
a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű használatáért,
tervezési, beszámolási, információ-szolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, hitelességéért és pontosságáért,
a gazdasági év elején a következő költségvetés tervezetének elkészítéséért és a fenntartó részére való továbbításáért,
az intézmény számviteli rendjéért,
biztosítja az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket,
a fenntartó által jóváhagyott költségvetés ismeretében folyamatosan gondoskodik az intézmény takarékos gazdálkodásáról, felel a költségvetés végrehajtásáért, a beszámolók (negyedéves, féléves és éves), a mérlegek valós tartalmáért,
a gazdálkodás szakszerűségét és törvényességét a gazdasági vezető és a gazdasági apparátus alkalmazásával biztosítja.
b) Az igazgatóhelyettes feladatai (hiányában az igazgató feladatai):
Külön megbízás nélkül helyettesíti az igazgatót annak távollétében. Ezen túl:
segíti és ellenőrzi a közismereti és az osztályfőnöki munkaközösségek munkáját,
látogatja (esetenként a munkaközösségek vezetőivel, a szaktanácsadókkal együtt) a tanítási órákat, a tanítási órákon kívüli foglalkozásokat. Látogatásaival elősegíti a fiatal és az új kollégák beilleszkedését a nevelőtestületbe, megismerteti velük az iskolai szokásokat, hagyományokat. Tapasztalatait megbeszéli a látogatottakkal, segíti munkájukat, intézkedik az esetleg felmerülő problémák megoldásában, mindezekről tájékoztatja az igazgatót,
ellenőrzi a haladási és az osztályozó naplókat, a tanárok havi túlóra-elszámolását,
segíti az iskolai és az országos tanulmányi versenyek lebonyolítását,
részt vesz az iskolai osztályok közötti tisztasági verseny ellenőrzésében,
előkészíti, szervezi az iskolai szintű ünnepségek, rendezvények szervezését, az ünnepi műsorok összeállítását,
ellenőrzi a tanulmányi kirándulások szervezését, lebonyolítását,
javaslatot tesz a munkavégzés havi ütemezésére,
kapcsolatot tart az iskolai diákönkormányzattal (DÖK) és annak vezetőségével (IDB),
segíti és ellenőrzi a tanulók fegyelmezési, esetleges fegyelmi ügyeinek lefolytatását,
szervezi a tanulók egészségügyi szűrővizsgálatainak megszervezését, lebonyolítását,
a felnőtt tagozatot is érintő szervezési feladatokat egyezteti az esti tagozat munkaközösség-vezetőjével.
koordinálja a szakmai elméleti és gyakorlati oktatást,
ellenőrzi a szakmai oktatás hardver és szoftver feltételeit, ellenőrzi ezek meglétét, javaslatot tesz az új eszközök beszerzésére,
segít a megfelelő szakemberek - oktatók, tanárok, oktatástechnikusok, rendszergazdák - kiválogatásában,
óralátogatásokat végez, ezzel ellenőrzi, segíti a megfelelő színvonalú szakmai oktatást,
gondozza a már meglévő és oktatott számítástechnikai szakmákat a színvonal folyamatos javítása érdekében,
irányítja és ellenőrzi a tanárok munkaközösségeinek munkáját, a számítástechnikai laboratórium munkatársaival együtt ellenőrzi a számítógéptermek gépi eszközeinek nyilvántartását, karbantartását, selejtezését, leltározását, szállítását, adminisztrációját,
felderíti az esetleges károkat, az igazgató megbízásából kivizsgálja azokat,
kialakítja a megfelelő géptermi rendet,
javaslatot tesz az érettségi és a szakmai képesítő vizsgák szervezésére, lebonyolítására,
javaslatot tesz a szakmai tanárok továbbképzésére.
segíti és ellenőrzi a tanulók fegyelmezési, esetleges fegyelmi ügyeinek lefolytatását.
Ezeken túl:
elkészíti a tantárgyfelosztást a munkaközösség-vezetők javaslatainak figyelembe vételével, irányítja az iskola órarendjének összeállítását, elvégzi annak esetleges módosításait, kialakítja a tanárok ügyeleti-helyettesítési rendjét, naponta gondoskodik a helyettesek beosztásáról,
az iskolafenntartó és a KSH felé elkészíti a szükséges statisztikai jelentéseket,
munkájáért illetménypótlék és órakedvezmény illeti meg.
c) A gazdasági vezető:
A gazdasági vezető feladatai különösen:
közvetlenül irányítja és ellenőrzi az iskola ügyeit, a gazdasági-, és a kisegítő személyzet munkáját,
intézkedik a gazdasági tevékenységekkel kapcsolatos feladatok ellátásában (gazdálkodási, munkaügyi, számviteli, bérgazdálkodási, leltározási, selejtezési munkák), és ellenőrzi azokat,
összeállítja az intézmény költségvetését és beszámoló jelentéseit, gazdasági elemzéseket készít,
ellenőrzi a normatív pénzeszközök (pedagógus szakkönyv-vásárlás, továbbképzés, tankönyv-támogatás) felhasználását, elszámolást készít ezekről,
bonyolítja a pályázatokon nyert és a szakképzési hozzájárulásból származó pénzeszközök felhasználását, az elszámolási határidők és előírások betartását,
figyelemmel kíséri az iskola épületének és berendezési tárgyainak műszaki állapotát, elvégezteti a szükséges felújítási és karbantartási munkákat, egyezteti azokat a kivitelezőkkel,
intézi az iskola helyiségeinek bérbeadását, a bérlőkkel szerződést köt.
Feladatait az igazgató közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el. Munkájáért illetménypótlék illeti meg.
d) Az iskolatitkár feladatai:
e) A gyakorlati oktatásvezető:
Iskolánkban a gyakorlati oktatásvezető feladatai:
a számítástechnikai elméleti képzés gyakorlati alátámasztása,
javaslatot tesz a szakmai oktatás hardver és szoftver feltételeire, ellenőrzi ezek meglétét, javaslatot tesz az új eszközök beszerzésekor,
óralátogatásokat végez, ezzel is ellenőrzi a gyakorlati oktatást,
elkészíti, és felügyeli a Szociális gondozó és ápoló képzés gyakorlati beosztását és lebonyolítását,
a számítástechnikai laboratórium munkatársaival együtt ellenőrzi a számítógéptermek gépi eszközeinek az oktatásra való felkészítését,
együttműködik a géptermi rend kialakításában,
ellenőrzi a tanulók nyári szakmai gyakorlatának törvényességi kereteit,
Munkájáért illetménypótlék és órakedvezmény illeti meg.
A vezetők közötti feladatmegosztás
Kötelezettségvállalási jogkörrel az iskola igazgatója (és helyettese) rendelkeznek. A gazdasági vezető vagy az általa kijelölt személy ellenjegyzése nélkül a költségvetési szervet terhelő gazdasági kihatású kötelezettség nem vállalható, követelés nem írható elő, és ilyen intézkedés nem tehető.
Utalványozás csak jogszabályi kereteken belül - számla vagy az azt helyettesítő bizonylat - alapján történhet. Az utalványozás jogát az igazgató távolléte esetén a gazdasági vezető, kettejük egyidejű távolléte esetén az igazgatóhelyettes gyakorolja.
Az utalványozást a gazdasági vezetőnek minden esetben ellenjegyeznie kell. Az ellenjegyzés a kötelezettségvállalás fedezeti feltételeinek meglétét igazolja, amely a fel nem használt és le nem kötött kiadási előirányzat határáig terjedhet. Az ellenjegyzés nélkül vállalt kötelezettség érvénytelen.
f) A munkaközösség vezetője:
A munkaközösség-vezetők:
Jelenleg a pedagógusok létszáma alapján iskolánkban osztályfőnöki munkaközösség működik. Amennyiben a tanári létszám egy-egy szakterületen eléri a három főt, további munkaközösségek megalakítására kerülhet sor. (gazdasági tantárgyak munkaközössége, idegen nyelvi munkaközösség) A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján - a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban - a munkaközösség-vezető feladata:
javítják, koordinálják az iskolában folyó oktató-nevelő munka színvonalát, minőségét,
fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat,
végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését,
kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét,
összeállítják az iskola részére a szakmai képesítő vizsgák gyakorlati tételsorait,
javaslatot tesznek az iskola költségvetésében rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására,
segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget.
összeállítják az iskola pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját és saját ellenőrzési tervüket,
irányítják a munkaközösségük tevékenységét, felelősek az adott munkaközösség szakmai munkájáért, a szaktárgyi oktatásért,
módszertani és szaktárgyi értekezleteket tartanak,
elbírálják, és jóváhagyásra javasolják a munkaközösség tagjainak helyi tanmeneteit, felügyelik a tanmenet szerinti előrehaladást és a követelmények betartását,
javaslatot tesznek a tantárgyfelosztásra, szakmai továbbképzésekre,
ellenőrzik munkaközösségük tagjainak szakmai munkáját, munkafegyelmét, intézkedést kezdeményeznek az igazgató felé,
állásfoglalásaikkal képviselik munkaközösségüket az iskolavezetőségben és az iskolán kívül,
összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készítenek munkaközösségük tevékenységéről a nevelőtestület, igény szerint az iskolavezetőség részére,
a munkaközösség-vezető állásfoglalása, javaslata, vélemény-nyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközössége tagjait,
javaslatot tesznek az iskolavezetőség felé a tankönyvek kiválasztásáról, beszerzéséről, az új szakkönyvek beszerzésére,
javaslatot tesznek a funkcionális taneszközök és egyéb oktatást segítő eszközök beszerzésére,
javaslatot tesznek a minőségi bérpótlék elosztása tekintetében,
segítséget nyújtanak a tanár-továbbképzési program minden része elkészítéséhez,
munkájáért illetménypótlék és órakedvezmény illeti meg.
f) Az osztályfőnök:
Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség-vezető javaslatát is figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az osztályában tanító pedagógusok osztályi értekezletének összehívására.
Az osztályfőnök feladat- és hatásköre:
alaposan ismernie kell tanítványait,
az iskola pedagógiai elvei szerint neveli a rábízott tanulókat,
figyelembe veszi a személyiség fejlődésének tényezőit,
együttműködik az ODB-vel, ellenőrzi annak működését, segíti a tanulóközösség kialakulását,
koordinálja és segíti az osztályában tanító pedagógusok munkáját, és látogatja óráikat,
figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét,
figyelemmel kíséri az osztály fegyelmi helyzetét, a tanulók igazolt és igazolatlan mulasztását,
osztálya hátrányos helyzetű tanulóit segíti problémáik megoldásában, kapcsolatot tart az iskolaorvossal, a pszichológiai tanácsadókkal,
minősíti a nem nagykorú tanulók magatartását, szorgalmát, javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti,
szülői értekezletet, illetve a nagykorú tanulók esetén a szülők számára tájékoztató nyílt napot tart,
szükség esetén családot látogat, az ellenőrző könyv útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket gyermekük magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről,
ellátja az osztályával kapcsolatos statisztikai és ügyviteli feladatokat, igazolja tanulói hiányzását,
segíti a pályaválasztást és tanulói továbbtanulását,
tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében,
az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazása, segélyezése, büntetése ügyében,
részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival, észrevételeivel a kijelölt feladatok elvégzésével segíti a közösség tevékenységének eredményessé tételét,
nevelő-oktató munkájához tanmenetet készít,
munkájáért illetménypótlék és órakedvezmény illeti meg.
h) A diákmozgalmat segítő tanár:
A diákmozgalmat segítő tanár összefogja a nappali tagozatos diákság osztályainak és az általuk választott ODB-k munkáját.
Segíti őket a szervezeti és működési szabályzatuk elkészítésében, az éves programjuk összeállításában, azok szervezésében, lebonyolításában. Ezen kívül:
ellenőrzi, hogy a házirend megfelel-e az iskolai követelményeknek, megfelelően képviseli-e a tanulók jogait,
ellenőrzi, hogy a diákok tanítási órán kívüli szabadidős programjai, rendezvényei össz-hangban vannak-e az iskola elvárásaival,
ellenőrzi, hogy a diákönkormányzat kellő figyelmet szentel-e az iskola már meglévő hagyományainak ápolására, vagy ezekkel összhangban az újak kialakítására,
munkájáért illetménypótlék és órakedvezmény illeti meg.
2.5. A létesítmények és a helyiségek használati rendje
a) Az iskola épületét címtáblával kell ellátni. Az épületet nemzeti ünnepeinken fel kell lobogózni.
Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős:
a közösségi tulajdon védelméért, állagának megóvásáért,
az iskola rendjének, tisztaságának megóvásáért,
az energia takarékos felhasználásáért,
a géptermek és az osztálytermek berendezési tárgyaiért,
a tűz- és balesetvédelmi, az iskolai védő, óvó előírásainak betartásáért, a bombariadó esetén követendők betartásáért.
b) A tanulók az iskola létesítményeit csak tanári felügyelet mellett használhatják. A tantermeket a tanítás befejezése után tanári engedéllyel használhatják. A géptermekben csak tanári felügyelet mellett tartózkodhatnak. A géptermek, a tantermek használati rendjét részletesen az iskolai házirend tartalmazza.
c) Az iskola tulajdonát képező berendezéseket, felszereléseket, eszközöket az iskola dolgozói csak igazgatói engedéllyel és szállítólevéllel vihetik el.
d) Vagyonvédelmi okok miatt az üres tantermeket, a géptermeket (a fogadó órákon kívüli időben) zárni kell.
2.5.1. Az iskolai könyvtár használati rendje
Iskolánk szerződést kötött a Hatvan Városi Könyvtárral. Diákjaink a Városi Könyvtár kölcsönzési rendjét betartva vehetik igénybe szolgáltatásait.
2.5.2. Az intézményi védő, óvó előírások
A munkavédelmi oktatás célja az emberek testi épségének, egészségének megóvása, a veszélyforrások kiküszöbölése, a balesetek elhárítása, s ha mégis bekövetkeznék a baleset, a következmények lehetőség szerint történő csökkentése.
A baleset fogalma: külső hatásra létrejövő, váratlan egészségkárosodás vagy halál.
A megelőzés lehetőségei:
az általános balesetelhárítási óvórendszabályok betartása,
fegyelmezett, körültekintő viselkedés,
mások figyelmeztetése a balesetveszélyt okozó magatartás esetén.
Az utcai közlekedés során tartsuk be a gyalogos ill. a járművek közlekedésének szabályait.
A balesetek megelőzése a tantermekben
Folyamatosan gondoskodjunk valamennyi berendezési tárgy épségéről. A sérült, hibás és ez által balesetveszélyes bútordarabokat, nyílászárókat és elektromos berendezéseket haladéktalanul meg kell javítani, de ez sohasem a tanulók dolga. Őket csak jelentési kötelezettség terheli. Ez a mindenkori hetes, az osztálytitkár vagy bármely tanuló feladata. Ezekről az osztályfőnököt, ill. az iskolatitkárt azonnal értesíteni kell! Szünetekben a tantermeket szellőztetni kell, de a nyitott ablakokat, ill. ajtókat biztosítani kell, hogy ne csapódhassanak be. (bukóra kell állítani) A tanulóknak az ablakba kiülni, kiállni, kihajolni, az ablakon ki- és bemászni tilos!
A székeken hintázni tilos!
Kést, szúró- és vágóeszközt, fegyvert, vagy annak látszó tárgyat az iskolába behozni tilos!
A táskákat úgy helyezzük el, hogy azok a padlón ne okozzanak közlekedési akadályt, botlásveszélyt!
A tantermek és folyosók villamos berendezéseit (kapcsolókat, világítótesteket, dugaszoló aljzatokat stb.) szétszedni tilos! Ezek hibáiról azonnal értesíteni kell az osztályfőnököt vagy az iskolatitkárt! Sérült vezetékű elektromos hosszabbító kábelt ne használjunk!
A szakmai előadótermekben, számítógéptermekben a tanulók csak tanári felügyelet mellett tartózkodhatnak! A termek használatával kapcsolatos külön tudnivalókat a szaktanárok közlik a tanulókkal.
Tanítási idő alatt a nem nagykorú tanulók az iskola területét csak tanári engedéllyel hagyhatják el!
Váratlan rosszullét vagy esetleges baleset esetén az iskolatitkár rendelkezik. Kötszer a titkárságon igényelhető. A mentőszolgálat értesítése is az iskolaorvos, ill. az iskolatitkár dolga.
Magatartás baleset esetén
Ha baleset történt, a sérült mentését azonnal meg kell kezdeni. Ez úgy történjék, hogy a segélynyújtó testi épségét ne veszélyeztesse. A sérülés jellegétől függően a sérültet nyugalomba kell helyezni, szükséges ellátását biztosítani, s ha az állapota úgy kívánja, a mentőket is értesíteni kell telefonon. Ez az iskolaorvos, ill. az iskolatitkár feladata.
Az osztályfőnököt és az iskola igazgatóját minden balesetről azonnal tájékoztatni kell. Ha a szülők telefonon elérhetők, őket is értesíteni kell.
2.5.3. A tanuló- és gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége
A tanuló- és gyermekbaleseteket az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani.
A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat.
Ezekről a balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy-egy példányát a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig meg kell küldeni a fenntartónak, valamint át kell adni a tanulónak, gyermek és kiskorú esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézmény őrzi meg.
Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni.
A súlyos balesetet a nevelési-oktatási intézménynek - telefonon, telexen, telefaxon vagy személyesen - azonnal be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.
Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amely
a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette),
valamely érzékszerv (érzékelő-képesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását,
orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást,
súlyos csonkulást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek),
a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott.
A nevelési-oktatási intézménynek lehetővé kell tenni a szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat képviselője részvételét a tanuló- és gyermekbaleset kivizsgálásában.
Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a hasonló esetek megelőzésére.
2.5.4. A bombariadó esetén szükséges teendők
Ha a riasztás a Tűzoltóság, ill. a Rendőrség központi számára érkezik, a fenti szervek utasítására történik meg az iskola kiürítése. A tűzszerészeket a Rendőrség értesíti.
A tanulók számára a szaggatott csengetés, áramszünet esetén az iskolai kolomp megszólaltatása jelenti a riasztást. Ilyen esetben a tanulók kabátjukkal, táskájukkal együtt hagyják el az iskola épületét a szaktanár vezetésével.
Amennyiben belátható időn belül (1-1,5 óra) az iskola átvizsgálása megtörténhet, a tanulók visszajönnek, s a tanítás folytatódik azzal az órával, amelyet a riasztás megszakított.
Amennyiben a tanítás folytatásának aznap már nincs értelme, mert a riasztás a 6. óra után történt, a tanulók hazamennek, s a kieső tanítási órák pótlásáról az iskolavezetőség később intézkedik.
Ha a riasztás az iskola valamelyik telefonvonalán keresztül történik, az erről értesülő személy azonnal értesíti az iskolavezetőség bármely tagját, aki azonnal gondoskodik az iskola kiürítéséről, és értesíti a kerületi Rendőrkapitányságot. A tűzszerészeket a Rendőrség hívja ki.
2.5.5. Tűzriadó-terv
A tűzriadót szaggatott csengetés és az iskolai kolomp megszólaltatása jelzi.
A tanulók kabátjukkal, táskájukkal együtt a tanár vezetésével fegyelmezetten, gyors léptekkel, de nem futva hagyják el az iskola épületét.
A tűzriadó lefújása után a tanulók zárt rendben térnek vissza az iskola épületébe.
Tanévenként egy alkalommal próbariadót kell tartani.
2.5.6. Az iskola helyiségeinek bérbeadási rendje
A helyiségek, a berendezések bérbeadásáról az igazgató dönt. A helyiségek, berendezési tárgyak bérbeadása az iskolai alaptevékenységeket nem korlátozhatja, így erre szorgalmi időben csak a tanítási órák és a tanórai foglalkozások utáni időben kerülhet sor.
2.6. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás, a szülői közösség
A vezetők:
az igazgató, (az igazgatóhelyettes),
gazdasági vezető,
a gyakorlati oktatásvezető,
a munkaközösség-vezető,
a diákmozgalmat segítő tanár.
A szervezeti egységek:
az alkalmazotti közösség (a nevelőtestület tagjaiból és az iskolával közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból áll),
a nevelőtestület,
a szülői közösség,
az osztályközösségek,
a diákönkormányzat,
A belső kapcsolattartás rendje:
Az iskola különböző közösségeinek tevékenységét a megbízott vezetők, a választott közösségi képviselők segítségével az igazgató fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái a különböző értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, iskolagyűlések, nyílt napok, tanácskozások, fogadóórák.
a) A szülői értekezletek, a szülői közösség véleményének megkérése:
Az iskola a tanév során a szülők részére:
szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített, az általános munkaidőn túli időpontokban (szülői értekezletek, fogadóórák),
rendszeres tájékoztatást ad a tanulók ellenőrző könyvén keresztül,
szükség esetén telefonon, ajánlott levélben vagy tértivevényes levélben keresi meg a szülőt az osztályfőnök vagy az igazgató.
A szülői értekezletet az osztályok szülői közössége számára az osztályfőnök tartja. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást.. Az új osztályközösségek szeptemberi szülői értekezletén az osztályfőnök bemutatja az osztályban tanító tanárokat. Rendkívüli szülői értekezletet az igazgató, az osztályfőnök és a szülők közössége hívhat össze.
Rendszeres írásbeli tájékoztatás:
Valamennyi szaktanár köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet az osztályozó naplóba beírni.
A szülői közösség megbeszélései:
Egy osztály, egy évfolyam, ill. valamennyi osztály szülői szervezete saját, ill. az osztályfőnök vagy az igazgató kezdeményezésére értekezletet hívhat össze a tanulóközösség kisebb-nagyobb körét érintő ügyek megbeszélésére a tanév során.
E gyűléseken, megbeszéléseken az érintett osztályfőnökök, esetleg szaktanárok, ill. az igazgató (vagy helyettese) vesznek részt.
A szülői közösség véleményét az iskola kikéri az alábbi esetekben:
az iskola pedagógiai programjának elfogadásakor,
az iskola minőségirányítási programja készítése folyamán,
minden olyan rendkívüli esetben, mely az iskola éves munkaprogramjának módosítását teszi szükségessé.
A szülői közösség egyetértési jogot gyakorol:
Az iskola pedagógiai programja elfogadásakor,
Az iskolai SZMSZ elfogadásakor,
Az iskolai házirend elfogadásakor,
Az iskola minőségirányítási programja (IMIP) elfogadásakor,
b) A nevelőtestület értekezletei
Rendszeres értekezletek:
tanévnyitó és tanévzáró értekezlet
félévi és év végi osztályozó értekezlet
nevelési értekezlet
munkaközösségi értekezlet
Rendkívüli nevelési értekezlet hívható össze az iskola lényeges problémáinak megoldására, ha a nevelőtestület tagjainak 30%-a, vagy az iskola vezetősége szükségesnek tartja. A nevelőtestületi értekezletekről emlékeztető, szükséges esetekben jegyzőkönyv készül.
c) Osztályértekezlet:
A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának, neveltségi szintjének elemzését, értékelését osztályértekezlet formájában is végezheti. Az ilyen értekezleten az osztályban tanító tanárok és az iskolavezetőség min. egy tagja vesz részt kötelezően. Az osztályértekezlet időpontját az osztályfőnök tűzi ki. Ilyen értekezlet a tanév folyamán bármikor tartható az osztály aktuális problémája megoldása céljából.
d) Munkaközösségi értekezlet:
A munkaközösségek egy tanítási év során min. két alkalommal tartanak munkaközösségi értekezletet, amelyen megbeszélik a tanév feladatait, a feladatok megosztását és ütemezését, végül értékelik a tanév eredményeit. Értekezleteikre meghívják az igazgatót.
e) Alkalmazotti értekezlet:
Az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdések megtárgyalása érdekében vagy igazgató-választás esetén hívható össze.
f) Vezetőségi értekezlet:
Az iskola vezetősége min. heti egy alkalommal megbeszélést tart. Ezek témái az aktuális feladatok.
g) A diákönkormányzat gyűlései:
A DÖK az Iskolai Diákbizottság és a diákmozgalmat segítő tanár vezetésével, szükség szerint megbeszélést tart. Ezek nyílt ülések, tehát nemcsak a választott tisztségviselők vehetnek részt rajta. E gyűlésekre meghívható az igazgató (vagy helyettese), illetve szaktanárok is.
Az IDB évi egy alkalommal Diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. E közgyűlésen részt vesz az iskola igazgatója.
h) Diákköri, sportköri gyűlések, megbeszélések:
Az önszerveződő diákkör a tanév elején alakuló értekezletet, a tanév folyamán pedig megbeszéléseket, gyűléseket tarthat igény szerint. A diákcsoporton kívül ezeken részt vesznek az érintett pedagógusok, ill. az igazgató (vagy helyettese), esetenként külső meghívott előadók.
2.7. A helyettesítés rendje
Szorgalmi időben az intézményvezetőt akadályoztatása esetén - külön megbízás nélkül – az igazgatóhelyettes helyettesíti.
Amennyiben az igazgató és helyettese egy időben vannak távol, a szakmai helyettes veszi át az intézmény igazgatását.
A nyári szünidőben a szabadság ideje alatt - ügyeleti beosztás szerint - a gazdasági vezető veszi át az intézmény igazgatását.
Az igazgató és helyettesei a nyári szabadságuk alatt megadják tartózkodásuk címét, telefonszámukat a gazdasági irodának az elérhetőségük érdekében, amennyiben Magyarországon tartózkodnak.
Ha az igazgató és valamennyi helyettese egyszerre és egy időben lenne távol az iskolából, az iskolatitkár veheti át a döntés jogát a tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő esetekben. (Pl. bomba-, illetve tűzriadó, tanulói baleset esetén szükséges intézkedés.)
2.8. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája
A vezető és a pedagógusok, valamint a szülői szervezet közötti kapcsolattartás formái:
Személyes részvétel
a nyílt napokon,
a beiratkozáskor,
az osztályok rendes és rendkívüli szülői értekezletekén,
a szülői szervezet megbeszélésein, értekezletein,
az iskolai ünnepélyeken és rendezvényeken.
Esetenkénti
a tanuló, szülője vagy a vezetők kérésére személyes találkozások és megbeszélések,
a szülő telefonon keresztül történő megkeresése,
a szülő megkeresése ajánlott, ill. tértivevényes levél útján.
2.9. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása és a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések
A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre bizottságot, bizottságokat hozhat létre. A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre, ill. annak vezetőire.
Az átruházott feladatkörök iskolánkban:
a) A nevelőtestület szakmai munkaközösségeket hoz létre az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani, nevelő-oktató munkája tervezéséhez, szervezéséhez, irányításához és ellenőrzéséhez a törvényi előírások szerint. A szakmai munkaközösségek kétévenként vezetőt választanak maguk közül, aki felelős lesz a munkaközösség munkájáért. Feladataikat munkaköri leírásuk tartalmazza. A munkaközösségi értekezleteken és a nevelőtestületi értekezleteken kötelesek beszámolni a végzett munkájukról a testület és az igazgató felé.
b) A tanár-továbbképzési program és alprogramjai összeállítása a munkaközösség-vezetőkre.
A munkaközösség-vezető tesz javaslatot az iskolavezetőség felé a továbbképzés formáját illetően és a továbbképzésre kijelölt személy, személyek kérdésében.
Javaslatot tesz a helyettesítés rendjére vonatkozóan is.
A munkaközösség értekezletén beszámol tagjainak a javaslatairól.
c) A tankönyvek és a használatos segédkönyvek kérdésében a munkaközösség-vezető tesz javaslatot az igazgatónak az iskolai tankönyvrendelés összeállítására az első félév végéig. Javaslatait előre egyezteti a munkaközösség tagjaival.
d) A nevelőtestület az esetleges fegyelmi eljárások alkalmával fegyelmi bizottságot hoz létre. A fegyelmi eljárás eredményéről a fegyelmi bizottság nevelőtestületi értekezleten számol be a testületnek.
e) A nevelőtestület előkészítő bizottságot hoz létre az oktatási intézmény vezetőjének megbízásával kapcsolatban. Az előkészítő bizottság egy elnökből és két tagból áll. Az alkalmazotti közösség értekezletén a nevelőtestület jogosult véleményét az alkalmazotti értekezlet előtt ismertetni.
2.10. A külső kapcsolatok rendszere és módja
A kapcsolatok formáját és módját a fenntartó, a főhatóságok és a felügyeleti szervek, ill. a törvények által létrehozott szakmai irányító szervezetek vonatkozásában a törvények és jogszabályok határozzák meg.
Az intézmény kapcsolatot tart:
a fenntartóval,
az Oktatási és Kulturális Minisztériummal (OKM)
a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal (SzMM)
az Heves Megyei Pedagógiai Intézettel, annak szakértőivel és szaktanácsadóival,
az Oktatási Hivatallal (OH),
a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával (HKIK),
az Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézettel (NSZFI), annak szakértőivel és szaktanácsadóival,
az iskolát szakképzési hozzájárulással támogató vállalatokkal,
a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátását biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás.
Ezek részletesen:
A fenntartóval való kapcsolattartás elsősorban az igazgató és a gazdasági vezető feladata. A kapcsolattartás személyesen, telefonbeszélgetés és levelezés útján történik.
Az OKM-mel való kapcsolattartás az igazgató és az iskolatitkár feladata.
Az OH-val és a HKIK-val a vizsgaszervezés érdekében tart fenn kapcsolatot az igazgató.
Az HPI-vel és az NSZFI-vel az igazgató, helyettesei, ill. a munkaközösségek vezetői tartják a kapcsolatokat. Ezek témái: szaktanácsadás kérése, felmérő feladatlapok kérése, azok kiértékeltetése. A két szakintézmény továbbképzésein a szaktanárok a munkaközösség-vezetővel egyeztetve részt vesznek.
Az iskolát szakképzési hozzájárulással támogató vállalatokkal az iskola megállapodási szerződést köt, s az abban foglaltakat magára nézve kötelezőnek tartja. Az iskola vállalja, hogy a támogató vállalat dolgozóinak képzésében az iskola profiljának megfelelően részt vesz, helyiségeit, eszközeit elsősorban nekik adja bérbe.
2.11. A gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátását biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás
A gyermekjóléti szolgáltatókkal való kapcsolattartás az iskolatitkár feladata iskolánkban. Ő koordinálja az ilyen típusú feladatokat az osztályfőnökök, az iskola és a gyermekjóléti szolgáltatók között a rászoruló tanulók érdekében. Munkáját az igazgató irányítja.
Tüdőszűrésüket a lakóhelyük szerint illetékes állomások végzik.
2.12. A gyermek- és az ifjúságvédelmi munka
(Részletesebb bemutatását lásd az iskola Pedagógiai programjában.)
Az iskola a pedagógiai tevékenységéhez szorosan kapcsolódva gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat lát el, mely a gyermekek sajátos érdekképviselete is egyben.
Céljai:
minden gyermek számára biztosítsa a fejlődéséhez szükséges feltételeket,
adjon lehetőséget a képességeik, tehetségük kibontakoztatásához,
adjon lehetőséget esetleges hátrányaik leküzdéséhez, amelyek születésüknél, családi, vagyoni helyzetüknél vagy bármilyen más oknál fogva fennállnak.
Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenysége ezen kívül magában foglalja a családdal, a szülőkkel való kapcsolattartás rendszerét.
A gyermek- és az ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységért iskolán belül elsősorban az intézmény vezetője felel.
A pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi feladatai:
közre kell működniük a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában,
a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában és megszüntetésében,
biztosítaniuk kell a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő tanulók felzárkóztatását,
észre kell venniük azt, ha a tanuló eredményei látszólag indokolatlanul romlanak,
fel kell figyelniük a családban jelentkező gondokra, problémákra (anyagi helyzet romlása, családi élet megromlása),
jelezniük kell az észlelt problémákat az igazgatónak, iskolai szinten nem megoldható problémák esetén a Gyermekjóléti Szolgálatot kell értesíteni.
2.13. Az iskolai ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolása
A hagyományok ápolásának tartalmi vonatkozásai:
a) Az iskola hagyományainak kialakítása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint a felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg.
b) Az iskola hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei:
nemzeti ünnepek alkalmával rendezett ünnepi osztályfőnöki órák és iskolai ünnepélyek, valamint a velük kapcsolatos dekorációs versenyek, fotópályázatok,
sportnap,
karácsonyi ünnepség,
Batthyány-nap,
tanévnyitó- és záró ünnepségek.
c) A hagyományok ápolásának külsőségei:
A nemzeti és az iskolazászló és a tanulók kötelező ünnepi viselete.
2.14. A tanulók távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések
A tanuló köteles minden mulasztását igazolni. Minden hiányzást - azt is, amelyet az orvos igazolt - be kell vezetni az ellenőrző könyv megfelelő rovatába, és nem nagykorú tanuló esetén a szülővel is alá kell íratni. A hiányzást a tanulónak igazolnia az iskolába jövetele első napján, legkésőbb öt napon belül kell. Ha a tanuló előre ismert okból távol marad, a szülő előzetesen jelezze azt az osztályfőnöknek, 2 napon túli távolmaradás esetén az igazgatótól kérjen erre engedélyt.
A hiányzások elbírálása:
Hiányzik az, aki nincs jelen az órán.
Ha a távolmaradást nem igazolja a szülő vagy a nagykorú tanuló, az igazolatlannak minősül.
A szülő illetve a nagykorú tanuló legfeljebb három tanítási napot igazolhat. Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor, ill. ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a 10 órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. Ha a tanuló egy tanítási évben 10 óránál igazolatlanul többet mulaszt, az iskola igazgatója értesíti a gyermek lakóhelye szerint illetékes jegyzőt. Az iskola által alkalmazott fegyelmező intézkedések igazolatlan mulasztások esetén:
1 igazolatlan óra osztályfőnöki figyelmeztetés,
10 igazolatlan óra osztályfőnöki intő (írásbeli) és írásbeli értesítés kiküldése
20 igazolatlan óra igazgatói intő és írásbeli értesítés kiküldése
30 igazolatlan órát meghaladó igazolatlan hiányzás nem tanköteles tanuló kizárását vonja maga után.
A tanóráról való késés:
A késés időtartamát a szaktanár a tanuló neve mellé beírja a haladási naplóba. Ennek igazolt vagy igazolatlan voltáról az osztályfőnök dönt. Negyvenöt percnyi igazolatlan késés minősül egy igazolatlan órának.
Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen
a) a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszban az elméleti tanítási órák 30%-át,
b) egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át meghaladja, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.
Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja.
Ha a tanuló országos szakmai tanulmányi verseny első fordulóján indul, a délelőtti tanítás alól felmentést kap, hogy pihenten vehessen részt a versenyen. A további forduló, ill. döntő napja előtt egy, legfeljebb két napos mulasztása igazoltnak minősül, ha erre a szaktanár és az osztályfőnök együttesen engedélyt ad. Az osztályfőnök 0 órás mulasztásként jegyzi be a haladási naplóba.
2.15. A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések
A tanulónak szociális rászorultsága esetén joga van az ingyenes tankönyvellátáshoz. Normatív kedvezmény iránti igényét a 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet 5. számú melléklete szerinti igénylőlapon nyújthatja be november 15-ig.
A normatív kedvezményre nem jogosult tanulók is részesülhetnek szociális támogatásban az iskola költségvetése adta keretek között. Ilyen igényüket a tanulók az osztályfőnök felé jelezzék írásos formában, melyet az osztályfőnökök véleményezés után adnak át az igazgatónak, aki 8 napon belül dönt a benyújtott kérvények rangsorolásáról, elbírálásáról. Az elbírálás szempontjai: a tanuló rászorultságának mértéke, a tanuló tanulmányi eredménye milyensége a képességeihez mérten, az osztály- és az iskolaközösséghez való viszonya.
A nappali tagozatos tanulók tandíjat, illetve alapítványi hozzájárulás fizethetnek. Ennek összegéről minden évben az iskola vezetés dönt a fenntartó jóváhagyásával. A tandíj és az alapítványi hozzájárulás összegét havi részletekben minden hónap 15-ig fizetik be a tanulók.
A tanulók családjuk, ill. saját nehéz anyagi helyzetükre, valamint jó tanulmányi előmenetelükre (4,5 vagy e feletti) való hivatkozással kérhetik a díjak mérséklését vagy annak teljes elengedését. Azt ezt tartalmazó kérvényeiket a két félév első hónapjában nyújthatják be az igazgatónak, aki az osztályfőnök véleményét megkérdezve dönt a kérelem tárgyában.
A tandíj, ill. a térítési díj arányos része fizethető vissza annak a tanulónak, aki tanulmányait önhibáján kívüli okból kényszerül megszakítani az adott tanévben. A visszafizetésre vonatkozó kérvényeiket az igazgatónak nyújthatják be, aki dönt e tárgyban.
2.16. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje
Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez.
Az iskolában az alábbi tanórán kívül szervezett foglalkozási formák léteznek:
szakkörök,
diákkörök,
iskolai sportkör,
korrepetálások,
tanulmányi versenyekre való felkészítés,
kulturális rendezvények,
tanfolyamok stb.
A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató rögzíti.
Szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődési körétől függően a munkaközösség-vezetők javaslata alapján indít az iskola. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek, erről, valamint a látogatottságról a szakkör vezetője szakköri naplót vezet. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakköröket fel kell tüntetni az éves munkatervben és a tantárgyfelosztásban, a működés anyagi feltételeit az iskolai költségvetés biztosítja.
Diákköröket (önképzőköröket) a tanulók öntevékenyen hozhatnak létre, melynek meghirdetése, szervezése, működtetése a diákok által történik. A diákkörök szakmai irányítását a tanulók kérésére kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az igazgató engedélyével, a működés feltételeinek intézményi támogatásával.
A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. Korrepetálás egyénileg és csoportosan is szervezhető.
A tehetséggondozás, a tanulmányi versenyekre való felkészítés szaktanári irányító munkát tételez fel.
Kulturális rendezvényeket az iskola tanulói közösségei igényeinek megfelelően lehet tartani. Az ilyen jellegű rendezvényeket az igazgató engedélyezheti, és az engedélyezett összejöveteleken a tanár-felügyeletet biztosítja.
Az iskola tanulói részére a szorgalmi időn kívül táborok szervezhetők. A táborok önköltségesek, de az e célra nyert pályázati összegek csökkentik a tanulók költségeit, ill. az iskola költségvetéséből is támogathatók.
2.17. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás rendje, formái
A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hoznak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá.
A tanulóközösségek osztályonként 2 fős osztálydiákbizottságot választanak.
Az iskolai diákönkormányzat (IDB) élén a működés rendjében meghatározottak szerint választott vezetőség áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt az IDB tagjai képviselik. Az IDB működését a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze.
Az IDB és az iskola vezetői szükség szerint, de minimum évi 2 alkalommal tájékoztatják egymást a kölcsönösen érdeklődésre számot tartó kérdésekben. (Az igazgató vagy helyettese részt vehet az IDB gyűlésein.) A vezetőség távolléte esetén a diákmozgalmat segítő tanár írásban vagy szóban beszámol az IDB gyűlésein elhangzottakról, közvetíti a diákság elképzeléseit, egyezteti azokat a vezetőséggel.
Az iskolavezetés az iskola költségvetéséből támogatja az osztály-, ill. az iskolai diákbizottság működését. Ezt a DÖK és a munkájukat segítő pedagógus által javasolt célokra használhatják fel, pl. iskolai rendezvények költségeinek részbeni fedezésére, a kiemelkedő közösségi és tanulmányi munkát végző tanulók évközi és tanév végi jutalmazására, a tanulók nyári iskolai táborozásának költségei részbeni fedezésére. Az átengedett pénzeszközök felhasználásáról a DÖK a számviteli szabályoknak megfelelően köteles elszámolni. Könyvelésüket az igazgató (vagy helyettese) tanévenként ellenőrzi.
A pályázatokon elnyert pénzeszközök felhasználása az ott megjelölt célokkal összhangban történik a DÖK és az igazgató egyeztetése alapján.
A vezetés biztosítja az iskola helyiségeinek, berendezéseinek használatát betartva azt az elvet, hogy tanulók tanári engedély vagy felügyelet nélkül nem tartózkodhatnak az iskola helyiségeiben. Az átengedett berendezési tárgyakért, azok szakszerű használatáért az átvevő diákokat anyagi felelősség is terheli. (Pl. hangosító berendezés, iskola-rádió, videofelvevő stb.)
A diákközgyűlés az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fóruma, amelyen a tanulóközösségek választott küldöttjei és az iskolavezetőség vesz részt. A diákközgyűlés nyilvános. Összehívását az igazgató, ill. az IDB vezetője kezdeményezheti.
2. 18. A mindennapi testedzés formái
A mindennapi testedzést iskolánkban a kötelező testnevelési órák biztosítják. A testnevelési órák bérelt tornateremben, az iskolaudvaron és a városi uszodában folynak. Az iskola helyiségeit a tanulók – a benntartózkodási rendjüknek megfelelő időben – használhatják.
Az iskola igény szerint ingyenes úszási lehetőséget biztosít kéthetente minden diákja számára.
2. 19. A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei
A tanulónak szociális rászorultsága esetén joga van az ingyenes tankönyvellátáshoz. Normatív kedvezmény iránti igényét a 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet 5. számú melléklete szerinti igénylőlapon nyújthatja be november 15-ig.
A normatív kedvezményre nem jogosult tanulók is részesülhetnek szociális támogatásban az iskola költségvetése adta keretek között. Ilyen igényüket a tanulók az osztályfőnök felé jelezzék írásos formában, melyet az osztályfőnökök véleményezés után adnak át az igazgatónak, aki 8 napon belül dönt a benyújtott kérvények rangsorolásáról, elbírálásáról. Az elbírálás szempontjai: a tanuló rászorultságának mértéke, a tanuló tanulmányi eredménye milyensége a képességeihez mérten, az osztály- és az iskolaközösséghez való viszonya.
A nappali tagozatos tanulók tandíjat, illetve alapítványi hozzájárulás fizethetnek. Ennek összegéről minden évben az iskola vezetés dönt a fenntartó jóváhagyásával. A tandíj és az alapítványi hozzájárulás összegét havi részletekben minden hónap 15-ig fizetik be a tanulók.
2. 20. A tanulók szervezett véleménynyilvánítása és rendszeres tájékoztatása
A tanulók valamennyi őket érintő kérdésben véleményt nyilváníthatnak.
az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzata őket is érintő rendeletei elfogadásakor és módosításakor,
az iskolai Házirend elfogadásakor és módosításakor,
az IMIP elfogadásakor,
az iskolai tanulói balesetek kivizsgálásakor,
a tanulók számára nyújtható szociális juttatások elosztási elvei meghatározásában,
az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználása tekintetében,
egy tanítás nélküli munkanap kiválasztásakor,
a tanulók jutalmazásának elvei és formái kidolgozásában,
a fegyelmező intézkedések formái és azok alkalmazása kérdésében.
A tanulónak egyénileg és a közösséget képviselve joga van - az emberi méltóság tiszteletben tartásával - véleményt nyilvánítani az őt érintő kérdésekről, elsősorban tanulmányi, ill. az iskolai közéleti ügyekben.
Ennek lehetséges formái: az osztályfőnökkel, a szaktanárokkal való beszélgetések,
a félévi és az év végi osztályozó vizsgák előtti osztályfőnöki órák, rendkívüli osztály- és diákközgyűlések. A vélemény-nyilvánítás jogának gyakorlását segítik még a következő fórumok: közvélemény-kutatás, kérdőíves felmérés, véleménygyűjtő láda. Jobbító javaslatait írásban is beadhatja a diákönkormányzat munkáját segítő tanárnak, szaktanárainak, osztályfőnökének és az iskolavezetésnek.
A tanulók egyéni és a diákközösségek közösségi véleménynyilvánításának egyéb lehetőségei:
diákönkormányzati (DÖK) megbeszélések,
Küldöttség menesztése az igazgatóhoz.
A véleményezési jog gyakorlása szempontjából a tanulók alábbi közösségei minősülnek a tanulók nagyobb közösségének:
osztályközösség (képviselői az ODB tagok az osztálytitkár vezetésével),
diákkörök (képviselőjük a diákvezető),
Amennyiben a fenti közösségeket érintő bármilyen kérdésben döntés születik, akkor a Diákönkormányzat véleményét ki kell kérni. Vélt vagy valós sérelmek esetén az iskolai Panaszkezelő rendszer szerint járhatnak el. A rendszer alapelve az, hogy minél egyszerűbben, konfliktusmentesen oldják meg a vitás kérdéseket, ugyanakkor a felmerült problémára érdemi választ kapjanak. A rendszer szintjei:
A problémát azon a szinten kell tisztázni, ahol az felmerült (diák-diák, tanár-diák stb.)
Az osztályszintű problémát az ODB titkár jelzi az osztályfőnöknek. Mind az egyéni, mind az osztályszintű problémával az osztályfőnökhöz kell fordulni. Az osztályfőnök egyeztet, közvetít a szaktanár, ill., ha szükségesnek érzi, az igazgató felé. Határidő: 8 nap.
A probléma felvetésének szintjei:
Osztály,
Évfolyam,
A felmerült problémákat írásban jelzik a közösségek. Az írásos panasz az igazgatóhoz, és az ő közvetítésén keresztül a nevelőtestülethez jut el. Az ügyben az igazgató, ill. a nevelőtestület hoz döntést. Határidő: 30 nap.
Amennyiben a fenti eljárások nem vezetnek eredményre, további jogorvoslati (eljárást megindító) lehetőségeik vannak (Kt. 83. §)
Felülbírálati és/vagy
Törvényességi kérelem benyújtása az iskola fenntartójához (válaszadási határidő: 30 nap.)
A tanulók rendszeres tájékoztatását szolgálják az osztályfőnöki órák, a tanévnyitó és tanévzáró ünnepségen elhangzó igazgatói bejelentések.
A tanév munkaprogramját és annak havi ütemezését az osztályfőnök ismerteti velük.
Az évi rendes Diákközgyűlés is a tanulók véleménynyilvánításának és tájékoztatásának fóruma.
2. 21. A tanulók jutalmazásának elvei és formái
Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, példamutató közösségi magatartást tanúsít, vagy hozzájárul az iskola jó hírnevének öregbítéséhez, az iskola dicséretben részesíti, jutalmazza.
Az iskola jutalmazhatja azt a tanulót is, aki:
országos vagy regionális közismereti vagy szakmai tanulmányi versenyen kimagasló teljesítményt nyújt,
eredményes kulturális tevékenységet folytat,
kimagasló sportteljesítményt ér el, megfelel a "Jó tanuló, jó sportoló" mozgalom előírásainak,
az iskolai közösség életében tartósan jó szervező és vezető tevékenységet végez.
A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.
Írásbeli dicséretek:
szaktanári,
osztályfőnöki,
igazgatói,
nevelőtestületi.
Az egész évben kiemelkedő teljesítményt nyújtók írásbeli dicséretét a bizonyítványba és a tanuló törzslapjára is rá kell vezetni. Ezek a tanulók a tanév végén oklevéllel, könyvvel is jutalmazhatók. A jutalmak odaítéléséről a nevelőtestület és az ODB javaslatai alapján az osztályfőnök dönt.
Az intézményi szinten is kiemelkedő teljesítményt nyújtók jutalmazása az iskolai tanulóközösség előtt történik az iskolai ünnepélyek alkalmával.
2.22. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei
A kötelességüket és a rendet enyhébb formában megszegők, az iskolai Házirend előírásait megsértők (pl. igazolatlanul mulasztók, késők, az engedély nélkül dohányzók, a géptermi rendet megszegők, a tanáraikat és társaikat sértő magatartást tanúsítók, az iskola berendezési tárgyait megrongálók, a hetesi vagy egyéb feladataikat nem teljesítők) a következő fegyelmezési intézkedésben részesíthetők:
kedvezmények, megbízások korlátozása vagy megvonása,
szaktanári figyelmeztetés szóban és írásban,
osztályfőnöki figyelmeztetés szóban és írásban,
osztályfőnöki intés írásban,
igazgatói intés írásban,
igazgatói megrovás utolsó figyelmeztetéssel (írásban).
A fegyelmező intézkedések tekintettel vannak a vétségek gyakoriságára, ismétlődésük esetén a fokozatosság elve érvényesül.
Ha a tanuló súlyos fegyelemsértést követ el, a fokozatosság elvét nem kell alkalmazni, már első alkalommal is igazgatói intésben részesíthető.
A fegyelmező intézkedést az osztálynaplóba és a tanuló szülője tájékoztatását szolgálva a tanuló ellenőrző könyvébe is be kell jegyezni.
A fegyelmet gyakran vagy súlyosan megsértő nem nagykorú tanulók szüleit be kell hívatni az iskolába!
Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás lefolytatását a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet és módosításai 5. számú melléklete szabályozza.
A fegyelmi büntetés lehet:
a) megrovás;
b) szigorú megrovás;
c) meghatározott kedvezmények, jutattások csökkentése, ill. megvonása;
d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába;
e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától;
f) kizárás az iskolából.
A fegyelmező intézkedést az osztálynaplóba, és a nem nagykorú tanuló szülője tájékoztatását szolgálva a tanuló ellenőrző könyvébe is be kell jegyezni.
Az iskola helyiségeit, berendezési tárgyait megrongáló tanulók illetve szülei anyagi kártérítési felelősséggel tartoznak az iskolának.
2.23. A tankönyvrendelés és a tankönyvellátás rendje
Az iskola tanulói részére a tankönyvek, segédkönyvek biztosítása érdekében az alábbi személyek együttműködése szükséges:
az oktatásért felelős miniszter,
az igazgató,
a nevelőtestület,
a munkaközösség-vezető,
az osztályfőnökök.
Határidők:
Az osztályfőnökök minden év szeptember 10-ig felmérik a tankönyvigényeket, összesítik azokat és az iskola központilag bonyolítja le a megrendelést.
Módszerek:
A miniszter által nyilvánosságra hozott tankönyv- és segédkönyv-jegyzék és azok ára ismeretében az igazgató megbízza a szaktanárokat, hogy válasszák ki az általuk használni kívánt tankönyveket, segédkönyveket. E lista az alábbiakat tartalmazza a kiválasztott tankönyvekről:
a tantárgy nevét,
a könyvkiadó megjelölését,
a könyv raktári számát,
a szerző nevét,
a könyv, segédkönyv címét,
az igényelt példányszámot (a felhasználó tanulói évfolyamot),
a tankönyv, segédkönyv árát.
(Angol nyelvből a tanulócsoportok tudási / haladási szintjének megfelelően az adott osztályban tanító szaktanár a munkaközösség által elfogadott irányelvek szerint jelöli ki a használandó tankönyveket és segédkönyveket.)
Az igazgató a szükséges tankönyvek és segédkönyvek jegyzékét évfolyamokra, azon belül pedig osztályokra bontva készíti el.
3. RÉSZ:
A DIÁKÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
3.1. A Diákönkormányzat létrehozása, tagjai
A Gróf Batthyány Lajos Alapítványi Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola tanulói, tanulóközösségei és diákkörei, a tanulók érdekeinek képviseletére, valamint a tanulói közös tevékenységek megszervezésére Diákönkormányzatot hozhatnak létre.
A Diákönkormányzatban minden tanévet kezdő osztály képviselteti magát egy fővel, az osztály diákbizottsági titkárával, akit a tanulók maguk közül választanak.
3.2. A Diákönkormányzat jogai, hatásköre
A Diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi lényeges kérdésre kiterjed. A Diákönkormányzat - a nevelőtestület véleményének kikérésével- dönt saját működéséről, a Diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásának módjáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai diákönkormányzati tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint a tájékoztatási rendszer szerkesztősége tanulói vezetőjének, munkatársainak megbízásáról.
A Diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, feltéve, hogy ezzel nem korlátozza az iskola tanítási időbeni működését.
A Diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben:
jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor és módosításakor;
az Iskola Minőségirányítási Programja (IMIP) elfogadásakor;
a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor;
az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor;
az iskolai házirend elfogadásakor és módosításakor;
a gyermekbalesetek kivizsgálásakor.
3.3. A Diákönkormányzat működése, döntéshozatal
A Diákönkormányzat vezetője kezdeményezi a diákközgyűlés összehívását a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint.
A Diákönkormányzat üléseit szükség szerint tartja, amelyen az ülések napirendi pontjait a tagok előzetes javaslatai figyelembe vételével maga állapítja meg.
A Diákönkormányzat ülésein az iskola tanulóit az általuk képviseleti joggal felhatalmazott osztály diákbizottsági titkár (vagy annak helyettesítésével megbízott tanuló) jogosult részt venni.
A Diákönkormányzat a hatáskörébe tartozó kérdésekben a jelen lévő osztály diákbizottsági titkárok (vagy helyetteseik) egyszerű szótöbbségével (50% +1 szavazat) hozza határozatait.
3.4. A Diákönkormányzat tisztségviselői
A Diákönkormányzat minden tanév kezdetét követő első ülésén megválasztja tisztségviselőit, akiknek a megbízatása az adott tanév végéig tart.
Tisztségviselők: diákönkormányzat vezető és helyettes.
A Diákönkormányzat munkáját, valamint a tantestület Diákönkormányzattal kapcsolatos jogait a tantestület által delegált pedagógus segíti.
3.5. A Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata
A Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatát a Diákönkormányzat fogadja el. A Diákönkormányzat működésére a Szervezeti és Működési Szabályzatban nem részletezett kérdésekben a mindenkor hatályos jogszabályok (jelenleg a többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény, a 16/1998. (IV.8.) MKM rendelettel módosított 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet) az irányadók.
4. RÉSZ:
A DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁ TÉTELE
Az iskola pedagógiai programja, az SZMSZ és a Házirend, az IMIP nyilvánosságra hozatala:
A fent megnevezett dokumentumok egy-egy példánya az iskolatitkárnál, a tanári szobában és az igazgatónál megtalálható és olvasható. A dokumentumok elektronikus formában tárolva szintén hozzáférhetőek a fenti helyeken, illetve az iskola honlapján.
Az iskola tanulói, illetve a nem nagykorú tanulók szülei az iskolába történő beiratkozáskor az iskola Házirendjét megtekinthetik, az abban foglaltakat megismerik, és tudomásul veszik. A Házirend mellékleteiről - az SZMSZ tanulókat is érintő részeiről - a tanulók minden tanév első osztályfőnöki óráján az osztályfőnökök útján tájékoztatást kapnak, s a későbbiekben az osztályfőnöküktől közvetlenül is elkérhetik azt.
5. RÉSZ:
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK, MELLÉKLETEK ÉS ZÁRADÉKOK
Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a jelzett közösségek véleményezését követően és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges.
Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák.
A mellékletekben található szabályzatok az SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, intézményi érdekek vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése szükségessé teszi.
A Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei:
Az intézmény önálló szabályzatai:
o belső ellenőrzési szabályzat
o iratkezelési szabályzat
o leltározási szabályzat
o selejtezési szabályzat
o bizonylati szabályzat
o számviteli szabályzat
o pénzkezelési szabályzat
o munkavédelmi szabályzat
o tűzvédelmi szabályzat
o utalványozási szabályzat
o eszközök és források értékelési szabályzata
o adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat
o gazdasági hivatal ügyrendje
Hatvan, 2009. augusztus 31.
Készítette:
P.H.
Deme Edina
Az iskola igazgatója
A nevelőtestület véleményezte és elfogadta:
Hatvan, 2009. augusztus 31.
A szülői közösség véleményezte és egyetértését adta:
Hatvan, 2009. augusztus 31.
A diákönkormányzat véleményezte és egyetértését adta:
Hatvan, 2009. augusztus 31.
Az SZMSZ-ben foglaltakat a fenntartó Tudáscentrum a Társadalmi Esélyegyenlőségért Oktatási és Kulturális Alapítvány Kuratóriuma 2006. szeptemberi ülésén megtárgyalta és ………..…. sz. határozatszámmal jóváhagyta:
A kuratórium elnöke
TARTALOMJEGYZÉK
1. RÉSZ: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 2
1.1. AZ INTÉZMÉNY ADATAI 2
1.2. AZ INTÉZMÉNY ALAPTEVÉKENYSÉGEI 2
1.3. A MŰKÖDÉST MEGHATÁROZÓ ALAPVETŐ JOGSZABÁLYOK 3
1.4. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT SZEMÉLYI ÉS IDŐBELI HATÁLYA 4
1.5. A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA ÉS KÉPVISELETE 4
1.6. AZ ISKOLA SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE: 6
2. RÉSZ: AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 7
2.1. AZ INTÉZMÉNY NYITVA TARTÁSI RENDJE, A TANULÓK FOGADÁSÁNAK RENDJE: 7
2.2. A VEZETŐK BENNTARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE: 7
2.3. A BELÉPÉS ÉS A BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZ ISKOLÁVAL NEM JOGVISZONYBAN ÁLLÓK ESETÉBEN 7
2.4. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSI RENDJE: 7
2.5. A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS A HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE 13
2.5.1. Az iskolai könyvtár használati rendje 14
2.5.2. Az intézményi védő, óvó előírások 14
2.5.3. A tanuló- és gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége 15
2.5.4. A bombariadó esetén szükséges teendők 16
2.5.5. Tűzriadó-terv 16
2.5.6. Az iskola helyiségeinek bérbeadási rendje 16
2.6. A VEZETŐK ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, TOVÁBBÁ A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS, A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS, A SZÜLŐI KÖZÖSSÉG 16
2.7. A HELYETTESÍTÉS RENDJE 19
2.8. A VEZETŐK ÉS A SZÜLŐI SZERVEZET KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA 19
2.9. A NEVELŐTESTÜLET FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ ÜGYEK ÁTRUHÁZÁSA ÉS A FELADATOK ELLÁTÁSÁVAL MEGBÍZOTT BESZÁMOLÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 19
2.10. A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE ÉS MÓDJA 20
2.11. A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATTAL, VALAMINT AZ ISKOLA-EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSÁT BIZTOSÍTÓ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓVAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS 21
2.12. A GYERMEK- ÉS AZ IFJÚSÁGVÉDELMI MUNKA 21
2.13. AZ ISKOLAI ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA 21
2.14. A TANULÓK TÁVOLMARADÁSÁNAK, MULASZTÁSÁNAK IGAZOLÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 22
2.15. A TÉRÍTÉSI DÍJ, TANDÍJ BEFIZETÉSÉRE, VISSZAFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 23
2.16. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE 23
2.17. A DIÁKÖNKORMÁNYZATTAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, FORMÁI 24
2. 18. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI ÉS AZ ISKOLAI SPORTKÖR 25
2. 19. A SZOCIÁLIS TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÉS FELOSZTÁSÁNAK ELVEI 25
2. 20. A TANULÓK SZERVEZETT VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSA ÉS RENDSZERES TÁJÉKOZTATÁSA 25
2. 21. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI 27
2.22. A FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK FORMÁI ÉS ALKALMAZÁSÁNAK ELVEI 27
2.23. A TANKÖNYVRENDELÉS ÉS A TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE 28
3. RÉSZ: A DIÁKÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 30
3.1. A DIÁKÖNKORMÁNYZAT LÉTREHOZÁSA, TAGJAI 30
3.2. A DIÁKÖNKORMÁNYZAT JOGAI, HATÁSKÖRE 30
3.3. A DIÁKÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSE, DÖNTÉSHOZATAL 30
3.4. A DIÁKÖNKORMÁNYZAT TISZTSÉGVISELŐI 30
3.5. A DIÁKÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 31
4. RÉSZ: A DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁ TÉTELE 32
5. RÉSZ: ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK, MELLÉKLETEK ÉS ZÁRADÉKOK 33